Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. március 10. péntek, 5:11
Címkék:

Hogyan tovább?

Az OFŐ stratégiai tervezésbe fogott…

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (az OFOE) lassan betölti 5. életévét. Mielőtt meggyújtanánk a születésnapi gyertyákat, szeretnénk számba venni, mit tettünk, illetve mit nem tettünk meg eredeti céljaink megvalósítása érdekében. Tehát sikereink és kudarcaink, illetve erősségeink és gyengeségeink felsorakoztatására vállalkozunk a jövő érdekében.

Így kezdődött…

Az OFOE létrehozását a 2000-ben Szombathelyen lebonyolított III. Országos Osztályfőnöki Konferencián határozta el egy szűkebb szakmai csoport a jelenlévő közel 200 pedagógus javaslatára. Az volt ugyanis az általános vélemény, hogy az osztályfőnök által hagyományosan képviselt szakmaiság egyre esetlegesebben és egyre rosszabb feltételek között van jelen az iskola világában. E tradicionális szerep elerőtlenedése – mint ahogyan ezt kutatási adatok és személyes tapasztalatok is igazolják – jelentősen hozzájárul az iskola elszemélytelenedéséhez.

Az osztályfőnökkel együtt ugyanis háttérbe szorultak az ún. nevelési szempontok és felelősségek. Mindeközben egyre számosabb gond és probléma adódik a diákokkal, diákcsoportokkal, folyamatosan romlik az iskola és a család közötti kapcsolat, és a pedagógus, kivált a nevelés mindenesének szerepébe szoruló osztályfőnök, egyre ingoványosabb talajon próbálja tenni a dolgát, amelynek felelősségét többnyire senki nem osztja meg vele. E máig is bizonytalan tartalmú és mostohasorsra jutó pedagógus funkció szakmai képviseletére vállalkozott az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, amelyet mint közhasznú társadalmi szervezetet 2001 áprilisában jegyzett be a Fővárosi Bíróság.

Stratégiai terv készül

A jelen helyzet feltérképezésére és a jövőbeli stratégia tervének elkészítésére vállalkozott a szervezet kibővített vezetősége Ligeti Györgynek, az egyesület titkárának a javaslatára és irányításával. Ezúton is szeretnénk megköszönni a közreműködést mindazoknak, akik kitöltötték a kérdőíveket, illetve interjúban adtak számot az egyesülettel kapcsolatos benyomásaikról.

A stratégiai tervezést megelőző helyzetképhez készült interjúk, elektronikus kérdőívek, illetve néhány kisebb mintán végzett helyi felmérés adatai és saját személyes tapasztalataink alapján a következő kép bontakozik ki az OFOE-ről.

Sikereink – erősségeink

Az egyesület tagjai általában elkötelezettek az általuk képviselt „ügy iránt”, s a legalapvetőbb szemléleti kérdésekben konszenzus van közöttük.

A szervezet rendezvényeiről, honlapjáról gyerek- és egyben pedagógus- (tehát ember-) központú szemlélet tükröződik.

Szinte minden megkérdezett úgy vélekedett, hogy minden megmozdulásból, rendezvényről (és az egyesületi honlapról) jól érzékelhető az egyesületnek a pedagógiai gyakorlat segítésére irányuló szándéka.

Az egyesület által szervezett rendezvények (szakmai napok, továbbképzések, konferencia) jó szakmai visszhangot keltenek.

Az OFŐ-nek egyre több működőképes kapcsolata van szakmai műhelyekkel, pedagógiai szolgáltatókkal, oktatási-nevelési, illetve pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Kapcsolataink elérték a határon túli magyar pedagógusokat is a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján és Szlovákiában, az ott működő magyar pedagógus szervezetekkel közös projekteket szervezünk.

Az egyesület számos felkérést és megbízást kap pedagógiai szolgáltatások elvégzésére pedagógiai intézményektől, fejlesztő centrumoktól, megyei pedagógiai intézetektől és kabinetektől, iskolatársulásoktól, iskoláktól.

Az egyesület pályázati támogatások elnyerésével iskolai kísérleteket, innovációkat kezdeményez és irányít.

Az OFOE-honlap színvonalas, és szakmai körökben elismert, látogatottsága mára elérte a napi 800-1000 főt. A honlapot frissnek, korszerűnek, a valóságos problémákra gyorsan reflektáló fórumnak tartják, amely – megérdemelten – az ismertebb és gyakran hivatkozott szakmai honlapok közé tartozik. Egyre jobban működnek az interaktív rovatok, főként a Tanácsadó, ahol a növekvő számban jelentkező kollégák gyors és szakszerű választ kaphatnak mentálhigiénés és jogi kérdéseikre.

Kudarcaink – gyengeségeink

Annak ellenére, hogy öt esztendeje működünk, nagyon sok helyen nem ismernek bennünket éppen azok, akikhez leginkább szeretnénk eljutni: vagyis az osztályfőnökök.

A honlap működése – annak ellenére, hogy többnyire az egyesület aktív tagjai működtetik – elválik az egyesületi tevékenységtől, tehát még a honlap rendszeres látogatói sem feltétlenül ismerik az egyesület tevékenységét, illetve az egyesület iránt érdeklődők sem feltétlenül ismerik a honlapot. Alapprobléma, hogy viszonylag nehezen érjük el az elektronikus kommunikációs eszközöket és az internetet nem használó pedagógusokat.

Működésünkben a megengedettnél több a spontán és kevesebb a tervszerű elem. Az egyesületet az évek során nem sikerült valódi szervezetté alakítani, egyes tagok lelkesedése, munkabírása, az aktuálisan, gyakran ad hoc megjelenő felkérések, igények, szándékok, ötletek, no meg a megcélzott pályázati kiírások szabják meg a tevékenységek tartalmát és irányát. Ettől a működés nem egyenletes, nem kellően átlátható és előre nehezen kiszámítható.

Nem tisztázott, pontosabban nem megfelelően körülhatárolt a tevékenység célcsoportja, s igaz, hogy az egyesület elnevezésében szerepel az „osztályfőnök”, valójában valamennyi, az iskolai nevelés ügyéért felelősséget érző pedagógushoz próbálunk szólni. Ezt a bizonytalanságot magyarázza (bár csak részben menti), hogy az osztályfőnökség tartalma egyre inkább az adott intézménytől függ, a feltételek romló tendenciát mutatnak, és a funkció válsága állandósulni látszik. Miközben a nevelési problémák sokasodnak, és egyre újabb tartalmakkal bővülnek.

És készül a stratégiai terv…

A most készülő stratégiai terv az itt röviden felvázolt helyzetképből indít, s egy, a szélesen értelmezett és aktuális tartalommal telített nevelést megvalósító iskola képét vizionálja.

Nem vitatható, hogy azok a körülmények, amelyek öt évvel ezelőtt az egyesület létrehozására ösztönöztek bennünket, jelenleg is fennállnak, szükség van tehát arra, amire szerződtünk. Ahhoz azonban, hogy valóban „átjöjjünk a rivaldán”, és megtaláljuk a potenciális szövetségeseket, illetve eljussunk mindenkihez, aki igény tart arra a segítségre, amelyet mi nyújtani tudunk, tovább kell lépnünk. Amint stratégiánk terve elkészült, feltétlenül közzé tesszük ezen a honlapon.

Addig és azt követően is szívesen fogadunk minden kapcsolódó ötletet, tervet, javaslatot.

Szekszárdi Júlia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.01.20.
A PDSZ ÁLLÁSPONTJA AZ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATBAN
A PDSZ álláspontja az, hogy az érettségire történő felkészülés, felkészítés egyáltalán nem annyira zökkenőmentes és ideális, mint ahogy azt az államtitkár és más kormányzati szerepl...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2021.01.20.
A rektoroknak a minisztériumban mondták meg, mi legyen a kérelmükben
Január első napjaiban behívták az Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókö...
(Forrás: telex)
--
2021.01.20.
PSZ Ifjúsági Tagozat: A kormány a dolgozók leszalámizására készül az SZTE privatizációja során
Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Ifjúsági Tagozata, ebben kifejtik, hogy a kormány a Szegedi Tudományegyetemet (is) érintő alapítványi á...
(Forrás: mérce)
--
2021.01.20.
„Megint rabszolgák lettünk” – ezt teszi az iskolákkal a növekvő pedagógushiány
Tulajdonképpen egyfolytában helyettesítünk – mondta Neubauer Tamás informatikatanár, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a 24.hu-nak azzal kapcsolatban, mit jelent...
(Forrás: 24.hu)
--
2021.01.20.
Nehéz lesz a számítógépek mellől visszatérni az iskolába
Keith Humphreys, a Stanford Egyetem pszichológia tanszékének függőségekre szakosodott professzora szerint „epikus„ elvonási tünetekre lehet számítani a gyerekek egy táboránál: nem tudnak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.01.20.
„Mostantól inkább hagyjanak élni minket!”
Fél év telt el azóta, hogy a gyöngyöspatai iskola egykori roma diákjai közül hatvanan kártérítést kaptak a magyar államtól az évekig elszenvedett szegregáció miatt. A helyszínen járva...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep