Fenyő Imre

Az iskola olyan, mint…

Hogyan élik meg a tanulók az iskolát?

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Ezek az élmények alapozzák meg a jelentésadásnak és -értelmezésnek azon folyamatait, melyek az – ezt a világot át- és megélő – tanulók létét meghatározzák. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. Feltárásuk éppen ezért sajátos eszközöket igényel. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit. A metafora megalkotásakor ugyanis olyan hangulati elemek, árnyalatok jutnak szerephez, amelyek a racionális viselkedésen túli attitűdökre utalnak. Az iskolai életvilággal kapcsolatos interpretációkat elemezve a diákok ehhez való viszonyulásainak olyan összetevőire bukkanhatunk, amelyeket más eszközökkel nem tárhatnánk fel. A következőkben röviden összefoglalom a 11. évfolyamon tanuló diákok körében végzett vizsgálat tapasztalatait.

A metaforaalkotási feladatokra 644 tizenegyedik évfolyamos diák adott választ. Az értelmezhetetlen megnyilvánulások kiszűrése után végül 570 válasszal dolgozhattunk. 132 válaszadó nem metafora jellegű nyelvi alakzattal válaszolt, de egyértelműen pozitív töltetű véleményt vagy viszonyulást jelölt meg. 71 nem metafora jellegű válasz volt negatív töltetű. A válaszokat 6 forrásfogalomba rendeztük: az iskola mint

• börtön,
• (együtt)működés,
• univerzum,
• adatbázis,
• környezet,
• eszköz.

A következőkben a forrásfogalmak értelmezését szemléltetjük néhány jellegzetes példán keresztül.

1. Börtön

A diákok nem tehetik, amit akarnak; be vannak zárva; nem tehetnek, amit akarnak; nem dönthetnek saját ügyeikben; irányítják őket; nem mehetnek ki.
Példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor.
A válaszadók száma: 142 fő.

2. Működés

Természeti kép, mint a természet rendezett működése; technikai kép, mint valamely gépezet rendezett működése; emberi intézmény vagy szervezet rendezett működése.
Példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat.
A válaszadók száma: 48 fő.

3. Univerzum

A sokszínűség tradicionális analógiáit tartalmazó alakzatok. Ezen alakzatok jellegzetessége funkcionális egység a sokféleségben – nem anarchia. Olyan sokszínűség megjelenései, melyben a sokszínű elemek egymásra utaltan, értékeiket egymáshoz hozzáadva léteznek egymáson, mint az egymáshoz hozzáadódni és elkülönülni képes színek a palettán; vagy a piac szereplői, akik alkuikban, nézelődésükben működnek együtt és színesítik közös világukat.
Példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac.
A válaszadók száma: 52 fő.

4. Adatbázis

Az iskolát az információk forrásának tekintik a válaszadók. Olyan helynek, ahol hozzáférhetnek bizonyos tudáselemekhez. Ezek az információk tökéletesítik használóikat, az iskola „nagyítja eszüket”, elvárásaival előre hajtja őket, nem pusztán kiszolgálja igényeiket.
Példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz.
A válaszadók száma: 39 fő.

5. Környezet

Nem is gondolnánk, mennyire fontos eleme az épített környezet jellegű lét a diákok iskolaértelmezésének. Nem hanyagolhatjuk el annak fontosságát, hogy a diákok „olvassák” – értelmezik tárgyi környezetüket mint életviláguk számukra jelentéssel és jelentőséggel bíró részét. Azt keresik, ami számukra megragadható, azokat a pontokat keresik, melyek mentén kialakíthatják kötődéseiket, tudatos és tudattalan értelmi, érzelmi kapcsolódásaikat.
Példák: rom, palota, csatatér.
A válaszadók száma: 61 fő.

6. Eszköz

Fizikai kép, fogalmi meghatározás érzékelteti, hogyan látják a diákok iskolájuk hatását sorsuk alakulására. Az iskola, mely hatalmat jelent; az iskola, mely nem más, mint lehetőség; az iskola mint maga a jövő: csupa olyan alakzat, mely kifejezi, hogy valóban mekkora erővel ruházzák fel az intézményt a válaszadók, mekkora befolyását látják életükre.
Példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár.
A válaszadók száma: 17 fő.

A kapott válaszok alapján az iskola mint célfogalom gazdag jelentéshorizonttal rendelkező térként rajzolódott ki előttünk. Nagyszámú válaszadónk a börtön metafora különböző alakzataival adta tudtunkra, hogy olyan helyként éli meg iskoláját, mely a hagyományos nevelés színtereire jellemző; ahol normák és viselkedési szabályok szabják meg a mozgás terét. Az iskola mindezzel együtt nem unalmas, szabályaival és normáival együtt is érdekes, változatos. Sokszínűségével együtt – illetve ennek ellenére is – működik. Ennek a működésnek további két eleme az adatbázis-lét, azaz információtárolás és –szolgáltatás, illetve az eszköz-lét, a továbbhaladás támogatása, a pálya és a karrier elősegítése. Az iskola ugyanakkor fizikai környezetet is jelent, amelyben és amely által a mindennapi élet végbemegy; ami segít vagy akadályoz; ami örömet és bánatot egyaránt okozhat.

Jegyzetek