Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. március 20. hétfő, 7:51

Fenyő Imre

Az iskola olyan, mint…

Hogyan élik meg a tanulók az iskolát?

Ismét „divatba jöttek” az ún. minőségi (kvalitatív) módszerek a pedagógiában. Feltételezhetően a mérések utóbbi években tapasztalható túltengése váltott ki olyan érzést a szakemberekből, hogy kizárólag kvantitatív módszerek alkalmazásával nem ábrázolható elég árnyaltan az iskola bonyolult világa, nem is szólva arról, hogy a pedagógia területén számos dolog egyáltalán nem mérhető. A következőkben egy metaforavizsgálat példáján mutatjuk meg, hogy milyen rejtett dimenziók tárulhatnak fel a kvalitatív módszerek alkalmazásával. Fenyő Imre a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszékén végzett OTKA-kutatás részeként középiskolás diákok körében alkalmazta a metaforaelemzés módszerét.*

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Ezek az élmények alapozzák meg a jelentésadásnak és -értelmezésnek azon folyamatait, melyek az – ezt a világot át- és megélő – tanulók létét meghatározzák. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. Feltárásuk éppen ezért sajátos eszközöket igényel. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit. A metafora megalkotásakor ugyanis olyan hangulati elemek, árnyalatok jutnak szerephez, amelyek a racionális viselkedésen túli attitűdökre utalnak. Az iskolai életvilággal kapcsolatos interpretációkat elemezve a diákok ehhez való viszonyulásainak olyan összetevőire bukkanhatunk, amelyeket más eszközökkel nem tárhatnánk fel. A következőkben röviden összefoglalom a 11. évfolyamon tanuló diákok körében végzett vizsgálat tapasztalatait.

A metaforaalkotási feladatokra 644 tizenegyedik évfolyamos diák adott választ. Az értelmezhetetlen megnyilvánulások kiszűrése után végül 570 válasszal dolgozhattunk. 132 válaszadó nem metafora jellegű nyelvi alakzattal válaszolt, de egyértelműen pozitív töltetű véleményt vagy viszonyulást jelölt meg. 71 nem metafora jellegű válasz volt negatív töltetű. A válaszokat 6 forrásfogalomba rendeztük: az iskola mint

  • börtön,
  • (együtt)működés,
  • univerzum,
  • adatbázis,
  • környezet,
  • eszköz.

A következőkben a forrásfogalmak értelmezését szemléltetjük néhány jellegzetes példán keresztül.

1. Börtön

A diákok nem tehetik, amit akarnak; be vannak zárva; nem tehetnek, amit akarnak; nem dönthetnek saját ügyeikben; irányítják őket; nem mehetnek ki.
Példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor.
A válaszadók száma: 142 fő.
2. Működés

Természeti kép, mint a természet rendezett működése; technikai kép, mint valamely gépezet rendezett működése; emberi intézmény vagy szervezet rendezett működése.
Példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat.
A válaszadók száma: 48 fő.
3. Univerzum

A sokszínűség tradicionális analógiáit tartalmazó alakzatok. Ezen alakzatok jellegzetessége funkcionális egység a sokféleségben – nem anarchia. Olyan sokszínűség megjelenései, melyben a sokszínű elemek egymásra utaltan, értékeiket egymáshoz hozzáadva léteznek egymáson, mint az egymáshoz hozzáadódni és elkülönülni képes színek a palettán; vagy a piac szereplői, akik alkuikban, nézelődésükben működnek együtt és színesítik közös világukat.
Példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac.
A válaszadók száma: 52 fő.
4. Adatbázis

Az iskolát az információk forrásának tekintik a válaszadók. Olyan helynek, ahol hozzáférhetnek bizonyos tudáselemekhez. Ezek az információk tökéletesítik használóikat, az iskola „nagyítja eszüket”, elvárásaival előre hajtja őket, nem pusztán kiszolgálja igényeiket.
Példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz.
A válaszadók száma: 39 fő.
5. Környezet

Nem is gondolnánk, mennyire fontos eleme az épített környezet jellegű lét a diákok iskolaértelmezésének. Nem hanyagolhatjuk el annak fontosságát, hogy a diákok „olvassák” – értelmezik tárgyi környezetüket mint életviláguk számukra jelentéssel és jelentőséggel bíró részét. Azt keresik, ami számukra megragadható, azokat a pontokat keresik, melyek mentén kialakíthatják kötődéseiket, tudatos és tudattalan értelmi, érzelmi kapcsolódásaikat.
Példák: rom, palota, csatatér.
A válaszadók száma: 61 fő.
6. Eszköz

Fizikai kép, fogalmi meghatározás érzékelteti, hogyan látják a diákok iskolájuk hatását sorsuk alakulására. Az iskola, mely hatalmat jelent; az iskola, mely nem más, mint lehetőség; az iskola mint maga a jövő: csupa olyan alakzat, mely kifejezi, hogy valóban mekkora erővel ruházzák fel az intézményt a válaszadók, mekkora befolyását látják életükre.
Példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár.
A válaszadók száma: 17 fő.

A kapott válaszok alapján az iskola mint célfogalom gazdag jelentéshorizonttal rendelkező térként rajzolódott ki előttünk. Nagyszámú válaszadónk a börtön metafora különböző alakzataival adta tudtunkra, hogy olyan helyként éli meg iskoláját, mely a hagyományos nevelés színtereire jellemző; ahol normák és viselkedési szabályok szabják meg a mozgás terét. Az iskola mindezzel együtt nem unalmas, szabályaival és normáival együtt is érdekes, változatos. Sokszínűségével együtt – illetve ennek ellenére is – működik. Ennek a működésnek további két eleme az adatbázis-lét, azaz információtárolás és –szolgáltatás, illetve az eszköz-lét, a továbbhaladás támogatása, a pálya és a karrier elősegítése. Az iskola ugyanakkor fizikai környezetet is jelent, amelyben és amely által a mindennapi élet végbemegy; ami segít vagy akadályoz; ami örömet és bánatot egyaránt okozhat.

Jegyzetek

* „A rejtett tanterv változatai az iskolai életvilágokra” című, OTKA által támogatott kutatás részeként három kelet-magyarországi megye (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 16 középiskolájában vizsgálódtak különböző módszerekkel a kutatócsoport tagjai. Projektvezető: Dr. Szabó László Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár; a munkacsoport tagjai: Buda András, Buda Mariann, Fenyő Imre, Pető Ildikó. (Az OTKA-kutatás jelzőszáma: T15 43492.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.01.18.
A tankerületek akkor sem hajlandók bezárni az iskolát, ha egy pedagógus meghal
Egy általános iskola iskolapszichológusa megrendülten mesélt a 444-nek arról, hogyan veszítették el az egyik szeretett tanítójukat koronavírusban, aki az iskolában fertőződött meg több...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.18.
Gondolatok a tanárképzési reformról. A szükséges és a lehetséges. Gortva János hozzászólása Falus Iván írásához
Az életpályamodell ma nem ismeri el az egyéni teljesítményt, például az innovációt és a tudományos fokozat megszerzését, nem teszi lehetővé az egyes fokozatok közötti várakozási idő...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.01.17.
Van olyan óvoda, ahova közmunkások mennek be a gyerekekre vigyázni
Az egyébként sem rózsás helyzetet pedig még két kormányrendelet is nehezíti, amiknek súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve. Az egyik, hogy a gyerekek a 6 éves kort elérve automatikusan...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.17.
A Z generáció is jócskán megsínyli a járványt
Az említett generáció – életkorából fakadóan – egészségügyi szempontból kevésbé kitett a koronavírusnak, mint az idősebb korosztályok, hiszen hordozóként vannak leginkább számon...
(Forrás: Infostart)
--
2021.01.17.
Mit tegyünk, ha túl sok időt tölt a gyerek internetezéssel?
Lehet őket félteni, sőt kell is, de egyvalamit nem tehetünk: nem zárhatjuk ki az internetet a gyerekeink életéből, hiszen ma már a neten keresztül tanulnak, szórakoznak, tartják a kapcsolatot...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.01.17.
„A kormány mindannyiunkat megrövidít” – Tiltakozik az egyetemek alapítványba szervezése ellen a PDSZ
Úgy vélik, a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. „Az egyetemek alapítványba történő átszervezése...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep