Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. március 20. hétfő, 7:51

Fenyő Imre

Az iskola olyan, mint…

Hogyan élik meg a tanulók az iskolát?

Ismét „divatba jöttek” az ún. minőségi (kvalitatív) módszerek a pedagógiában. Feltételezhetően a mérések utóbbi években tapasztalható túltengése váltott ki olyan érzést a szakemberekből, hogy kizárólag kvantitatív módszerek alkalmazásával nem ábrázolható elég árnyaltan az iskola bonyolult világa, nem is szólva arról, hogy a pedagógia területén számos dolog egyáltalán nem mérhető. A következőkben egy metaforavizsgálat példáján mutatjuk meg, hogy milyen rejtett dimenziók tárulhatnak fel a kvalitatív módszerek alkalmazásával. Fenyő Imre a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszékén végzett OTKA-kutatás részeként középiskolás diákok körében alkalmazta a metaforaelemzés módszerét.*

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Ezek az élmények alapozzák meg a jelentésadásnak és -értelmezésnek azon folyamatait, melyek az – ezt a világot át- és megélő – tanulók létét meghatározzák. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. Feltárásuk éppen ezért sajátos eszközöket igényel. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit. A metafora megalkotásakor ugyanis olyan hangulati elemek, árnyalatok jutnak szerephez, amelyek a racionális viselkedésen túli attitűdökre utalnak. Az iskolai életvilággal kapcsolatos interpretációkat elemezve a diákok ehhez való viszonyulásainak olyan összetevőire bukkanhatunk, amelyeket más eszközökkel nem tárhatnánk fel. A következőkben röviden összefoglalom a 11. évfolyamon tanuló diákok körében végzett vizsgálat tapasztalatait.

A metaforaalkotási feladatokra 644 tizenegyedik évfolyamos diák adott választ. Az értelmezhetetlen megnyilvánulások kiszűrése után végül 570 válasszal dolgozhattunk. 132 válaszadó nem metafora jellegű nyelvi alakzattal válaszolt, de egyértelműen pozitív töltetű véleményt vagy viszonyulást jelölt meg. 71 nem metafora jellegű válasz volt negatív töltetű. A válaszokat 6 forrásfogalomba rendeztük: az iskola mint

  • börtön,
  • (együtt)működés,
  • univerzum,
  • adatbázis,
  • környezet,
  • eszköz.

A következőkben a forrásfogalmak értelmezését szemléltetjük néhány jellegzetes példán keresztül.

1. Börtön

A diákok nem tehetik, amit akarnak; be vannak zárva; nem tehetnek, amit akarnak; nem dönthetnek saját ügyeikben; irányítják őket; nem mehetnek ki.
Példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor.
A válaszadók száma: 142 fő.
2. Működés

Természeti kép, mint a természet rendezett működése; technikai kép, mint valamely gépezet rendezett működése; emberi intézmény vagy szervezet rendezett működése.
Példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat.
A válaszadók száma: 48 fő.
3. Univerzum

A sokszínűség tradicionális analógiáit tartalmazó alakzatok. Ezen alakzatok jellegzetessége funkcionális egység a sokféleségben – nem anarchia. Olyan sokszínűség megjelenései, melyben a sokszínű elemek egymásra utaltan, értékeiket egymáshoz hozzáadva léteznek egymáson, mint az egymáshoz hozzáadódni és elkülönülni képes színek a palettán; vagy a piac szereplői, akik alkuikban, nézelődésükben működnek együtt és színesítik közös világukat.
Példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac.
A válaszadók száma: 52 fő.
4. Adatbázis

Az iskolát az információk forrásának tekintik a válaszadók. Olyan helynek, ahol hozzáférhetnek bizonyos tudáselemekhez. Ezek az információk tökéletesítik használóikat, az iskola „nagyítja eszüket”, elvárásaival előre hajtja őket, nem pusztán kiszolgálja igényeiket.
Példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz.
A válaszadók száma: 39 fő.
5. Környezet

Nem is gondolnánk, mennyire fontos eleme az épített környezet jellegű lét a diákok iskolaértelmezésének. Nem hanyagolhatjuk el annak fontosságát, hogy a diákok „olvassák” – értelmezik tárgyi környezetüket mint életviláguk számukra jelentéssel és jelentőséggel bíró részét. Azt keresik, ami számukra megragadható, azokat a pontokat keresik, melyek mentén kialakíthatják kötődéseiket, tudatos és tudattalan értelmi, érzelmi kapcsolódásaikat.
Példák: rom, palota, csatatér.
A válaszadók száma: 61 fő.
6. Eszköz

Fizikai kép, fogalmi meghatározás érzékelteti, hogyan látják a diákok iskolájuk hatását sorsuk alakulására. Az iskola, mely hatalmat jelent; az iskola, mely nem más, mint lehetőség; az iskola mint maga a jövő: csupa olyan alakzat, mely kifejezi, hogy valóban mekkora erővel ruházzák fel az intézményt a válaszadók, mekkora befolyását látják életükre.
Példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár.
A válaszadók száma: 17 fő.

A kapott válaszok alapján az iskola mint célfogalom gazdag jelentéshorizonttal rendelkező térként rajzolódott ki előttünk. Nagyszámú válaszadónk a börtön metafora különböző alakzataival adta tudtunkra, hogy olyan helyként éli meg iskoláját, mely a hagyományos nevelés színtereire jellemző; ahol normák és viselkedési szabályok szabják meg a mozgás terét. Az iskola mindezzel együtt nem unalmas, szabályaival és normáival együtt is érdekes, változatos. Sokszínűségével együtt – illetve ennek ellenére is – működik. Ennek a működésnek további két eleme az adatbázis-lét, azaz információtárolás és –szolgáltatás, illetve az eszköz-lét, a továbbhaladás támogatása, a pálya és a karrier elősegítése. Az iskola ugyanakkor fizikai környezetet is jelent, amelyben és amely által a mindennapi élet végbemegy; ami segít vagy akadályoz; ami örömet és bánatot egyaránt okozhat.

Jegyzetek

* „A rejtett tanterv változatai az iskolai életvilágokra” című, OTKA által támogatott kutatás részeként három kelet-magyarországi megye (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 16 középiskolájában vizsgálódtak különböző módszerekkel a kutatócsoport tagjai. Projektvezető: Dr. Szabó László Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár; a munkacsoport tagjai: Buda András, Buda Mariann, Fenyő Imre, Pető Ildikó. (Az OTKA-kutatás jelzőszáma: T15 43492.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.28.
A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi
Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az É...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.28.
Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést
Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közep...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.28.
A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását
Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep