Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. április 19. szerda, 15:08

Török Ildikó

Röfi Budapesten

Előítéleteink

Golding A legyek ura című regényében szerepel egy olyan kisfiú (az ő gúnyneve „Röfi”), aki jellegzetes típusa a kiskamasz fiúk között oly gyakran kirekesztett gyerekeknek. Nem sportos, kicsit tudálékos, inkább a felnőttekhez vonzódik, hiszen nem találja a hangot a kortársaival, főleg az ebben az életkorban csapatokat alkotó fiúkkal. Ilyen gyerek a következő írásban szereplő Gábor, aki a fiútársaitól elválasztó hagyományos „másság” mellett még egy nagyon kemény előítélettel is szembesülni kényszerül. Az eset, bármilyen megdöbbentő, egyáltalán nem egyedi a mai gyerekcsoportokban.

„Akinek a fejében túl sok előítélet van, annak már nem marad hely önálló gondolatokra” – merült fel bennem a korábban olvasott mondat egy iskolánkban történt eset kapcsán.

Egy szüneti hangos veszekedés során hallottam meg, hogy Gábort, akit két éve tanítok, buzinak nevezik az osztálytársai, főleg a fiúk. Gábor – ahelyett hogy a diákjainkra jellemző módon, akár szóban, akár fizikailag visszautasította volna a megjegyzést – megelégedett egy halk „Hülyék!”-kel, majd levonult az alsó folyosóra. Amikor megemlítettem a dolgot osztályfőnökének, és kérdeztem, hogyan lehetne segíteni ennek a kisfiúnak, ő egy félmosoly kíséretében visszakérdezett: „Hát nem olyan?”. A kérdésből, de főleg a mosolyból már akkor világossá vált a számomra, hogy ez az osztályfőnök hiába beszél majd a fiúkkal, és hiába tiltja meg, hogy ilyeneket mondjanak Gáborról, nem lesznek hitelesek a szavai. Hiszen metakommunikációja jelzi, hogy ő maga is melegnek tartja a fiút.

Mi kelti ezt a benyomást?

Gábor természete és viselkedése annyira más, mint a mi többi külvárosi fiainké, hogy ők ezt képtelenek elfogadni és tolerálni. Nem tudnak mit kezdeni egy ilyen figurával. Számukra a vagány, macsós, beszólós „csávó” a normális; még elfogadják a csendes őrülteket is, és bár előfordul, hogy – többnyire irigységből – csúfolják a szorgalmas, jó tanuló fiúkat, de semmiképpen sem „buzizzák le” őket. Gáborra viszont olyan bélyeget sütöttek, amely arra a lépésre is rákényszerítheti, hogy akár több tantárgyból megbukjon, csak ebből az osztályból elkerülhessen.

Milyen valójában Gábor?

Képzeljünk el egy ötödikes, kissé duci, előreálló fogú, de kedves és jóindulatú fiúcskát, aki végtelenül lassú, utálja a sportot, viszont szeret tévézni, és közben nassolgatni. Erre sok lehetősége adódik, mert amióta nagymamája meghalt, szinte egész nap egyedül lehet a lakásban. Ha pedig hazajön valaki: a nővére, a nagynénje és annak mozgássérült gyermeke vagy az édesanyja, aki hozza a vacsorát, mert nincs ideje főzni, akkor Gábor bevonul a saját szobájába, és nézi a saját tévéjét. Öt nő között cseperedik, és csak nőies dolgokkal találkozik, mert vidéken élő édesapját csak évente egyszer látja.

Nőies témák érdeklik, szeret lelkizni és kedveli a romantikus filmeket. Az iskolában is csak lányokkal barátkozik, velük tud beszélgetni, hiszen számára nem ismeretlen a női divat, a smink, a frizurakészítés. A fiúk szemében végképp nőiessé teszi az, hogy könnyen elpirul, vagy elsírja magát. Emellett nem szereti sem a rockot, sem a punkot, de még a techno-house-t sem, a legtöbb lányhoz hasonlóan kizárólag a diszkózenéért rajong. Testalkatából adódóan ügyetlen a sportban, és gyűlöli a vad kosár- és focimeccseket.

Honnan is tudná, hogyan viselkedik egy férfi otthon, milyen egy apa, nagyapa, amikor környezetében szinte csak nőkkel találkozik, és csupán a női szerepmintát volt módja megismerni. Ugyanakkor igyekszik fiúsan öltözködni: deszkás ruhákban jár, csak – az igazi deszkásoktól eltérően – mindig nagyon tiszta, jól ápolt és illatos. Szívesebben beszélget a lányokkal, hiszen a fiúk társalgásába nem tud bekapcsolódni, nem ismeri a témákat: sport, kocsik, számítógépes játékok, elektromos kütyük, telefonok stb., és nem kedveli a trágár beszédet sem.

Ebben az esetben nem csupán az előítéletesség problematikája merül fel, hanem bizonyos fogalmak félreértelmezésének a kérdése is. A melegeket tudvalevően éppen az azonos nemű társaik iránt vonzódásuk jellemzi. A fiútársakban élő képet inkább a filmekben sematikusan és eltúlzottan nőies viselkedéssel jellemzett férfialak motiválja, mintsem a valódi ismeretek. A homoszexuális férfiakat többnyire nőies jegyekkel jellemzik, ezért a fiúkban az a téves képzet él, hogy aki a női dolgok iránt is érdeklődik, az biztosan ebbe a kategóriába tartozik. De még ennél is megdöbbentőbb az osztályfőnöknek a tanítványaihoz hasonló reagálása, hiszen érzékelhetően ő sem tudja megfelelően értelmezni a jelenséget. A tarsolyában lévő sztereotípiákból válogat és ítél, rövidre zártan és megalapozatlanul.

Iskolánk szociokulturális környezete meghatározza, hogy tanulóink többsége milyen előítéletekkel érkezik hozzánk. A tanulók zöme az otthon hallottakat ismétli osztályfőnöki, etika- vagy történelemórákon: „Tőlem bárki lehet buzi, de az én gyerekem ne legyen az.” „Semmi bajom a cigányokkal, amíg nem akarnak a szomszédba költözni…” „Szerencsétlen nyomorék, jobb lenne az ilyennek meg sem születni.” „Alkoholista, ezért lett hajléktalan. Ha nem inna, lenne munkája, lakása. Ő maga tehet arról, hogy ilyen sorsra jutott…” stb.

Úgy tapasztalom, hogy sokkal könnyebb megtanítani a mondatelemzést, mint egy apró rést ütni ezeken az előítélet-paneleken. A gyerekek (és a felnőttek egy jelentős része is) görcsösen ragaszkodik ezekhez az (elő)ítéletekhez, nehogy nyitni, megismerni, gondolkodni kelljen, és közben mélyen meg van győződve arról, hogy mindegyik sztereotípia az ő valós véleményét tükrözi. Mikor rákérdeztem, hogy ismernek-e melegeket, vagy beszélgettek-e már erről a témáról az osztályfőnöki, esetleg biológiaórán, vagy olvastak-e ebben a témában tudományos igényű, nem bulvárszintű cikkeket, akkor a válasz általában így hangzik: „Nem…, de hiszen ezt mindenki tudja…”

És valóban: a többség így tudja.

Gábor most hetedikes. Továbbra is a lányokkal beszélget, akik azért szeretik, mert nem durva, nem verekedős és nem trágár. De éppen ezért nem fiúként, inkább fiúbarátnőként kezelik. Hiába tetszik neki az egyik nagyon csinos kislány, ebben a tekintetben ő labdába sem rúghat, mert a leányzó kizárólag durva, verekedős és trágár fiúba képes beleszeretni…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.05.15.
Atipikus tehetséggondozás. Braun József és Kerényi Mari írása
A Zöld Kakas Líceum 1997-ben olyan középiskolás diákok számára jött létre, akik kiszorultak a középiskolákból, miközben képességeik alapján az érettségire, továbbtanulásra predesztin...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.05.14.
A középiskolások államilag támogatott, kéthetes külföldi nyelvtanfolyamai idén sem indulnak el
Erre a programra Kásler Miklós szerint a kormány 90 milliárd forintos keretet alakított ki, ebből csaknem 140 ezer diák utaztatását és tanulását tervezték támogatni. Az angol nyelvű ké...
(Forrás: telex)
--
2021.05.14.
Érettségiző diák: sokan covidosan mentek vizsgázni, volt, aki ott kapta el
„Sokan úgy voltak vele, hogy inkább akkor covidosan is bemennek, amire nagyon sok példa volt. Hiszen a barátnőm, aki elkapta a covidot, az érettségik előtt három hétig direkt nem ment sehova...
(Forrás: ATV)
--
2021.05.14.
MATOLCSY BESOKALLT: AZ MNB KIVONULNI KÉSZÜL A CORVINUSON INDÍTOTT KÉPZÉSEK MÖGÜL
Értesüléseink szerint a hirtelen és drasztikus döntés hátterében Anthony Radevnek, a BCE elnökének (ő lényegében a kuratórium meghosszabbított keze az egyetemen) sokak által „összef...
(Forrás: Jelen)
--
2021.05.13.
Ónody-Molnár Dóra: Győzelmi jelentés, de a NER fennállásának egyik legtragikusabb mondata
Azt hittem, elég edzett vagyok már így, a NER 11. évében, de nem: az, amit a múlt héten Pölöskei Gáborné mondott, mélyen megrázott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakké...
(Forrás: Jelen)
--
2021.05.13.
Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből
A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep