Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. június 5. hétfő, 18:48
Címkék:

Amiről a „163 pont” kapcsán beszélnünk kell

Az oktatási tárca a legutóbbi pénteken hozta nyilvánosságra a 163 pontból álló cselekvési tervet. A minisztérium közlése szerint a programról három fordulóban egyeztettek a felek. Az első két fordulóban az MSZP-t Hiller István, Arató Gergely, Csizmár Gábor, Kiss Péter és Veress János, az SZDSZ-t Magyar Bálint, Horn Gábor és Sándor Klára képviselte. A harmadik fordulóban Gyurcsány Ferenc jelenlétében néhány módosítással elfogadták a következő négy év oktatási programját jelentő 163 pontos javaslatot. A cselekvési terv kidolgozott törvényjavaslatokat is tartalmaz, amelyeket a közeljövőben a parlament elé terjesztenek.


Mivel egyesületünk a szakmai érdekvédelmet is feladatának tekinti, fontosnak tartjuk, hogy hallassuk hangunkat, illetve egyesületi állásfoglalást alakítsunk ki néhány olyan kérdésben, amely közvetve-közvetlenül érinti az osztályfőnöki szerepkört. Bízni szeretnénk ugyanis abban, hogy rajtunk (pedagógusokon, szakmai szervezeteken, civil szerveződéseken) is múlik, hogyan alakulnak dolgaink az iskolák világában.

A 163 pontos cselekvési tervből emelünk ki három témát, és ezekhez fűzünk rövid észrevételeket. Egyúttal felhívjuk a figyelmet a rendelkezések lehetséges pozitív hozadéka mellett az ezekben rejlő csapdákra is. Kérem a kollégákat, hogy a tanév finisében is szánjanak időt arra, hogy elgondolkodjanak ezeken, és megírják kapcsolódó véleményüket. Reméljük, hogy közösen sikerül egy olyan, a pedagógusok többségének véleményét tükröző egyesületi állásfoglalást megfogalmaznunk, amelyet nyilvánosságra hozhatnánk, és felsőbb fórumon is képviselni tudnánk.

A három kiemelt részlet a következő:

  1. 2007 szeptember elsejétől 20-ról 22-re növelnék a tanárok kötelező óraszámát. Innentől kezdve a munkáltató heti 2 tanórán kívüli foglalkozást is elrendelhet, ha szükség van rá. Idén szeptember elsejétől átmenetileg heti 4-et is előírhat a munkáltató, 2007 szeptember elsejéig, plusz fizetés nélkül.
  2. A most megjelent 163 pont között szerepel az is, hogy erősíteni kívánják a pedagógusok jövedelmének teljesítmény szerinti differenciálását. Ez azt jelenti, hogy a béremelésekre szánt támogatás felét a munka minősége alapján kiegészítő illetményként ítélnék oda.
  3. Fokozatosan növelnék az osztályfőnöki pótlék összegét, az átlagjövedelem legalább 10 százalékára.

I.

Az óraszámemelés semmiképpen sem örömteli esemény, de azért ennek a törekvésnek is lehet pozitívra fordítható üzenete. Hiszen a tanítási órán kívüli tevékenység a mai gyerekek és fiatalok számára rendkívül lényeges, közismert probléma ugyanis, hogy a szabadidő eltöltéséhez az iskolán kívül rendkívül kevés kulturált és biztonságos (és főként megfizethető) lehetőségük van az iskolásoknak. Tehát ha a kötelező óraszám terhére lehet a korrepetálás, szakkör, önképzőkör, napközi, tanulószoba mellett több értékes és a diákok számára ingyenes (a kötelező óraszámba betudható) kulturális és sportfoglalkozást szervezni, csak javulhat az iskolai nevelés hatékonysága.

Persze a tervnek van egy komoly buktatója, éppen ez magyarázza a pedagógus szakszervezetek tiltakozását. Ha ugyanis a költséghatékonyság oly gyakran hangoztatott szempontja érvényesül, és ahelyett, hogy a fogyatkozó gyermeklétszám mellett az iskolák kihasználhatnák a lehetőséget a minőségi fejlesztésre, – általában a fenntartó nyomására – ott is a létszámleépítés mellett döntenek, ahol ezzel a lépéssel bizonyíthatóan romlik a pedagógiai munka színvonala. Nem akarjuk a felelősséget teljesen a fenntartókra hárítani, hiszen az ő pénzügyi helyzetük is meglehetősen bizonytalan, de akkor sem engedhető meg a pedagógiai szempontok és a tanulói szükségletek figyelmen kívül hagyása.

II.

Erre a differenciálásra már évtizedek óta várnak mindazok, akik számára a közteherviselésből aránytalanul nagyobb rész hárul, mint kollégáikra. Hiszen, ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy valóban akadnak tanárok, akik a szakóráik megtartásán túl alig fordítanak időt az iskolai, a pedagógiai tevékenységre, mialatt mások éjt nappallá téve ügyködnek tanítványaik érdekében. Itt nem csupán arra gondolok, hogy tanítási órán kívüli programokat szerveznek számukra, és viszonylag hosszú időt töltenek el az iskolában, hanem arra is, hogy időt szánnak a tanítványaikkal folytatott beszélgetésre, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, komolyan veszik a szakórájukra való felkészülést, időre kijavítják a dolgozatokat, az eredményeket visszacsatolják a gyerekekhez stb. Hogy milyen összetevői vannak a minőségi munkának, és hogy mennyit lehet ebből figyelembe venni a differenciálásnál, hogy miként valósul meg az érdemi minőségbiztosítás és fejlesztés, az már egy másik (itt és most terjedelmi okokból részletesen nem tárgyalható) szakmai kérdés. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ha az egyes intézményekben megfelelően oldják meg a differenciált bérezést, lesznek tehát világos és jól érvényesíthető, a szubjektivizmust, elfogultságot kizáró „sikerkritériumok”, s mindehhez megteremtődnek a demokratikus keretek, a bérezés differenciálttá válása idővel pozitív változásokat hozhat.

A csapda persze itt is jelen van, hiszen iskoláinkban még mindig erősen érvényesül a hierarchikus szemlélet, még mindig számos olyan iskolavezető van, aki visszaél a hatalmával, és a pedagógusok jelentős része sem felkészült saját érdekei érvényesítésére, illetve bizonytalan egzisztenciális helyzete, kiszolgáltatottsága miatt nem képes érdemi lépéseket tenni ennek érdekében. Ha nincs pontosan kialakított szempontrendszer a differenciáláshoz, minden iskolavezető tetszés szerint differenciálhat. A minőségi bérpótlék bevezetése az iskolák jelentős részében hihetetlen feszültségeket generált. Ennek tanulságait is szükséges lenne figyelembe venni a differenciált bérezés megvalósításának a körültekintő előkészítésénél.

III.

Ennek a komolyabb pótlékemelésnek már éppen itt lenne az ideje, és nem is csak „fokozatosan”, hiszen részben éppen az anyagi ösztönzők híján lassanként teljesen elkopik ez a szerepkör. Az osztályfőnökre háruló munka egyre nehezebb, a presztízs egyre alacsonyabb, és egyre többen akadnak, akik nem vagy nem szívesen vállalják ezt a korábban általában kedvelt feladatot. Itt a pótlékemeléssel együtt érdemes lenne az elmúlt másfél évtized alatt egyre csökkenő (helyenként teljesen eltűnő) órakedvezmények ügyét is elővenni. Hiszen ha nő a kötelező óraszám, ebbe nyugodtan beleszámítható lenne az osztályfőnöki tevékenységre +1 óra adminisztrációs teendőre, +1 óra a gyerekekkel és szülőkkel történő foglalkozásra, sőt +1 óra az osztálynak szóló szabadidős foglalkozások szervezésére. Ez jogosan igényelt és fizetett 3 óra lehetne hetenként annak a pedagógusnak, aki valóban vállalja mindazt a terhet, amelyet a rábízott tanulócsoporttal való törődés jelent. S ha arra gondolunk, hogy az igazán jól működő osztályfőnök az osztályában tanító pedagógusok és más szakemberek vonatkozásában team-vezető, szerencsés esetben középvezető kellene, hogy legyen iskoláink egyre laposodó hierarchiájában, ez a heti három óra teendői ellátására nem is feltétlenül elegendő.

A probléma ebben az esetben csupán annyi, hogy a pótlék összege pillanatnyilag olyan szégyenletesen alacsony, hogy beszélni sem érdemes róla. A fokozatos emelés pedig csak nagy sokára hoz eredményt. Az órakedvezmény kérdése az óraszámemeléssel együtt megléphető lenne, ha a döntéshozókat valóban szakmai és nem kizárólag takarékossági szempontok vezérlik. Mindenképpen külön kellene választani az osztályfőnöki munka elvégzésének puszta tényét, illetve annak minőségi ellátását. Külön feladat lenne az osztályfőnöki tevékenység minőségi garanciáinak beépítése az egyes intézmények pedagógiai rendszerébe. Ez azonban a jelenlegi szűkös feltételek mellett nem látszik reális elvárásnak.

2006. június 5.

OFOE

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep