Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. szeptember 5. kedd, 12:20
Címkék:

„Valaki mondja meg…!”

Sztrájkhangulat a tantestületben

Nem lehet csodálkozni azon, hogy a mi iskolánkban a tanévnyitó értekezlet elkeseredett, mondhatni „sztrájkhangulatban” zajlott le. A pedagógusok hangulata már korábban sem volt túlzottan derülátó a reálbérek várható drasztikus csökkenése miatt, most meg – az óraszámemelés következtében – állások válnak bizonytalanná. A mi iskolánkban például két státus vált feleslegessé, és szerencsénk, hogy éppen két kolléganőnk kérte a nyugdíjaztatását, mivel egyébként aktív, esetleg családos kollégát kellett volna elküldenünk.

Erre az alaphangulatra érkezett a rendelkezés a kéthavi keretidőről és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségről. Nálunk már az indulás pillanatában, szeptember 1-jén felbukkantak olyan problémák, amelyek jelentős részére korábban nem számítottunk, nem is számíthattunk, s így nem tudtunk megfelelően felkészülni rájuk. A következőkben felsorolt kérdések (a lista korántsem teljes!) feltételezhetően nem csupán a mi iskolánkban vetődnek fel.

1. Ha csak a ténylegesen megtartott órákat lehet adminisztrálni, akkor mi lesz az önhibánkon kívül elmaradt vagy részben elmaradt órákkal? Melyik kategóriába illeszthetők a következőkben felsorolt tevékenységek? Nem lehet ténylegesen tanított óra, de nem is tanórán kívüli foglalkozás, hiszen tanítási időben zajlik. Megoldás-e az, hogy az ilyen alkalmakat mindenki tanóraként adminisztrálja?

Ilyen alkalmak – többek között – a következők:

  • orvosi és fogorvosi vizsgálatra visszük a gyerekeket tanítási idő alatt;
  • külső előadó tart drog- és bűnmegelőzési órát;
  • 2-4 szakóra helyett országos és kerületi mérés zajlik;
  • iskolai ünnepélyeket, ünnepi megemlékezéseket tartunk tanítási időben;
  • az iskola kulturális szemléjének napján délelőtt nincs tanítás, tehát ténylegesen egyetlen tanóra sincs. Ugyanakkor temérdek többletmunkát és fáradságot igényel a rendezvény előkészítése és lebonyolítása.

2. A tanév első napján máris felmerült az a probléma, hogy az órarend szerinti négy osztályfőnöki órára csak az osztályfőnök és helyettese megy be, a többi szaktanár adminisztrációs munkát végez, és szünetekben ügyel. Nekik mit lehet ilyen esetben beírni a „ttó” (= ténylegesen tanított órák)-hoz? 0-t?

3. Az iskola köteles 7.30-tól 8.30-ig reggeli ügyeletet biztosítani. Eddig az erre járó fizetséget ügyeleti díjként számolták el. Ez a lehetőség szeptember 1-jétől megszűnik, mivel a gyermekek felügyelete a pedagógusok munkaköri kötelességei közé sorolódik. Milyen formában lehet ezt a 60 percet a jövőben beleszámítani a napi nyolcórás munkaidőbe?

4. Egy kolléganő már az elmúlt májusban bejelentkezett az osztályával a Parlament meglátogatására. (Diákcsoportok általában csak délelőtt mehetnek.) Az érintett tanárnő most azon töpreng, hogy elvigye-e tanítványait a megrendelt programra. Ez ugyanis rajta kívül kedvezőtlenül érinti még azt a három pedagógust is, akiknek az adott napon az osztállyal órájuk lenne. Helyettesítési díj ez esetben nem fizethető, hiszen a kolléganő nem hivatalosan van távol, és nincs táppénzen sem. S mivel nem szakórát tart, a rendkívüli programra szánt idő neki sem számolható el.

5. A munkaidő pontos elszámoltatása mellett miként illeszthetők a nyilvántartott munkaidőbe a hétvégeken tartott programok (pl. osztálykirándulás, szülőkkel közösen szervezett gulyásparti, alapítványi bál stb.)? Hogyan sorolható be ez a tevékenység a tanórán kívüli foglalkozások közé?

6. Az alacsony óraszámú tantárgyakat oktató kollégák esetében még a lehetséges korrepetálásokkal együtt sem jön össze a heti kötelező óramennyiség,. Ők lesznek azok, akik önhibájukon kívül nem tudják majd teljesíteni a minimális óraszámot. Mi lesz velük? „Büntetésként” több intézményben kell majd működniük? És mi történik velük olyan településeken, ahol nincs másik iskola? Született ennek a problémának a megoldására végrehajtási terv?

7. Ki és milyen díjazásért fogja ezt a temérdek többlet adminisztrációt elvégezni (hetenkénti munkaidő-nyilvántartások összesítése, elszámolása, ellenőrzése)? Az amúgy is agyonterhelt igazgatóhelyettesek ezt nem igazán győzik majd. Vagy erre a feladatra is szánható bizonyos mennyiségű óraszám?

8. Az önkormányzat meghatározza a tanórán kívüli foglalkozásokra fordítható órakeretet. Ennek legnagyobb részét az osztálybontások viszik el. (Ez rendben is lenne, hiszen a kisebb létszám a minőségi munkát segíti.) Nem marad viszont óra például tehetséggondozó szakkörre, mivel a felzárkóztatásra a mi – túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó – iskolánkban az átlagosnál lényegesen nagyobb igény van. A tehetségesekkel történő foglalkozás lehetőségének csökkenése a mi esetünkben az eleve meglévő esélyegyenlőtlenség fokozódását eredményezi. Annyit írnak, beszélnek a társadalmi-szociális háttérnek a gyerekek életesélyeit meghatározó szerepéről! Úgy véljük, hogy a kényszerű takarékosság éppen azokat a gyerekeket, fiatalokat sújtja majd a leginkább, akik eleve rossz pozícióból indítanak. Átgondolták-e ezt az illetékesek?

9. És mivel éppen egy osztályfőnöki egyesület honlapján szólalok meg, felvetek még egy lényeges szempontot. Az osztályfőnöki tevékenységre, pontosabban a szélesen értelmezett nevelés megvalósítására szinte minden finanszírozható lehetőség megszűnik. Nálunk hetente már most is csak fél osztályfőnöki óra van, s a gyerekekkel való foglalkozás ledolgozott óraként történő elismertetéséhez végképp hiányoznak a szükséges anyagi feltételek. A következményekbe bele sem merek gondolni…

Reménykedem abban, hogy akadnak olyan iskolák, ahol a hasonló gondokra sikerült/sikerül jó megoldást találni. Mindannyiunknak hasznára válna, ha a kapcsolódó tapasztalatokat megosztanánk egymással.

TI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.23.
Sok pedagógus dolgozik árufeltöltőként a nyári szünetben
Az alacsony fizetés miatt egyre több pedagógus kényszerül arra, hogy a vakáció alatt is munkát vállaljon – erről beszélt az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének két vezetője. Szab...
(Forrás: index)
--
2022.06.23.
Elfogadták a gyermekvédelmi szabályozást Romániában
A román parlament kedden elfogadta a gyermekek szexuális felvilágosításáról – hivatalos megfogalmazásban: egészségügyi neveléséről – szóló törvényt, amelynek végleges formájár...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.06.23.
Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni
Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Nem véletlen tehá...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.23.
Lista: ezekből a középiskolákból jutott be a legtöbb diák az irodalom és nyelvtan OKTV döntőjébe
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az irodalom OKTV döntőjébe, míg a nyelvtanból szervezett versenyre a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumból. Mutatjuk az Orsz...
(Forrás: Eduline)
--
2022.06.23.
Színes, szagos és illegális, de egyre több tini szívja
Viharos sebességgel terjed a tinédzserek, sőt már az általános iskolások között is „a dohányzás legújabb generációjaként” reklámozott, eldobható elektromos cigaretta, az Elf Bar,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.22.
„A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”
A magyar oktatási rendszer aktuális teljesítményéről a minisztériumban sincs rendes visszajelzés, nem tudjuk, mi történik az iskolákban, és arról sincs konszenzus, mit várunk az iskolát...
(Forrás: g7.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep