Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. február 13. kedd, 16:01
Címkék:

A 2006. évi 13. havi bérről

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

Bár a 13. havi bér kifizetésének határideje (2007. január 16.) már jócskán elmúlt, még mindig sok kérdés érkezik hozzánk ebben a témában. Nézzük tehát, kik jogosultak 2006-ban erre a juttatásra.

A jogosultság feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 68. §-a (1)-(3) bekezdése határozza meg:

68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább három havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint – ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg –
a) a keresőképtelenséget okozó betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg.
(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.
(6) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben – a (4) bekezdéstől eltérően – a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni.

Vagyis: teljes összegre az jogosult, aki 2006-ban rendelkezett 12 havi közalkalmazotti jogviszonnyal, időarányosan pedig az, aki legalább 3 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett.

Mely időszakok nem számítanak bele a 13. havi bérre jogosító időbe?

1. Ha a dolgozó 2006-ban 30 napnál hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon, gyesen, gyeden volt.

2. Az az időszak, melyben az alábbiak bármelyike 2006-ban külön vagy együttesen meghaladta a 6 hónapot:

  • a 30 napnál rövidebb fizetés nélküli szabadság (a gyes és a gyed is fizetés nélküli szabadságnak minősül);
  • a táppénz ideje;
  • tartalékos katonai szolgálat;
  • olyan, munkában nem töltött idő, mely alatt a közalkalmazott átlagbért vagy távolléti díjat kapott – ennek leggyakoribb esete a felmentési időnek az a része, melyben a dolgozót mentesítették a munkavégzés alól.

Ha a fenti esetek bármelyike előfordult, és ezek együttes ideje meghaladta a 6 hónapot, arra az időszakra nem jár 13. havi bér.

Ha az év fennmaradó részében a közalkalmazott dolgozott, illetve szabadságát töltötte (szabadságnak minősül a szülési szabadság is), arra az időre viszont időarányosan megilleti a 13. havi bér, ha – és itt most vissza kell kanyarodnunk a 68. § (1) bekezdéshez – ez az időszak eléri a 3 hónap időtartamot.

Példák

Néhány konkrét és gyakori példa segítségével megpróbáljuk még érthetőbbé tenni a szabályozást.

1. eset: szülési szabadság

2006. július 18-án a dolgozó szülési szabadságra ment munkahelyéről.

Teljes összegben jár a 13. havi bér, mivel a július 18-ig tartó munkavégzés és a szülési szabadság ideje egyaránt jogosultsági időnek számít.

2. eset: táppénz, szabadság, gyes

2006. január 1-től március 19-ig táppénzen volt a közalkalmazott. Ezt követően július 7-ig szabadságát töltötte, majd július 8-tól augusztus 31-ig gyesen volt. Szeptember 1-től december 31-ig dolgozott.

A fentiek közül csak a gyes idejére nem jár a 13. havi bér (mivel meghaladta a 30 napot), az év többi idejére viszont időarányosan jár az illetmény.

3. eset: gyed, szülési szabadság

A pedagógus 2006. március óta gyeden van. Azt megelőzően fél évig szülési szabadságon volt.

Ebben az esetben nem jár a 13. havi bér. 2006-ban ugyanis nincs meg a három hónap közalkalmazotti jogviszony (a 2006-ra eső szülési szabadság csupán két hónap: január és február), a márciusban kezdődő gyed pedig 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságnak minősül.

4. eset: betegállomány, szülési szabadság

2006 márciusától betegállományban volt a dolgozó, 2006 szeptemberében pedig szülési szabadságra ment.

Ebben az esetben a pontos dátumok is számítanak: ha ugyanis a betegállomány napra pontosan meghaladta a 6 hónapot, akkor csak a januártól márciusig és a szeptembertől december végéig tartó időszakra jár a 13. havi – természetesen időarányosan. Ha a betegállomány ideje kevesebb volt, mint 6 hónap, akkor a juttatás teljes összegben, egész évre jár.

5. eset: gyes, szabadság, felmentési idő

2006. június 8-ig gyesen volt a dolgozó. Augusztus 20-ig a szabadságát töltötte. Ezt követően 2007. január 8-ig felmentési idő következett. A közalkalmazotti jogviszonya 2007. január 8-án szűnt meg.

Ha a felmentési időben végzett munkát (ez két hónap), és ennek ideje a szabadsággal együtt elérte a 3 hónapot, akkor erre az időre – de csak erre – jár időarányosan a 13. havi bér. A gyes ugyanis 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak minősül.

6. eset: megszűnt munkaviszony

2006. augusztus 31-vel közös megegyezéssel megszűnt a pedagógus munkaviszonya. 2006. szeptember 1-től egy másik intézményben helyezkedett el közalkalmazottként.

A 13. havi bér teljes összegben megilleti a pedagógust. Az első munkahelynek azonban a 8 hónapra járó 13. havi illetményt a munkaviszony megszűnésekor ki kellett volna fizetnie a munkavállaló részére.

7. eset: felmentési idő

2006. július 1-jével felmentették a dolgozót. Június 25-ig dolgozott, június 26. és 30. között táppénzen volt, utána a felmentési idejét töltötte, amely alatt mentesítették a munkavégzés alól.

A január 1. és június 25. közötti időszakra jár a 13. havi bér, hiszen volt 3 hónap közalkalmazotti jogviszony. Mivel a felmentési időben több mint 6 hónapra mentesítették a munkavégzés alól, erre az időre nem jár az illetmény.

8. eset: új szerződés ugyanannál a munkáltatónál

2006. augusztus 30-ig szóló szerződéssel közalkalmazottként tanított a pedagógus teljes állásban. Ezután új szerződést kötött vele ugyanaz a munkáltató, mivel félállásban kívánta alkalmazni tovább.

Ebben a példában nem a jogosultság ténye az érdekes, hanem a teljes évre járó 13. havi tényleges összege. Augusztus 30-án, a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak ki kellett fizetnie a januártól augusztus 30-ig időarányosan járó 13. havi bért. Az új szerződés életbe lépésétől számított fennmaradó időre járó időarányos illetményt pedig legkésőbb 2007. január 16-án, de a decemberi, lecsökkent bére alapján.

9. eset: új munkaviszony áthelyezéssel

A közalkalmazott 2006 szeptemberétől új munkahelyre került közalkalmazotti státusba, méghozzá kikérőlevéllel és áthelyezéssel. Az új munkáltató a 13. havi bérnek csak az időarányos részét fizette ki, mondván: a szeptemberig tartó időszakra eső időarányos rész az előző munkáltatót terheli. Az előző munkáltató viszont nem fizet arra való hivatkozással, hogy mivel áthelyezéssel került az új munkáltatóhoz, annak a kötelessége az összes teher viselése. Vajon melyik munkáltatónak van igaza?

Ebben az esetben a döntő az áthelyezés ténye. Mivel a dolgozó áthelyezéssel került új munkáltatójához, az egész 13. havi munkabért az új munkáltatónak kell kifizetnie. A Kjt. 26. §-a (3) bekezdése alapján ugyanis áthelyezésnél a korábbi munkáltatónál eltöltött jogviszonyt úgy kell tekinteni, mintha azt az újnál töltötte volna el. A vitában tehát az előző munkáltató érvel jogosan.

Ha a dolgozó nem kapta meg a neki járó 13. havi illetményt, írásban kell kérnie attól a munkáltatótól, amelyet ennek kifizetésére kötelez a törvény.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.09.26.
Fellépnek a homoszexuális Hamupipőke ellen
Petíciót kezdeményezett a CitizenGO érdekvédelmi szervezet a Meseország mindenkié címmel a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent mesekönyv terjesztése ellen. Alig két nap alatt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.09.26.
Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába
Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep