Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. május 7. hétfő, 16:02
Címkék:

A közalkalmazotti munkaviszony megszűnése

Legfontosabb tudnivalók

Számos iskolát elért a leépítés, így kollégáink nagy számban fordulnak hozzánk elbocsátással kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbi összeállítással elsősorban nekik kívánunk segíteni.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A munkaviszony megszüntetése vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató szándéka lehet.

A munkavállaló szándéka szerint

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja:

  • Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.
  • Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek.
  • Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében,
    munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.
  • Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan
    vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

  • Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint.
  • Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint

Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni!

Mit tegyen a munkavállaló?

  • Kérjen írásbeli indoklást.
  • A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette.
  • Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből.
  • Kérjen gondolkodási időt.
  • Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot.
  • Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak.
  • Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?

  • Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést.
  • Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül.
  • Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel.

A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg
kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást.
A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Felmentés esetén mi illeti meg a munkavállalót?

Felmentési idő

A felmentési idő a felmentés kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmentési idő kezdete a felmentés közlését (kézbesítését) követő nap.

Mértéke legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos
felmentési idő az összes (nem csak a legutóbbi munkahelyen töltött) közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár).

A felmentési idő felére a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a felmentési idő végéig kapja a fizetését, de a felmentési idő felében nem kell dolgoznia.

Munkabér a felmentési idő alatt

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve azt az időt, amely alatt a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Ha a munkavállalót a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a felmentési időre járó munkabért kifizették neki, a felmentési idő alatt bekövetkezett halála miatt a már felvett munkabért az örököstől visszakövetelni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. Ez a törvényi rendelkezés abban segíti a munkavállalót, hogy ha időközben másik munkahelyet talál magának, úgy arról ne maradjon le pusztán azért, mert a felmondási ideje még nem telt le a korábbi munkáltatónál. Értelemszerűen ilyenkor a felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap.

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő
legalább

a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő
utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában
töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt
igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Egyéb járandóságok

Ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt a felmentési idő utolsó napján ki kell fizetni a részére.

Ha a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (a felmentési idő utolsó napján) ki kell fizetni a részére.

Szintén a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a 13. havi bér időarányos részét, amennyiben az egyéb jogszabályok alapján a munkavállaló jogosult rá. Amennyiben évi rendes szabadságát nem tudja igénybe venni, ki kell fizetni a részére.

Felmentés alóli védelem

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

  1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,
  2. GYES, GYED, szülési szabadság,
  3. lombikbébi-programban való részvétel,
  4. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,
  5. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Gyakran ismételt kérdések

1. Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

A közalkalmazotti jogviszony idejének megállapításánál az 1992. július 1-je előttiekből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, az ez utániakból pedig a közalkalmazotti vehető figyelembe.

2. Az egyetemi tanulmányok a jelenlegi törvények szerint közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek-e?

Az egyetemi tanulmányok ideje nem számít közalkalmazotti jogviszonynak (viszont nyugdíj igénylése szempontjából szolgálati időnek minősül).

3. Jogszerű-e, ha létszámleépítés esetén nem azokat küldik el, akik már igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a prémiuméveket, hanem a 18-20 év munkaviszonnyal rendelkezőket?

A munkáltató saját döntése, hogy kit ment fel. Az érdekképviseletnek van véleményezési joga, illetve ha ezek a szervek a munkáltatóval közösen korrekt esélyegyenlőségi tervet készítenek, amely mindegyik félre kötelező, akkor van rá esély, hogy a munkavállalók közül senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe esetleges elbocsátása esetén. A leépítés szempontjaiba is beleszólhat az érdekképviselet.

4. A felmentési időre járó átlagbérbe milyen juttatások számítanak be?
A túlóra után és a helyettesítések után kapott bérek beszámítanak-e az átlagbérbe, vagy csak az alapbér jellegű pótlékok?

Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkavégzés alóli felmentési időre átlagkereset jár.

5. Kérheti-e a munkavállaló a felmentési idő rövidítését?

Az Mt. 94.§-a alapján a munkavállaló kérheti felmentési idejének lerövidítését, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni a jogviszonyt.

6. A betegállomány után mikor kaphatom kézhez a felmondó levelet?

A keresőképtelen állományban lévő dolgozó felmentési tilalom alatt áll. Ha a keresőképtelenség a 15 napot meghaladja, csak 15 nap elteltével, ha a 30 napot meghaladja, csak 30 nap elteltével kezdődhet meg a felmentési idő.

7. Ha a felmondási idő alatt nyugdíjba megyek, a havi bérem mellett a nyugdíjamat is megkapom?

Ha a felmentési idő alatt a dolgozó igényli nyugdíját, végkielégítésre nem jogosult.
Viszont a felmentési idő alatt munkabérét vagy átlagkeresetét és nyugdíját is folyósítják.

8. Ha a felmentési idő lejárta előtt sikerül munkát találnom mint közalkalmazott, megkaphatom-e a végkielégítés összegét?

Nem véletlen, hogy a végkielégítést a felmentési idő végén köteles kifizetni a munkáltató. Ha a dolgozó csak a felmentési idő letelte, tehát jogviszonya megszűnése után
létesít új közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony utolsó napján
jogosult a végkielégítésre. Ha viszont a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében nem lesz jogosult végkielégítésre.

9. A Közalkalmazotti Tanács tagjai élveznek-e védettséget leépítés esetén?

A KT tagját megilleti munkajogi védelem, ha legalább hat hónapig betöltötte a tisztséget. A Munka törvénykönyve szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot (vagyis az elbocsátással kapcsolatos egyetértési jogot) a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelem egyébként pontosan a következőket jelenti:

„Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása
a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy
b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.”

A munkáltató tehát felmondhat, de csak a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével. Az egyet nem értést azonban alaposan meg kell indokolni.

10. Mikor járok jobban: ha még 2007-ben én kérem nyugdíjazásomat, vagy megvárom, míg az igazgató mond fel? Milyen illetmények illetnek meg 2007-ben, ill. 2008-ban?

Érdemes az előrehozott öregségi nyugdíjat még 2007-ben igényelni. 2008. január 1-től ugyanis

  • kedvezőtlenebb lesz a nyugdíj összegének kiszámítása;
  • nem állhat a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszonyban (2007-ben a felmentési idő mindenféleképpen megilleti);
  • ha keresete eléri a minimálbér összegének tizenkétszeresét, nyugdíjának folyósítását december 31-ig szüneteltetik.

2007. évi felmentése esetén a munkavégzés alóli felmentési idő alatt jogviszonyt nem létesíthet (közalkalmazottként), az erre az időszakra járó átlagkeresetét havonta kapja meg.
Végkielégítés csak akkor illeti meg, ha a felmentés, illetve a felmentési idő alatt nem minősül nyugdíjasnak.

11. Közalkalmazotti határozott idejű munkaszerződésemet közös megegyezéssel
megszüntethetem-e a határozott idő lejárta előtt?

A határozott idejű kinevezést közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. Ha a munkáltató ezt nem fogadja el, akkor erre nem kötelezhető. A határozott idejű kinevezés lemondással nem szüntethető meg. Vagyis ha a közös megegyezés nem jön létre, akkor a dolgozó a határozott idő lejárta előtt nem tudja megszüntetni a jogviszonyát.

Az összeállításhoz használt források:
Tanácsadó
Magyarország.hu
Sorvezető. A PDSZ kiadványa az oktatásban dolgozókra vonatkozó
szabályokról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep