Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. június 13. szerda, 6:33
Címkék:

Sebestyénné Kruchió Ilona

Az osztályfőnöki órák helyzetéről

Az osztályfőnöki szerep nem korlátozódik az osztályfőnöki óra megtartására. Az osztályfőnöki munka ennél sokkal többet jelent. Az osztályfőnök az, aki az osztályba járó gyerekek igényeit, szüleik elképzeléseit és a társadalmi elvárásokat egyaránt tapasztalja, s próbálja a gyerekek személyiségfejlődésének szolgálatába állítani. Maga az osztályfőnöki óra olyan helyszín, ahol lehetséges a pedagógus és a gyerekek közvetlen találkozása, s nemcsak egy-két személy, hanem az egész osztályközösség együttes formálására, nevelésére nyílik lehetőség direkt és indirekt nevelési módszerekkel egyaránt.

A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az osztályfőnöki órák központi szabályozása megszűnt, átkerült az intézmények hatáskörébe. Ez az egyik oka, hogy presztízse, mely valójában addig sem volt túl magas, teljesen elhalványult. Az iskolával szemben támasztott társadalmi elvárások tovább halványították az osztályfőnöki órák szerepét. Az iskola elsődleges feladata a társadalmi elvárások alapján az ismeretátadás. Olyan ismeretről van itt szó, mely tankönyvekben szerepel és megtanulható, osztályfőnöki tankönyv pedig nincs. Az osztályfőnöki óra – annak ellenére, hogy hatékony nevelési eszköz lehetne az iskolák pedagógiai gyakorlatában, a köztudatban „pihentető óraként” él.

Az osztályfőnöki óra feladatait három nagy csoportba lehet sorolni: nevelési feladatok, szervezési feladatok, adminisztrációs feladatok. Az osztályfőnöki órákon ezen feladatok teljes körű ellátására a jelenleg érvényben lévő, törvényileg szabályozott heti egy osztályfőnöki óra kevés. Ebből következően valamelyik osztályfőnöki feladat csorbát szenved. Ennek feltárására, illetve a jelenlegi mostoha külső körülmények között is alkalmazható osztályfőnöki tanterv összeállításának első lépéseként készült kutatás Békés megyében.

A kutatásban község, kisváros, nagyváros és megyeszékhely pedagógusai és felső tagozatos diákjai vettek részt. A mintaválasztás véletlenszerű kiválasztás alapján történt. A kérdőíves felmérésben 80 pedagógus és 80 diák vett részt. Az értékelhető kérdőívek száma pedagógusoknál 51,25%, a diákoknál 81,25% volt.

A kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, mit tartanak az osztályfőnöki óra legfontosabb feladatának, hatékonynak tartják-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát. Elkészült az osztályfőnöki órák fő feladatainak – nevelés, szervezés, adminisztrálás – rangsora is három szempont szerint: a pedagógusok véleménye, gyakorlati tapasztalatai és a diákok gyakorlati tapasztalata alapján. A megfogalmazott hipotézisek a következők voltak:

  • Az osztályfőnöki órákat a pedagógusok és a diákok is fontosnak tartják az iskola oktató-nevelő munkájában.
  • A pedagógusok szerint az osztályfőnöki órák legfontosabb feladata a nevelés.
  • Az osztályfőnöki órákon elsősorban adminisztrációs, ezt követően szervezési feladatokat látnak el, ami a közvetlen nevelő munka rovására megy.
  • A pedagógusok nem tartják hatékonynak az osztályfőnöki órán elvégzett közvetlen nevelői munkát.

A kutatás értékelése

Az iskolákban általában heti 1, de előfordul, hogy heti 0,5 osztályfőnöki óra van. Fontosságát településszerkezettől függetlenül minden pedagógus és minimális kivétellel szinte minden diák elismerte. A fontosság okai eltérőek: a pedagógusok szerint azért fontos, mert a nevelés eszköze, hiszen az osztályfőnöki órának a nevelés a legfontosabb feladata. A kutatásban részt vevő, értékelhető kérdőívet benyújtó pedagógusok közül 100%-nak (!) ez a véleménye. Különbségek a nevelési feladatok milyenségében vannak:

1. táblázat. Pedagógusok véleménye az osztályfőnöki órákon folyó legfontosabb nevelési feladatokról
Gyermek megismerése, figyelemmel kísérése 31,4%
Közösségfejlesztés 17,2%
Problémák megoldása 10,3%
Alkalom a beszélgetésre 10,3%
Aktuális nevelési helyzetek megoldása 6,9%
Viselkedéskultúra tanulása 6,9%
Értékközvetítés 3,4%
Személyiségfejlesztés 3,4%
Egészséges életmódra nevelés 3,4%
Gyerekek véleményének meghallgatása 3,4%
Témamegbeszélés 3,4%

A megkérdezett diákok 96%-a tartotta fontosnak és jónak az osztályfőnöki órákat, míg a fennmaradó 4% nem sok értelmét látta. A pozitívan értékelők körében elsősorban azért fontos és jó, mert lehet az őket érintő és érdeklő kérdésekről beszélgetni. Megjelenik az osztályfőnöki órák fontosságának értékelésekor a diákok körében pozitívumként a „nem kell tanulni” válasz is a második helyen, azonban igencsak lemaradva az első helyen lévő „lehet beszélgetni” választól. A megkérdezett diákok körében, hogy miért fontos és jó az osztályfőnöki óra, a következőképpen alakultak a válaszok:

2. táblázat. Diákok véleménye arról, hogy miért jó az osztályfőnöki óra
Lehet beszélgetni minket érintő, érdeklő kérdésekről 67,7%
Nem kell tanulni 19,3%
Szereti az osztályfőnököt 3,2%
Nem csinálunk semmit 3,2%
Jó, mert soha nincs megtartva 3,2%
Nem kell gondolkodni 1,7%
Jó, mert soha nincs ott a tanár 1,7%

A gyerekek beszélgetésre való igényét igazolja a kutatás többi részében az is, hogy a megkérdezett 7., 8. osztályos diákok még többet szeretnének beszélgetni az osztályfőnöki órákon magukról, a problémák megoldásáról, valamint egymásról, hogy minél jobban megismerhessék környezetüket, társaikat, önmagukat. Az 5.,6. osztályosok körében is megjelenik a kutatás további részében előkelő helyen az az igény, hogy az osztályfőnöki órákon lehessen még többet beszélgetni az őket érintő, érdeklő témákról, de ebben a korosztályban az elhangzott vélemények alapján az osztályfőnöki órákon sokkal többet kellene játszani. Jogos igény ez ebben a teljesítménycentrikus világban, ahol az osztályfőnöki óra kis szigetként szerepel, mert észrevétlenül lehet tanulni feszültség, felmérők és felelések nélkül. Itt valóban megvalósulhatna a játszva tanulás, például szituációs játékok formájában, mely egyrészt nevelési feladatot, másrészt a gyerekek – főleg a kisebb gyerekek – jogos játékra való igényét elégíthetné ki.

Előkelő helyen szerepel a „nem kell tanulni” indok is a felmérésben, korosztálytól függetlenül, ami igazán „jóvá teszi” az osztályfőnöki órát. Korán sincs akkora súllyal, mint a beszélgetés fontossága, de azért szerepel. Ez nem annak tudható be – legalábbis nemcsak annak – , hogy a diákok szeretnek semmit sem csinálni, sőt! A jól megszervezett osztályfőnöki órára a diákok részéről is igény van. Azonban nem ront az osztályfőnöki órák megítélésében, ha semmi sem történik az óra alatt, mert jó feszültségmentesen, kikapcsolva végigülni egy órát, akkor is, ha nincs sok értelme: „Amit mi csinálunk, annak nem sok értelme van, de biztos értelme van, mert ha nem, akkor miért találták ki.” (13 éves fiú)

Az osztályfőnöki órákat negatívan értékelő diákok (4%) főleg az órákon ért negatív élményeik miatt válaszoltak nemmel. Véleményeik a következőképpen alakultak:

3. táblázat. Diákok véleménye arról, hogy miért nem jó az osztályfőnöki óra
Nincs ott a tanár 33,6%
Mindig beszélgetni kell 16,6%
Nem csinálunk semmit 16,6%
Nincs soha megtartva 16,6%
Úgyis más tantárgy van helyette 16,6%

Az első helyen szereplő negatív indok, miszerint nincs ott az órán az osztályfőnök, feltehetően egyedi, szélsőséges eset. A kutatás arra nem terjedt ki, hogy feltárja ennek a helyzetnek a hátterét, de a „nincs ott a tanár” indoknak az igen előkelő helye jelzésértékű: a gyerekekre nagyon negatív hatással van az osztályfőnök távolléte, s ez kihat arra, hogy nem látja értelmét az egész osztályfőnöki órának. Emellett az osztályfőnöki szerep fontosságára is felhívja a figyelmet, mert a válaszok alapján inkább negatív élményként élik meg a diákok az osztályfőnök hiányát, azt, hogy ezáltal értelmetlenné válik az egész osztályfőnöki óra. A negatív indokok egy része szerepelt pozitív indokként is, tehát a diákok eltérően értékeltek egy-egy aktuális helyzetet: volt, aki éppen azért szereti az osztályfőnöki órát, mert lehet beszélgetni, vagy mert épp nem kell csinálni semmit, s volt, bár elenyésző arányban, aki mindezt negatívként értékelte. Az eltérő értékelést eredményező befolyásoló tényezők az egyéni élményekből fakadhatnak.

Az osztályfőnöki órák legfőbb feladatainak – nevelés, szervezés, adminisztrálás – rangsorolása konkrét feladatok rangsorolásán keresztül történt. Mindhárom osztályfőnöki feladathoz két-két osztályfőnöki órán végezhető tevékenység tartozott, melyeket mind a pedagógusok, mind a diákok különböző szempontok szerint rendeztek fontossági sorrendbe. Ez alapján alakult ki a végeredmény. A szempontok a következők voltak: a pedagógusok egyéni véleménye, azaz amit a pedagógusok fontosnak tartanak; a pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, azaz, ami az órákon ténylegesen történik; valamint a diákok gyakorlati tapasztalatai, azaz, amilyen tevékenységeket a diákok tapasztalnak az osztályfőnöki órákon. A kérdőívben megfogalmazott konkrét tevékenységek egyszerűek, egyértelműek voltak, hogy mind a diákok, mind a pedagógusok egyformán értelmezhessék.

A pedagógusok egyéni véleményének összesítése a következőképpen alakult: a tanárok teljesen egyöntetűen az osztályfőnöki órák legfontosabb feladatának a nevelést tartják, melyet a szervezés, majd az adminisztrálás követ. Igaz, a gyakorlat nem ezt mutatja, ott a szervezés és az adminisztrálás helyet cserél, s a sorrend a megkérdezett pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján: nevelési munka, adminisztrálás, szervezés. A megkérdezett diákok gyakorlati tapasztalata alapján az osztályfőnöki órákon elsősorban adminisztrálás folyik, majd nevelési, végül szervezési tevékenységek kapnak helyet:

4. táblázat: Pedagógusok és diákok rangsora az osztályfőnöki feladatokról
Pedagógusok véleménye Pedagógusok gyakorlati tapasztalata Diákok gyakorlati tapasztalata
1. hely Nevelés Nevelés Adminisztrálás
2. hely Szervezés Adminisztrálás Nevelés
3. hely Adminisztrálás Szervezés Szervezés

A különböző szempontok szerint létrejött rangsorok eltéréseket mutatnak. A legnagyobb eltérést a pedagógusok véleménye és a diákok gyakorlati tapasztalata alapján kialakult rangsorban találunk. Az, amit a pedagógusok szeretnének csinálni az osztályfőnöki órákon, teljesen eltér attól, amit a diákok a mindennapokban tapasztalnak. Ennek okait a külső körülmények alakulásában kereshetjük, melyek nem teszik lehetővé a pedagógusok számára, hogy az általuk fontosnak tartott tevékenységeket olyan mennyiségben és formában végezhessék, ahogyan azt fontosnak és jónak tartják. Jelen esetben nem terjedt ki a kutatás arra, hogy melyek ezek a külső körülmények, de feltehetően szerepet kapna az osztályfőnöki órák alacsony presztízse, a kevés óraszám és az osztályfőnöki szerepre való felkészítés a tanárképzésben.

A pedagógusok gyakorlati tapasztalatait és véleményét összehasonlítva, a szervezés és az adminisztráció helyet cserélt. A nevelés mindkét esetben az első helyen maradt. Az adminisztráció szervezési feladatok elé kerülésének oka az adminisztratív feladatok növekedésében keresendő. Mivel az adminisztratív feladatok ellátása kötelező, azok befejezése után a pedagógusok igyekeznek a megmaradt időt nevelési feladatokra fordítani, s így a szervezési feladatok azok, melyekre kevesebb idő marad. Vannak szervezési feladatok is, melyeket az osztályfőnöki órákon végeznek, de idő hiányában ezek elsősorban valamilyen konkrét iskolai vagy nagyobb osztályszintű eseményhez kötöttek.

A pedagógusok gyakorlati tapasztalata és a diákok gyakorlati tapasztalata is eltérést mutat: a pedagógusok szerint a gyakorlatban legtöbb időt a nevelési, majd az adminisztrációs, végül szervezési feladatok ellátására fordítanak. A diákoknál ez a sorrend: adminisztrálás, nevelés, szervezés. Az eltérés hátterében a nevelés hatékonysága keresendő. Ha a pedagógus a rendelkezésre álló idejét nevelésre fordítja az osztályfőnöki órán, de az nem elég hatékony, akkor a gyerekek úgy érezhetik, hogy semmit nem csináltak, s hogy az egész óra csak adminisztrációról szólt. Az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munka hatékonyságáról a pedagógusok is negatívan nyilatkoztak. Bár az osztályfőnöki órát elsősorban a nevelés eszközének tekintik, magát a nevelést nem tartják hatékonynak különböző külső körülmények fennállása miatt.

A megkérdezett pedagógusok 73%-a nyilatkozott úgy, hogy az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka nem hatékony. Ennek okait különbözőképpen látták:

5. táblázat. Pedagógusok véleménye, miért nem hatékony az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka
Túl kevés az osztályfőnöki óra 47,0%
Az iskola által befolyásolni nem tudott külső nevelő hatások túl erősek 40,0%
Az idő nem nevelésre, hanem fegyelmezésre megy el 6,5%
Nem osztályfőnöki feladat 6,5%

A legtöbb megkérdezett pedagógus úgy látja, hogy az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka azért nem hatékony, mert a jelenleg általában heti 1 vagy heti 0,5 órában megtartott osztályfőnöki óra erre nem elég. Ráadásul az egyre több adminisztráció tovább csökkenti a nevelésre fordítható időt. Hiába igényelnék a gyerekek, s hiába tartja a közvetlen nevelési munkát fontosnak a pedagógus, az időbeli korlátok határt szabnak a lehetőségeknek. Az is megfogalmazódott egyik pedagógus tollából, hogy ilyen feltételek mellett hiába gondolja ő úgy, hogy szükség van az osztályfőnöki órákra, az, semmit nem ér.

A második helyen szereplő, hatékonyságot befolyásoló tényezők az egyre erősebb és folyamatos, iskolán kívüli spontán nevelői hatások tovább gyengítik az iskolai nevelői munka hatékonyságát. Általában ezek a külső hatások nem az iskola által képviselt konstruktív nevelési cél irányába mutatnak. Vannak természetesen olyan külső nevelési hatások is, melyek erősítik az iskolában folyó nevelés hatékonyságát, de sajnos nem ezek vannak túlsúlyban.

Sokszor előfordulhat, hogy a nevelésre fordítható időt sem tudja a pedagógus arra fordítani, amire szeretné, az itt szereplő okok miatt például azért, mert az idő a fegyelmezésre megy el. Ilyen esetben feltehetően az osztály és az osztályfőnök közötti kapcsolat nem felhőtlen valamilyen okból, s emiatt nem tud a közös munka kialakulni. Nem kell ellenszenvre gondolni a diákok és pedagógusok között, az is megnehezítheti az együttműködést, ha más célokat szeretne megvalósítani az osztály és az osztályfőnök. Megoldást a pedagógus pedagógiai tudása adhat.

A nevelés kérdéses hatékonyságára mutat rá az is, hogy a nevelés nem az osztályfőnök feladata. Valóban nem elég, ha „csak” az osztályfőnök nevel és „csak” osztályfőnöki órán. A válaszolók szerint a nevelés szituációfüggő, egy spontán módon kialakult adott helyzetet érdemes fölhasználni egy-egy nevelési cél kialakítására, mert ez így sokkal hatékonyabb. Célzottan, heti egy órában nem lehet nevelni. Nevelési célok megvalósításához azonban nem elég várni a spontán kialakuló szituációkat, szükség van a célzott nevelői hatásokra – ha csak heti egy órában, akkor is. Az osztályfőnöknek a szaktanárokhoz képest sokkal szorosabb a kapcsolata az osztályával, s ez az egyik alapja az egymás között kialakuló bizalomnak, mely biztosítja a heti egy osztályfőnöki órában folyó nevelési tevékenység hatékonyságát. Az osztályban tanító többi szaktanár nevelési munkája, a spontán kialakult szituációk nevelési tanulságai és az iskolán kívüli nevelési hatások együttesen erősítik vagy gyengítik az osztályfőnök nevelési munkáját. A folyamatban kulcsszereplő az osztályfőnök, még ha heti 1 órában a lehetőségei korlátozottak is. De nemcsak időkorlátai vannak ennek a hatékony munkának; a hatékonyságot befolyásolja a pedagógus és a gyermek személyisége is. Ezt nem lehet pozitív vagy negatív indokok közé besorolni, hiszen a befolyásolás hathat pozitívan, negatívan egyaránt. Nehéz olyan esetben a negatív hatásokat kikerülni, ahol az a személyiségből fakad, de a gyermekek érdekében a pedagógusnak arra kell törekednie tudatosan, hogy a tőle telhető legtöbbet megtegye a gyerekek konstruktív irányba való fejlődése érdekében.

A megkérdezett pedagógusok 27%-a hatékonynak tartotta az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát. Nem lehet táblázatba foglalni a hatékonyság okait, összefoglalóan pótolhatatlannak és nagyon hatékonynak tartották. Voltak azért a hatékonyságnak kitételei: a nevelés csak akkor lesz eredményes, ha következetes és a mindennapokban folytatódik, tehát nem zárul le az osztályfőnöki óra végével. A nevelést hatékonynak tartók körében szintén felmerült az a probléma, hogy kevés az idő az osztályfőnöki órákra. Nagyon sokat kell adminisztrálni, s olyan feladatokat is el kell látnia az osztályfőnöknek, amit korábban nem kellett. Ez némi ellentmondást takar: hatékony az osztályfőnöki óra közvetlen nevelési munkája, bár az óraszám túl kevés, és az osztályfőnöki óra nagy része adminisztrálással telik el. Tulajdonképpen minimális az idő, sokszor nincs is idő magára a közvetlen nevelői munkára. Az ellentétnek több oka is lehet: a pedagógus gyakorlati tapasztalatai, miszerint kevés óraszám mellett is sikerült az osztályával (vagy volt osztályával) hatékony munkát végeznie, vagy az a pedagógiai optimizmus, hogy „amit csináltam, biztos jó és hatékony, hiszen mindent megtettem a siker érdekében”.

Összefoglalás

A kutatás célja az volt, hogy feltárja az osztályfőnöki órák jelenlegi helyzetét. A hipotézisek az osztályfőnöki órák fontosságára, legfontosabb feladatára, hatékonyságára, illetve az osztályfőnöki óra feladatainak a mindennapokban betöltött szerepére keresték a választ.

Az osztályfőnöki órákat a kutatásban részt vevő pedagógusok 100%-ban fontosnak tartották, míg a megkérdezett diákok 96%-a értékelte pozitívan. A fennmaradó 4% negatív élményeiből kiindulva nem látta értelmét ennek az órának. Az első hipotézis így beigazolódott.

A második hipotézis szintén beigazolódott: a megkérdezett pedagógusok 100%-a a nevelést tartotta az osztályfőnöki órák legfontosabb feladatának.

A harmadik hipotézis azonban nem nyert igazolást. Az osztályfőnöki órák feladatainak rangsorolása 3 szempont szerint is létrejött, de egyik szempont sem igazolta a hipotézisben leírtakat. Bár a három szempont szerinti rangsorok nem egyezőek, egyik sem a hipotézisben leírtakat írja le. A hipotézisben leírtak szerint a mai osztályfőnöki órák gyakorlatában elsősorban adminisztrálás, majd szervezési munka folyik, s a korlátozott idő miatt ez a nevelés rovására megy. A kapott eredmények szerint a pedagógusok véleménye az, hogy elsősorban nevelni, majd szervezni, végül adminisztrálni kell az osztályfőnöki órán. A gyakorlatban ez nem így valósul meg a megnövekedett adminisztratív feladatok miatt: a szervezési munka és az adminisztrálás helyet cserél. A diákok gyakorlati tapasztalata alapján kialakult rangsor: adminisztrálás, nevelés, szervezés. A hipotézisnek el kell tehát vetni azt az állítását, hogy a nevelés háttérbe szorul, az egyre több adminisztráció a szervezési feladatokat szorítja háttérbe.

A pedagógusok és diákok gyakorlati tapasztalatából kialakult eltérő rangsor egyben a negyedik hipotézisre is utal: a nevelés hatékonyságának kérdésére. A megkérdezett pedagógusok 76%-a nem tartotta hatékonynak az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát, tehát a hipotézis igazolódott. Az alacsony hatékonyság okai között legnagyobb súllyal az osztályfőnöki órára fordítandó nagyon kevés idő szerepel. Nem elhanyagolhatóak a külső nevelési hatások sem, melyek többnyire nem támogatják az iskolában folyó nevelői munkát.

A kutatásból egyértelműen levezethető az osztályfőnöki órák jelenlegi helyzetének tarthatatlansága. A diákok igénylik az őket érintő témákban a kötetlen beszélgetést, problémáik megoldásában a feléjük nyújtott segítő kezet. Erre az osztályfőnöki szerep, maga az osztályfőnöki óra lehetőséget biztosíthatna, de ilyen korlátozások mellett, ilyen minimális óraszámban ez szinte lehetetlen. Hiába igyekeznek a pedagógusok nevelési feladatokat ellátni, ha munkájukhoz nincsenek meg a külső feltételek. Nagyon nagy a tananyag, s a világban való boldoguláshoz rengeteg ismeretre van szükség, de nem szabad(na) elfelejteni, hogy az iskolának nemcsak az oktatás a feladata. Az iskola a nevelés színtere is, melynek igazolására az osztályfőnöki órák presztízsét helyre kell állítani. A kutatás is ezt igazolja: a pedagógusok szerint az osztályfőnöki óra a nevelés egyik eszköze, melyre a diákoknak igényük van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.10.
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma
Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön sajtó...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.09.
SZAKKÉPZÉS – TE MÁR MEGKAPTAD A VÉGKIELÉGÍTÉSEDET?
Mivel a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak jogviszonya 2020. július 1. napjával, automatikusan megszűnik, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.07.09.
Klebelsberg Központ: álhír, hogy fejenként 1000 forintos jutalmat kaptak a pedagógusok, mert az intézmények 1000/fő pluszjuttatást kaptak
Fejenként kerek ezer forinttal honorálta pedagógusai egy jelentősebb csoportját a veszprémi tankerület pedagógusnap alkalmából, szemléztük mi is tegnap a magyarnarancs.hu cikkét. Bár a Narancs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.09.
Tanárokéval vetekedő fizetést és cafetériát ígérnek Baranya megyében a leendő iskolaőröknek
Iskolaőröket toborzó hirdetést szúrt ki a Magyar Hang a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán, amely alapján 220 ezer forintos bruttó havi munkabérrel és bruttó 200 ezer...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.08.
Felbukkant a koronavírus egy sátoraljaújhelyi táborban
Két koronavírusos beteget találtak a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában, tudta meg a hvg.hu. A lap egyik, a táborban résztvevő olvasója elmondta: körülbelül 250-en vannak a...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.07.08.
A Fidesz oktatáspolitikájában csak a szegény gyereknek jár a bilincs
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd az iskolaőrség, ugyanakkor emellé muszáj lenne a problémák...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep