Jogszabályi változások a 2007/2008-as tanévre

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A Közoktatási törvényre vonatkozó módosítások

Különmunka, teljesítményértékelés

„Az egyik legfontosabb változás 2007. szeptember 1-jétől az lesz, hogy a pedagógusokat nem
kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a
heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért.” Fontos tudni, hogy a költségvetési törvény alapján szintén szeptembertől lép életbe a kötelező óraszámok emelése: ez az alap- és középfokú oktatásban heti 22 órát jelent. Az immár külön óradíjért elrendelhető plusz 2 óra tehát ezen felül értelmezendő.

„Fontos lépés az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben
kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott. A minőségi munkát tehát ezentúl konkrét anyagi elismerés követi.”

Sajátos nevelési igényű tanulók, esélyegyenlőség

„Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényű tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.”

„Az esélyegyenlőség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a 25
százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármilyen intézmény, ha a pályamunkába beletesz egy konkrét esélyegyenlőségi intézkedési tervet.

A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetőségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák számára kötelezővé teszi, hogy továbbműködési engedélyüket négy évente meghosszabbítsák.”

Intézményfenntartók, nem állami intézmények

„Könnyítés lesz az önkormányzatoknak, intézményfenntartóknak, hogy egyes többcélú intézmények ezentúl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A pályaválasztási tanácsadást például össze lehet vonni a munkaerő-piaci tanácsadással. A családsegítő
szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetőség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az
oktatási feladatellátásba. A nem állami fenntartásban lévő óvoda, iskola például az önkormányzattal történő megállapodás függvényében köteles lesz egy bizonyos számú hátrányos helyzetű gyereket is felvenni (a maximálisan felvehető létszám minimum 25
százalékát).”

Szakképzés

„Változások lesznek a szakképzésben is. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolák, szakközépiskolák az általános műveltséget megalapozó szakasz
után a szakoktatást már közös évfolyamokon valósíthatják meg. Fontos, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, – ha elhelyezkedtek, akkor ez a jelentés a munkáltató kötelezettsége –, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikákat nyilvánossá tenni. Így az oda jelentkezők, illetve a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes.”

Oktatási Hivatal

„Végül fontos változás áll be a jogkövető magatartás ellenőrzésében és a visszaélések
szankcionálásában is. A törvénymódosítások jelentősen kibővítik az Oktatási Hivatal hatósági
ellenőrzési jogkörét. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer
forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az
egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy
betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.”

Változások a tankönyvpiac szabályozásában

2008. január 1-től „tankönyvként csak azt a könyvet, digitális tananyagot vagy más
információhordozót lehet forgalomba hozni, amelyet tankönyvvé nyilvánítottak és felvettek
a hivatalos tankönyvjegyzékbe.”

A hivatalos tankönyvjegyzéket az OKM honlapján lehet megtalálni. A „naprakész tájékoztatás érdekében” a jegyzéket az OKtatási Hivatal rendszeresen frissíteni fogja.

A törvény a tankönyvek előállítóit kötelezi arra, hogy a tankönyvvé nyilvánítás tényét jól látható módon tüntesse fel a könyvön. Ez a korábban jóváhagyott tankönyvekre is vonatkozik, itt azonban a kiadóra bízza a törvény, hogy a már kész tankönyveknél milyen technikával valósítják ezt meg.

A törvény szerint a Könyvtárellátó Kht. az a szervezet, „amely nem tagadhatja meg a tankönyvellátás
feladataiban való részvételt akkor sem, ha abban piaci szempontok alapján egyébként nem
érdekelt.”

„A törvény szerint az iskolai tankönyvellátás rendjének elkészítéséért az iskola igazgatója felel,
aki gondoskodik arról is, hogy az iskolában a tankönyvellátás zavartalan legyen.

A törvénymódosítás ösztönzi a tankönyvkölcsönzést. Minden olyan esetben, amikor a
tankönyv többéves felhasználása biztosítható (pl. atlasz, szótár, szöveggyűjtemény esetében),
a tankönyvkölcsönzés lehetőségét előnyben kell részesíteni a vásárlással szemben. Így
gazdaságosabbá válik a könyvek felhasználása.”

(Forrás: OKM, MTI)