Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. október 26. péntek, 16:58
Címkék:

Európai párbeszéd: Ifjúság – Iskola – Gazdaság

Egy sikeres nemzetközi projekt tapasztalatai

Hazánkban a 2001/2002-es tanév óta működik sikeresen a Jugend – Schule – Wirtschaft (JSW) (Ifjúság – Iskola – Gazdaság) nemzetközi projekt. A Németországban (1998-ban) elindult kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatalokat megnyerje, és érdeklődővé tegye az aktuális gazdasági és szociális problémák iránt, motiválja a tanulókat az újságolvasásra.

A Deutsche Bank által támogatott pedagógiai intézet, az IZOP-Institut gondozta a projektet, amely két jelentős formaváltozáson esett át. Az Európai Unió kibővülésével párhuzamosan bevonta tevékenységébe Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot, majd Szlovákiát és Szlovéniát. A projekt párbeszédet kívánt kialakítani az egységesülő Európa diákjai és tanárai között, miközben a saját élményű tanulás-tanítás segítségével módszertani megújulást hozott az iskola falai közé. A tanévet átfogó projekt négy tartalmi elemet valósított meg azáltal, hogy pályázat, pedagógiai projekt, szakmai továbbképzés és verseny is volt egyben.

A középiskolások feladata, hogy lakóhelyük általuk érdekesnek tartott, aktuális gazdasági vagy szociális szempontból is fontos kérdéséről újságcikket írjanak, illetve a bővebben feldolgozott témáról egy szakdolgozatot készítsenek. A cikkek Magyarországon, a Népszabadság lapjain jelentek meg havonta egy alkalommal. A projektben közreműködik tizennégy német napilap és az újonnan bekerülő országok egy-egy újságja.

A partnerújsággal történő együttműködés keretein belül a tanulók tíz hónapon keresztül ingyen kapták a Népszabadságot. A megjelenő cikkek nagy vonzerőt jelentett a diákoknak, ország-világ ismerhette meg a tanulók munkáit. A szakdolgozat megírása sok önálló kutatást igényelt, sokat lehetett közben tanulni, a későbbiekben hasznosítható a valódi világról szóló ismereteket.

A két tanévre kiterjedő projektben, ötven iskola vett részt (25 német és 25 külföldi) 1047 tanulóval. A munka központjában a kétoldalú párbeszéd állt. Minden résztvevőnek volt egy partner iskolája, amellyel a két évig tartó projekt időtartama alatt közösen kutatott. A diákcserék során megismerhették a résztvevők egymás országát, kultúráját. A német és a közép-kelet-európai diákok interkulturális párbeszéde kiváló lehetőség az előítéletek lebontására, a tolerancia növelésére, az egymás iránti nagyobb érdeklődés kialakítására.

Miután a projektet támogató alapítvány új tervekkel szeretne előállni, utoljára öt hazai középiskola képviselte Magyarországot a projektben: A Károlyi Mihály Közgazdasági Szakközépiskola Budapestről, a Mecsekaljai Oktatási és Sportközpont Pécsről, a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola Győrből, a Ságvári Endre Gimnázium Ózdról és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium.

A projekt munkanyelve német, tehát a külföldi iskolák számára jó lehetőséget kínált a nyelvgyakorlásra. A média és a gazdasági kompetencia fejlesztésén túl a projekt erősítette tanulók szociális érzékenységét. A munka során kialakuló kis csoportok, párok előmozdították az együttműködési hajlandóságot, a kommunikációs technikákat. A tanulók (és tanáraik) egy működő projektbe történő belépéssel lehetőséget kaptak arra, hogy egy új munkamódszert is elsajátítsanak. A megújult projekt eleget tett a projektoktatás valamennyi kritériumának, jól szervezett, a kellő segédanyagok birtokában remek lehetőséget adott a kompetenciaalapú tanítás kívánalmainak.

A globalizálódó világ, az egységesülő Európa kihívásai egy korszerű tanulási és tanítási formán keresztül jutottak el a tanulókhoz. A projekt – elsősorban a tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozásával – a regionális kérdésekre irányította a tanulók figyelmét, akik a napi sajtó rendszeres olvasásával és egyéni kutatásaikkal az iskolán kívüli világról szerezhettek tapasztalatot, és formálhattak véleményt. A partneriskolával történő rendszeres együttműködés és a kölcsönös látogatás segítségével bepillantást nyertek a német iskolai életbe, és lehetőséget kaptak a saját országuk problémáinak összevetésére a németországi gyakorlattal.

Véleménynyilvánításra a JSW „Info – Brief”-ben (információs levélben) is volt lehetőség. Az Info-Brief-eket kéthavonta jelenteti meg az alapítvány, amelyben közreadta a diákok érdekesebb cikkeit, tájékoztat a fontosabb eseményekről, így sikeres információáramlás alakult ki.

A versengés nyereményei sem közömbösek: novemberben, a berlini díjátadáson a szakmai zsűri minden évben (idén utoljára) értékeli a regionális győzteseket és a projekt első tíz legjobb dolgozatát. A jutalmak a verseny színvonalának megfelelően több ezer eurós értékben laptop, könyv és utazás. A szakdolgozatok értékelésénél a szakértő zsűri öt szempontot vesz figyelembe: vizsgálják a dolgozatok eredetiségét, gyakorlatiasságát, gazdasági kompetenciáját, sajtóbeli megjelenítését és küllemét. Négy zsűritag olvas el minden dolgozatot, 1-től 4-ig értékelnek, így maximum 16 pontot lehet kapni. A berlini ünnepség egyben egy kiállítás is, amely lehetővé teszi a győztes munkák és alkotóik megismerését, valamint a tájékozódást.

A JSW projekt kiváló lehetőség az élettapasztalat gyűjtésre. Jó ajánlólevél, segít a pályaválasztásban, a diákok későbbi pályázataikban hivatkozhatnak a projektre. A sajtó nyilvánossága többeknek segített, hogy cikkeikkel felhívják magukra a figyelmet, két tanuló kapott újságírói ösztöndíjat (2002), a csoport pedig egy nemzetközi meghívást az Európai Unió egyik táborába. A cikkek utóélete tanulságos, az olvasói észrevételek, a telefonok jelzik, hogy számos téma talált érintetteket. A projektmunkára való emlékezést szépíti egy hasznos ajándék, a Deutsche Banktól kapott Gazdasági kézikönyv.

A projekt során megszülető alkotások önálló sikerélményhez juttatták a diákokat, erősítve ezzel önmegbecsülésüket, felelősségtudatukat. Az Ifjúság – Iskola – Gazdaság hármasát egyesítő projekt hozzájárult a magyar pedagógiai kultúra színvonalának emeléséhez, sokakat bevont egy új, nálunk nehezen meghonosodó módszer eredményes alkalmazásába, kedvet csinált, lendületet adott, megújított.

Vincze Beatrix, projektvezető
Friedrich Schiller Gimnázium, Pilisvörösvár

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep