Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. október 26. péntek, 16:58
Címkék:

Európai párbeszéd: Ifjúság – Iskola – Gazdaság

Egy sikeres nemzetközi projekt tapasztalatai

Hazánkban a 2001/2002-es tanév óta működik sikeresen a Jugend – Schule – Wirtschaft (JSW) (Ifjúság – Iskola – Gazdaság) nemzetközi projekt. A Németországban (1998-ban) elindult kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatalokat megnyerje, és érdeklődővé tegye az aktuális gazdasági és szociális problémák iránt, motiválja a tanulókat az újságolvasásra.

A Deutsche Bank által támogatott pedagógiai intézet, az IZOP-Institut gondozta a projektet, amely két jelentős formaváltozáson esett át. Az Európai Unió kibővülésével párhuzamosan bevonta tevékenységébe Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot, majd Szlovákiát és Szlovéniát. A projekt párbeszédet kívánt kialakítani az egységesülő Európa diákjai és tanárai között, miközben a saját élményű tanulás-tanítás segítségével módszertani megújulást hozott az iskola falai közé. A tanévet átfogó projekt négy tartalmi elemet valósított meg azáltal, hogy pályázat, pedagógiai projekt, szakmai továbbképzés és verseny is volt egyben.

A középiskolások feladata, hogy lakóhelyük általuk érdekesnek tartott, aktuális gazdasági vagy szociális szempontból is fontos kérdéséről újságcikket írjanak, illetve a bővebben feldolgozott témáról egy szakdolgozatot készítsenek. A cikkek Magyarországon, a Népszabadság lapjain jelentek meg havonta egy alkalommal. A projektben közreműködik tizennégy német napilap és az újonnan bekerülő országok egy-egy újságja.

A partnerújsággal történő együttműködés keretein belül a tanulók tíz hónapon keresztül ingyen kapták a Népszabadságot. A megjelenő cikkek nagy vonzerőt jelentett a diákoknak, ország-világ ismerhette meg a tanulók munkáit. A szakdolgozat megírása sok önálló kutatást igényelt, sokat lehetett közben tanulni, a későbbiekben hasznosítható a valódi világról szóló ismereteket.

A két tanévre kiterjedő projektben, ötven iskola vett részt (25 német és 25 külföldi) 1047 tanulóval. A munka központjában a kétoldalú párbeszéd állt. Minden résztvevőnek volt egy partner iskolája, amellyel a két évig tartó projekt időtartama alatt közösen kutatott. A diákcserék során megismerhették a résztvevők egymás országát, kultúráját. A német és a közép-kelet-európai diákok interkulturális párbeszéde kiváló lehetőség az előítéletek lebontására, a tolerancia növelésére, az egymás iránti nagyobb érdeklődés kialakítására.

Miután a projektet támogató alapítvány új tervekkel szeretne előállni, utoljára öt hazai középiskola képviselte Magyarországot a projektben: A Károlyi Mihály Közgazdasági Szakközépiskola Budapestről, a Mecsekaljai Oktatási és Sportközpont Pécsről, a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola Győrből, a Ságvári Endre Gimnázium Ózdról és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium.

A projekt munkanyelve német, tehát a külföldi iskolák számára jó lehetőséget kínált a nyelvgyakorlásra. A média és a gazdasági kompetencia fejlesztésén túl a projekt erősítette tanulók szociális érzékenységét. A munka során kialakuló kis csoportok, párok előmozdították az együttműködési hajlandóságot, a kommunikációs technikákat. A tanulók (és tanáraik) egy működő projektbe történő belépéssel lehetőséget kaptak arra, hogy egy új munkamódszert is elsajátítsanak. A megújult projekt eleget tett a projektoktatás valamennyi kritériumának, jól szervezett, a kellő segédanyagok birtokában remek lehetőséget adott a kompetenciaalapú tanítás kívánalmainak.

A globalizálódó világ, az egységesülő Európa kihívásai egy korszerű tanulási és tanítási formán keresztül jutottak el a tanulókhoz. A projekt – elsősorban a tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozásával – a regionális kérdésekre irányította a tanulók figyelmét, akik a napi sajtó rendszeres olvasásával és egyéni kutatásaikkal az iskolán kívüli világról szerezhettek tapasztalatot, és formálhattak véleményt. A partneriskolával történő rendszeres együttműködés és a kölcsönös látogatás segítségével bepillantást nyertek a német iskolai életbe, és lehetőséget kaptak a saját országuk problémáinak összevetésére a németországi gyakorlattal.

Véleménynyilvánításra a JSW „Info – Brief”-ben (információs levélben) is volt lehetőség. Az Info-Brief-eket kéthavonta jelenteti meg az alapítvány, amelyben közreadta a diákok érdekesebb cikkeit, tájékoztat a fontosabb eseményekről, így sikeres információáramlás alakult ki.

A versengés nyereményei sem közömbösek: novemberben, a berlini díjátadáson a szakmai zsűri minden évben (idén utoljára) értékeli a regionális győzteseket és a projekt első tíz legjobb dolgozatát. A jutalmak a verseny színvonalának megfelelően több ezer eurós értékben laptop, könyv és utazás. A szakdolgozatok értékelésénél a szakértő zsűri öt szempontot vesz figyelembe: vizsgálják a dolgozatok eredetiségét, gyakorlatiasságát, gazdasági kompetenciáját, sajtóbeli megjelenítését és küllemét. Négy zsűritag olvas el minden dolgozatot, 1-től 4-ig értékelnek, így maximum 16 pontot lehet kapni. A berlini ünnepség egyben egy kiállítás is, amely lehetővé teszi a győztes munkák és alkotóik megismerését, valamint a tájékozódást.

A JSW projekt kiváló lehetőség az élettapasztalat gyűjtésre. Jó ajánlólevél, segít a pályaválasztásban, a diákok későbbi pályázataikban hivatkozhatnak a projektre. A sajtó nyilvánossága többeknek segített, hogy cikkeikkel felhívják magukra a figyelmet, két tanuló kapott újságírói ösztöndíjat (2002), a csoport pedig egy nemzetközi meghívást az Európai Unió egyik táborába. A cikkek utóélete tanulságos, az olvasói észrevételek, a telefonok jelzik, hogy számos téma talált érintetteket. A projektmunkára való emlékezést szépíti egy hasznos ajándék, a Deutsche Banktól kapott Gazdasági kézikönyv.

A projekt során megszülető alkotások önálló sikerélményhez juttatták a diákokat, erősítve ezzel önmegbecsülésüket, felelősségtudatukat. Az Ifjúság – Iskola – Gazdaság hármasát egyesítő projekt hozzájárult a magyar pedagógiai kultúra színvonalának emeléséhez, sokakat bevont egy új, nálunk nehezen meghonosodó módszer eredményes alkalmazásába, kedvet csinált, lendületet adott, megújított.

Vincze Beatrix, projektvezető
Friedrich Schiller Gimnázium, Pilisvörösvár

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep