Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. november 22. csütörtök, 23:02
Címkék:

Jogismeret és demokrácia

Sajátos továbbképzési műfajt teremtett a Jogismeret Alapítvány. A nevükhöz fűződő, úgynevezett „munkakonferenciákon” avatott jogi szakértők és pedagógusok találkozását szervezik meg. Legutóbbi, november 8-i „A pedagógusok jogairól” című rendezvényükön mi is ott jártunk.

A Jogismeret Alapítvány munkakonferenciái lehetőséget teremtenek a valódi szakmai találkozásra. A jogász szakember vezette, 15 perces, „problémafelnyitó” előadások után 45 perces, a közönség aktív részvételére építő plenáris tapasztalatcsere és konzultáció következik. Egy-egy munkakonferencia során így két hosszabb bevezető előadásra és hat konzultációs blokkra jut idő.

A budapesti, az ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Karán tartott rendezvény középpontjába a pedagógus jogait állították. Ez a témaválasztás is jelzi az alapítvány folyamatos, aktív reagálását az iskolai közélet aktuális problémáira. Amint a felvezetőben Dr. Bíró Endre, az alapítvány elnöke és Bíró Kata programigazgató megfogalmazták, az elmúlt időszakban rendezett munkakonferenciák tapasztalatai nyomán született meg bennük az elhatározás, hogy mondandójukat és a konzultációt ezúttal a pedagógus jogok köré szervezzék. Az elmúlt időszakban több alkalommal is megrendezték ugyanis „Agresszió az iskolában” című munkakonferenciájukat, ahol az elköteleződés és a szakmai ambíció mellett elkeserítő mértékben szembesültek a tanárok eszköztelenségével és kiszolgáltatottság-érzésével. A konferencia tehát arra kereste a választ, hogyan foghat össze a jog és a pedagógia; segíthet-e az intézmény és a pedagógusok jogtudatosabb működése a „kényelmesebb”és hatékonyabb szakmai környezet, pedagógiai alapfeltételek kialakításában.

A konferencia felépítése, a témák megválasztása messzemenően a pedagógusok biztonságérzetének megerősítését célozta, ám kétségtelen, hogy az adott társadalmi-gazdasági – no és közérzetbeli – körülmények közepette a témaválasztás önmagában vajmi kevéssé volt képes a pozitív végkicsengést garantálni. Rögtön a bevezető, tájékoztató előadásban ugyanis Csizmár Gábor munkaügyi minisztériumi államtitkár ismertette a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos legfrissebb jogszabályi változásokat, melyekből kiviláglott, hogy két fő téma: a leépítések (mindkét fél számára) biztonságossá tétele és a megfelelő szakmai nívó munkáltatói eszközökkel történő biztosítása (gyakornoki idő, felmentés körülményei) körül forognak. Miután világos, hogy ezekhez az intézkedésekhez a pedagógus munkahelyek csökkenése festi a hátteret, nehéz a mégoly átgondolt jogszabályi változásokat elfogulatlanul végighallgatni.

A másik tájékoztató előadás az intézmények minőségbiztosítási követelményeivel foglalkozott, aminek külön aktualitást ad, hogy a Közoktatási törvény rendelkezése az intézményi teljesítményértékeléshez köti a kiemelt munkavégzésért járó bérpótlékra való jogosultságot. A 2007. szeptember 1. óta hatályos rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban számos konkrét és praktikus kérdés fogalmazódott meg Szívós Ágnes, a Minőségfejlesztő Központ igazgatója felé.

Az első konzultációs blokk tovább folytatta a pedagógusokat munkavállalóként érintő kérdések taglalását: Dr. Róth Ágnes „Mi jár a pedagógusnak?” Dr Bíró Endre pedig „Ki miben dönt?” címmel tartotta meg problémafelnyitó előadását és konzultációját. A két téma egymás mellé rendezése már csak azért is érdekes, mert az elsőben az igazgató mint munkáltató (főnök) jelenik meg, míg a második, hatásköri blokkban egészen más szerepviszonyokat látunk: a pedagógusnak és a nevelőtestületnek nagyon sok szakmai kérdésben döntési joga van; a döntés tehát nem az igazgatóé. Ha egymás mellett elemezzük a két témát, az talán segít ezt a nagyon nehéz, sokszor szerepzavarhoz vezető helyzetet jobban átlátni és tudatosabban, felkészültebben kezelni.

A konzultáció azután színtiszta pedagógiai problémák jogszabályi vonatkozásainak boncolgatásával folytatódott: a meghirdetett program szerint Szekeres Ágota főiskolai adjunktus A sajátos nevelési igényű gyerekek és a gyógypedagógus részvételének problémáiról beszélt, míg az azt követő blokkokban Dr. Karsai Orsolya következett Nincsenek eszközeink? Majd Dr. Jásper András „A tanítás és a jog. Mit kezdhetünk a problémás gyerekekkel?”, végül pedig Dr. Kovács Ervin „Bűncselekmény, szabálysértés, károkozás” című előadásával és konzultációjával. Az utolsó három blokk gyakorlatilag összeolvadt, mivel a konzultációba bevont hallgatóság saját élményanyagában is értelemszerűen egymással összefüggésben jelentek meg ezek a problémák. A gyakran heves vitát valóban a „nincsenek eszközeink” érzése, a tehetetlenség frusztrációja motiválta. Végül a résztvevőknek sikerült megegyezniük abban, hogy a megoldás a jogszerű keretek között mozgó, a nehéz helyzeteket is kezelni képes konstruktív pedagógiai megoldások megismerése, az iskolai jó gyakorlatok összegyűjtése, terjesztése és megerősítése lehet (ezzel kapcsolatban olvasóink honlapunkon, a Konfliktuskezelés menüpont alatt tájékozódhatnak). A Jogismeret Alapítvány egy vadonatúj kötettel járul hozzá ehhez a tevékenységhez: a jövő év elején jelentetik meg az Agresszió az iskolában munkakonferenciák résztvevői által készített szövegekből összeállított, iskolai jó gyakorlatokat közreadó gyűjteményüket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep