Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. november 22. csütörtök, 23:02
Címkék:

Jogismeret és demokrácia

Sajátos továbbképzési műfajt teremtett a Jogismeret Alapítvány. A nevükhöz fűződő, úgynevezett „munkakonferenciákon” avatott jogi szakértők és pedagógusok találkozását szervezik meg. Legutóbbi, november 8-i „A pedagógusok jogairól” című rendezvényükön mi is ott jártunk.

A Jogismeret Alapítvány munkakonferenciái lehetőséget teremtenek a valódi szakmai találkozásra. A jogász szakember vezette, 15 perces, „problémafelnyitó” előadások után 45 perces, a közönség aktív részvételére építő plenáris tapasztalatcsere és konzultáció következik. Egy-egy munkakonferencia során így két hosszabb bevezető előadásra és hat konzultációs blokkra jut idő.

A budapesti, az ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Karán tartott rendezvény középpontjába a pedagógus jogait állították. Ez a témaválasztás is jelzi az alapítvány folyamatos, aktív reagálását az iskolai közélet aktuális problémáira. Amint a felvezetőben Dr. Bíró Endre, az alapítvány elnöke és Bíró Kata programigazgató megfogalmazták, az elmúlt időszakban rendezett munkakonferenciák tapasztalatai nyomán született meg bennük az elhatározás, hogy mondandójukat és a konzultációt ezúttal a pedagógus jogok köré szervezzék. Az elmúlt időszakban több alkalommal is megrendezték ugyanis „Agresszió az iskolában” című munkakonferenciájukat, ahol az elköteleződés és a szakmai ambíció mellett elkeserítő mértékben szembesültek a tanárok eszköztelenségével és kiszolgáltatottság-érzésével. A konferencia tehát arra kereste a választ, hogyan foghat össze a jog és a pedagógia; segíthet-e az intézmény és a pedagógusok jogtudatosabb működése a „kényelmesebb”és hatékonyabb szakmai környezet, pedagógiai alapfeltételek kialakításában.

A konferencia felépítése, a témák megválasztása messzemenően a pedagógusok biztonságérzetének megerősítését célozta, ám kétségtelen, hogy az adott társadalmi-gazdasági – no és közérzetbeli – körülmények közepette a témaválasztás önmagában vajmi kevéssé volt képes a pozitív végkicsengést garantálni. Rögtön a bevezető, tájékoztató előadásban ugyanis Csizmár Gábor munkaügyi minisztériumi államtitkár ismertette a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos legfrissebb jogszabályi változásokat, melyekből kiviláglott, hogy két fő téma: a leépítések (mindkét fél számára) biztonságossá tétele és a megfelelő szakmai nívó munkáltatói eszközökkel történő biztosítása (gyakornoki idő, felmentés körülményei) körül forognak. Miután világos, hogy ezekhez az intézkedésekhez a pedagógus munkahelyek csökkenése festi a hátteret, nehéz a mégoly átgondolt jogszabályi változásokat elfogulatlanul végighallgatni.

A másik tájékoztató előadás az intézmények minőségbiztosítási követelményeivel foglalkozott, aminek külön aktualitást ad, hogy a Közoktatási törvény rendelkezése az intézményi teljesítményértékeléshez köti a kiemelt munkavégzésért járó bérpótlékra való jogosultságot. A 2007. szeptember 1. óta hatályos rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban számos konkrét és praktikus kérdés fogalmazódott meg Szívós Ágnes, a Minőségfejlesztő Központ igazgatója felé.

Az első konzultációs blokk tovább folytatta a pedagógusokat munkavállalóként érintő kérdések taglalását: Dr. Róth Ágnes „Mi jár a pedagógusnak?” Dr Bíró Endre pedig „Ki miben dönt?” címmel tartotta meg problémafelnyitó előadását és konzultációját. A két téma egymás mellé rendezése már csak azért is érdekes, mert az elsőben az igazgató mint munkáltató (főnök) jelenik meg, míg a második, hatásköri blokkban egészen más szerepviszonyokat látunk: a pedagógusnak és a nevelőtestületnek nagyon sok szakmai kérdésben döntési joga van; a döntés tehát nem az igazgatóé. Ha egymás mellett elemezzük a két témát, az talán segít ezt a nagyon nehéz, sokszor szerepzavarhoz vezető helyzetet jobban átlátni és tudatosabban, felkészültebben kezelni.

A konzultáció azután színtiszta pedagógiai problémák jogszabályi vonatkozásainak boncolgatásával folytatódott: a meghirdetett program szerint Szekeres Ágota főiskolai adjunktus A sajátos nevelési igényű gyerekek és a gyógypedagógus részvételének problémáiról beszélt, míg az azt követő blokkokban Dr. Karsai Orsolya következett Nincsenek eszközeink? Majd Dr. Jásper András „A tanítás és a jog. Mit kezdhetünk a problémás gyerekekkel?”, végül pedig Dr. Kovács Ervin „Bűncselekmény, szabálysértés, károkozás” című előadásával és konzultációjával. Az utolsó három blokk gyakorlatilag összeolvadt, mivel a konzultációba bevont hallgatóság saját élményanyagában is értelemszerűen egymással összefüggésben jelentek meg ezek a problémák. A gyakran heves vitát valóban a „nincsenek eszközeink” érzése, a tehetetlenség frusztrációja motiválta. Végül a résztvevőknek sikerült megegyezniük abban, hogy a megoldás a jogszerű keretek között mozgó, a nehéz helyzeteket is kezelni képes konstruktív pedagógiai megoldások megismerése, az iskolai jó gyakorlatok összegyűjtése, terjesztése és megerősítése lehet (ezzel kapcsolatban olvasóink honlapunkon, a Konfliktuskezelés menüpont alatt tájékozódhatnak). A Jogismeret Alapítvány egy vadonatúj kötettel járul hozzá ehhez a tevékenységhez: a jövő év elején jelentetik meg az Agresszió az iskolában munkakonferenciák résztvevői által készített szövegekből összeállított, iskolai jó gyakorlatokat közreadó gyűjteményüket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.05.06.
Nádori Gergely: Hogyan tovább?
Kiváló alkalom nyílik először is arra, hogy a jelenléti oktatásba is megpróbáljuk a jól működő digitális gyakorlatokat beemelni. Érdekes, hogy még mindig sok tanár fejében elválik ez...
(Forrás: tanárblog)
--
2021.05.06.
Az ITM államtitkára szerint előremutató, hogy ma már több nyolcadikos jelentkezik szakképzésbe, mint gimnáziumba
Pölöskei Gáborné szerint előremutató az arányok megváltozása, hiszen míg 3 - 4 évvel ezelőtt a nyolcadikosok 41 százaléka gimnáziumba jelentkezett, most a technikumokba jelentkeztek ennyin...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.05.06.
A hatalom olyan konfliktusokba kergeti az iskolarendszer résztvevőit, amelyeket nem tudnak megoldani
Sokaknak most a megfertőződés kockázata és az egzisztenciájuk között kellett választaniuk azzal, hogy visszaküldik a gyerekeket az iskolákba, vagy tovább vállalják a megnövekedett gondoskod...
(Forrás: mérce)
--
2021.05.06.
A felkészült diákokat nem érhette meglepetés a történelemérettségin
A tesztfeladatok többségében egyszerű forrás-, ábra- vagy képelemzési kérdések kerültek elő – véleményezte a dolgozatot lapunk kérésére Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.05.06.
Történelemtanárok Egylete: Az érettségin volt olyan kérdés, ami hiteltelen képet próbált sulykolni a Horthy-korszakról
Az idei középszintű történelemérettségi nem volt nehezebb a korábbi évekhez képest, számos ismert forrás és feladattípus került elő, de volt benne olyan esszékérdés a hűbériségrő...
(Forrás: telex)
--
2021.05.06.
Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél
A Magyar Katolikus Püspöki Kar megrendelésére egy egyedülálló irodalomtankönyv-sorozat született a középiskolás diákok részére. A katolikus irodalmi tankönyv céljairól, módszertaná...
(Forrás: vasarnap.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep