2007. december 14. péntek, 13:54
Színház az osztályfőnöki munkában
Nyolcosztályos gimnáziumban tanítok már hosszú ideje. Jelenlegi osztályomat 9. évfolyamban vettem át. Szerencsére kapcsolatunk a korábbi négy évre is kiterjedt, mivel tanórákon már találkoztunk, így sok előzetes ismerettel rendelkeztem a tanulókról. Osztályfőnökként való átvételük tudatos, előre tervezett volt, a megelőző évben már rendszeresen részt vettem közösségi programjaikon.
Közös munkánk során hamar felfigyeltem néhány általános, a többségüket érintő problémára. A megoldások keresése közben az ősz folyamán ellátogattunk a Kolibri Színházba, ahol megtekintettük az ünnephez kapcsolódó előadásukat, az Októberi napok, naplólapok című előadást. Itt bukkantam rá egy lehetséges megoldásra.
A színház programajánlatát átnézve érdekes, megtekintésre érdemesnek tűnő előadásokat találtam a választékban. Ismeretségi körben érdeklődve is csupa jót hallottam a színház tevékenységéről, így diákjaimmal megbeszélve belevágtunk egy hosszú távú program megvalósításába.
Három előadásra szóló kedvezményes bérletet váltottunk. Elsőként a Mama kerestetik című darabot tekintettük meg. A történet kiindulási helyzete, az egyszülős családi élet, több diákomnak is napi realitás. Az események drámai fordulata, a mama halála és a hirdetés útján keresett „pótmama” lehetősége többeket mélyen érintett. Ez, az előadás után, a helyszínen tartott drámafoglalkozás során vált nyilvánvalóvá. Végvári Viktória drámapedagógus értő munkája során igazi érzelmek, érzelmi viharok kerültek a felszínre. A történtek után a diákok kérésére megfogadtuk, hogy csak olyan időpontban nézünk meg előadást, amikor lehetőség van igénybe venni ezt a többletszolgáltatást, és drámajátékok segítségével újragondolhatóak és értékelhetőek a darab eseményei.
A későbbiekben kiderült, hogy jól döntöttünk, hiszen ezek után sokkal „keményebb” témák jöttek. Következett a Kövek című darab. Testközelből élvezhettük a fantasztikus színészi alakításokat, és bravúros rendezői megoldásokat. Az előadás egyik csúcspontján, a meggondolatlanság okozta halálos autóbaleset bekövetkeztekor, először nevetés, majd döbbent csend lett úrrá a nézőtéren. A továbbiakban lezajló eseményeket, a rendőrségi nyomozást, a családok reakcióját és végül a bírói döntést már egy elgondolkodóbb közönség szemlélte. Az előadást követő drámafoglalkozás megint viharos volt. A két főszereplő jellemének eltérései megosztották az osztályt. További vitákat váltott ki a bűnösség kérdése. A darab alaposan felkavarta az indulatokat. Az elkövetkező osztályfőnöki órák során kiderült, hogy a darab elérte célját. Korosztályukról szólt, ezért azonosulni tudtak a szereplők életével, körülményeivel és lehetőségeivel. Saját nyelvezetükön hallhattak ismerős gondolatokat, és valós következmények nélkül szembesülhettek a lehetséges bűnhődéssel. Azóta többször is tapasztalhattam, hogy már alaposabban átgondolják tetteik súlyát.
A bérlet utolsó előadásán a Csatárok című darabot néztük meg. Az alapszituáció minden iskolában ismert. Ki ne tapasztalta volna az osztályok közötti rivalizálást? A darabban két szomszédos falu versengésébe tekinthetünk bele a helyi futballdöntő kapcsán. Van ott minden más is a foci mellett. Bulik, italozás, kábítószer, verekedés, gyújtogatás, pletyka, előítélet és még sok egyéb, ami a fiatalokat érintheti. Az események tragédiába torkollnak és megint felmerül a felelősség, illetve a tettek következményének a súlya. Ez az alkotás is alaposan felkavarta a kedélyeket az osztályban. Ki milyen mértékben volt felelős a tragédiáért, és hogyan lehetett volna elkerülni a végkifejletet, illetve hol van az a pont, ahonnan még visszafordíthatóak az események. A viták eredményeként kialakult a közös álláspont, hogy az egész közösség felelős és csak együttes erővel lehet eredményt elérni a komoly és fontos dolgokban. Ez a szemlélet és tudatos megfogalmazás jelentősen erősítette az osztályközösséget. Ennek kézzelfogható eredményeit a sportversenyek és az iskolanapok versenyein elért jó helyezések is bizonyították.
Idén ősszel láttam a sorozat következő előadását, a Kócsagot. Ha lehet még provokatívabb és még meghökkentőbb, mint az előzőek. Ez a darab is megtörtént eseményeket dolgoz fel, akárcsak a Kövek, és szintén ennek a korosztálynak szól. Sokkolóbb és mélyebben szántó, mint a korábbiak. Diákjaimmal tavaszra tervezzük megtekintését, addig még sok előkészítő munkát szeretnék velük elvégezni.
Minden tiszteletet megérdemel a Kolibri Színház munkája. Olyan területet vállalt fel, mely egyedülálló lehetőségeket rejt magában. Az ifjúságot érintő problémák magas szintű művészi megformálása, kézzelfogható közelségbe juttatása komoly feladat. Ezek az egyórás előadások és drámafoglalkozások segítenek a diákoknak, hogy szembesülhessenek olyan eseményekkel, melyek a mindennapi élet során is bekövetkezhetnek. Felkészültebben fogadhatják, és jobban kezelhetik a váratlan és nemkívánatos dolgokat.
Az előadások iskolai feldolgozásához ötletadó és konkrét feladatokat tartalmazó kalauzok is készültek.
A Kolibri Színház előadásai kiválóan felhasználhatóak az osztályfőnöki munka során és jól illeszkednek a nevelői munkába. Sokirányú lehetőséget nyújtanak a diákok értelmi és érzelmi fejlesztéséhez. Saját tapasztalataim alapján nyugodtan szívvel ajánlottam osztályfőnök kollégáimnak is a színház nyújtotta lehetőségeket. Nagy örömömre szolgált, hogy már több osztály bekapcsolódott ebbe a munkába, és kollégáim mind pozitív élményekről számoltak be.
Kerekes János