Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. november 19. csütörtök, 17:27

Oktatás szociális nézőponttal

Az Igazgyöngy Alapítvány terepi tapasztalatai alapján

Bevezetés

A társadalmi változások mindig új kihívások elé állítják az oktatást. Rugalmas reagálás, állandó tájékozódás, és folyamatos módszertani megoldáskeresés kell ahhoz, hogy az iskola betölthesse funkcióját. Ebben a folyamatban eléggé homályos terület a szociális helyzetből adódó problémák egyre bővülő tárháza, ami az utóbbi években olyan mértékben befolyásolja az oktató-nevelő munkát, hogy arra a szakemberképzésnek is reagálnia kell.

A módszertan oktatása azonban nem egyszerű kérdés. Az értelmezhető, beépíthető, megtanítható módszertani elemeket, didaktikai fogalmakat ugyanis sokkal eredményesebb átadni egy olyan tanulói befogadói rétegre célozva, ami állandónak tekinthető, és nem kell törődni azzal, hogy a módszertan hatását, sikerességét esetleg más tényezők is befolyásolhatják. Tehát a leendő szakembereknél úgy lehet eredményesebben beépíteni a szakmába, a pedagógiai munka szerkezetébe ezeket az elemeket, ha ezt az állandóságot szem előtt tartjuk. Talán ezért van az, hogy a szakemberképzés az átlagra fókuszál, az átlagos gyerekre, aki “nem lóg ki” a sorból, sem lefelé, sem felfelé. Ezért nincsenek “problémás” gyerekek a gyakorló iskolákban.

 Kérdés azonban, hogy mennyire tekinthetjük az “átlagos” gyereket standardnak, vagyis, mennyire hat pl. a felgyorsult világ, vagy a technika fejlődése rájuk, vagyis, ugyanolyanok-e a mai gyerekek, mint tíz-húsz-ötven évvel ezelőtt. A válasz nyilván az, hogy nem. De akkor miért várjuk el, hogy ezek a módszerek még náluk is működjenek?

Ha e mentén a logika mentén haladunk, világossá válik, hogy a szakemberképzésben is szem előtt kell tartani a változásokat, ezekre reagálni, különben az elszakad a valóságtól, és a felsőoktatásból kikerülő, a problémákkal majd csak a gyakorlatban szembesülő fiatal szakemberek eszköztelenül állnak a tantermekben. A változások pedig egyre inkább sürgetik ezt. A tapasztalatok megerősítik, hogy az alapok nyújtása nem elégséges. A leendő pedagógusoknak olyan szemléletet kell adni, amivel tovább építhetik a maguk a szakmaiságát a felsőoktatásban eltöltött évek után is, és örömmel végzik a munkájukat a “nem átlagos” gyerekekkel is.

Érdekes persze ez a pedagógiai szemlélet-dolog. Annyira bonyolult ennek a változtatása is, mert ez sem választható el attól a társadalmi közegtől, amiben a pedagógusszerep körvonalazódik. Az elvárásoktól, az elismertségtől, magától az értelmiségi lét megélésétől, a bérezéstől, a szakpolitika irányítási elveitől, a leterheltségtől, a korlátozásoktól, a tantestületi közösségektől, a közhangulattól, a globális hatásoktól, a kultúrától, stb., ami aztán egy nagy, összetett hatásrendszerben befolyásolja a motivációt, a megújulási képességet, az önképzés iránti vágyat.

Ha ez a hatásrendszer többségében pozitív, akkor ösztönző lesz a pedagógus-társadalomra nézve, ami sikeresebb oktatási tevékenységet eredményez, és magát a hatásrendszert is egyre pozitívabbá teszi, hiszen a visszacsatolások elégedettséget tükröznek. Tehát önmagát gerjesztő lesz a dolog. Ha azonban inkább negatív, akkor a szakma lényege vész el, és először a gondolkodás nélküli végrehajtó-szerep lesz az erős, majd mindez lassan érdektelenné, kiégetté teszi az egyébként sokkal többre képes tanerőket is. Amikor úgy érzik, már nem érdemes gondolkodni a munkájuk hatékonyabbá tételén, ha ehhez nem kapnak megerősítést senkitől, egyetlen szereplőtől sem, akkor a negatív hatások öngerjesztő hatása érvényesül, és még inkább csökken az oktatás színvonala.

Ám ebben a felsőoktatásnak is óriási szerepe van.  Ha ugyanis nem ad olyan szemléletet, amiben a pedagógia társadalmi beágyazottsága értelmezhető, akkor esély sincs arra, hogy változzon a helyzet. Ebbe pedig beletartozik az oktatás alanyai, a gyerekek és a szakemberek saját szerepének az elhelyezése, értelmezése is.

L. Ritók Nóra

folytatjuk

  • Oktatás szociális nézőponttal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.24.
PDSZ: Vicc, hogy ilyen kettős mércével kezelik a figyelmeztető sztrájkot és általában az oktatást
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetőségi tagja a Hírklikknek nyilatkozva elmondta, már 17 ezer aláírás (azóta már 20 ezernél is több – a szerk.) gyűlt ö...
(Forrás: Mérce)
--
2022.01.24.
A PDSZ tagja is megszólalt a lefújt felvételiről: mindenképp hátrány éri az érintett gyerekeket
— Nem tudok más ilyen esetről, de olyanról se hallottam még, hogy 20 kormányhivatalnok megy ki egy iskolába ellenőrizni. Abban biztos vagyok, hogy ilyen jellegű ügy ekkora sajtónyilvánoss...
(Forrás: Blikk)
--
2022.01.24.
Elküldtek egy tanárt egy budapesti gimnáziumból, mert nyomult a lányokra és szexchatbe keveredett a diákjaival
Novemberben elküldtek egy szaktanárt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból, mert “az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. Az iskola...
(Forrás: Átlátszó)
--
2022.01.24.
Ellenőrök szálltak ki egy alapítványi gimnáziumhoz és lefújták a felvételit
Szombaton nagyjából negyed órával 10 óra előtt kéttucatnyi kormányhivatalnok ment ki a budapesti Kürt Alapítványi Gimnáziumhoz, amelynek épületében tudomásunk szerint nagyjából 150 di...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep