Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. június 29. vasárnap, 10:04
Címkék:

Szávai Ilona

Sorsunk mesekönyve?

A Pont Kiadó már évek óta partnere, szövetségese egyesületünknek. Mindig nagy öröm, ha a 10. éve működő Fordulópont című tematikus folyóirat új számmal jelentkezik. Ezúttal a meséhez, a meséléshez füződő viszonyunk a téma. Kedvcsinálóul a főszerkesztő, Szávai Ilona bevezetőjét közöljük.

A sors(unk)nál semmi sem érdekesebb, semmi sem titokzatosabb, ember ennél kitartóbban semmit nem kutat, és – kétségbevonhatatlanul (közhelyesen) igaz: sorsunk mindannyiunknak van, azt éljük, tehát akár „ismerhetnénk” is… És arról (is) szól – mesél – a fáma, hogy sorsunk történeteinek cseréje, a mesélés: „történetileg” egyidős az emberrel; általános az elgondolás, mely szerint az emberi sorsok a mítoszokban, legendákban és tündérmesékben fellelhető mintázatok szerint alakulnak, azaz hagyományozódnak generációkon át. Ezért fontos vizsgálni viszonyunkat a meséhez, még akkor is, ha olykor, az éppen adott történelmi pillanatokban esetleg tagadják a mesét, hogy messzire ne menjünk sem térben sem időben, hadd idézzük Mikszáth Kálmánt, aki azon háborog 1910-ben Magyarországon: „a mi tanügyi bácsink (…) azt mondja, hogy nem szabad a fantáziát nevelni a gyerekekben. Ki kell dobni a mesét az olvasókönyvekből.” A történelmünket is mint elmesélt közös(ségi) történetet éljük át, tehát a több-kevesebb hatalmat gyakorló tanügyi, egyúttal: „meseügyi (!) faktorok”, mondjuk: huszadik századi, viszonyának története a mesékhez – a mi életünket, tudatunkat ugyancsak érzékenyen érintette… A meséket hiába dobják ki a tankönyvekből, a köz- és magánéletből, azok mindig visszajönnek valamilyen ablakon. „Maga a történetmesélés is történet: néha sokkal érdekesebb, mint az elhangzó mese”, vallja Eric Berne, és ezért a Mikszáth féle (háborgó) mesére hihetetlenül fontos figyelnünk, hiszen az, mint minden, ami elkezdődött: folytatódik. Amikor a Fordulópontnak ezt a számát a mi folytatódó, közös és személyes meséléseinknek szenteljük, azzal egy-egy (akár ős)régi történetbe lépünk, és a mesék véges életünkkel mért, általunk-rajtunk érzékelhető „végét”, a vég(zet)es sorsunkat kutatjuk, és emlékeztetünk minden mesélőt: ő is éppen gyerekei sorskönyvét írja.

„Ha azt állítjuk, hogy a sorskönyv a tündérmese menetét követi, vagy ahhoz hasonló, akkor fennáll a veszély, hogy Prokrusztész-ágyba gyömöszöljük az életet” figyelmeztet Berne, és a „problémafelvetés” mikszáthi szálán ehhez rögtön hozzáfűzhetjük: a meséhez való viszonyunk nem csupán személyes, hanem országos kérdés, ami nem jelenti, hogy meseországban élőnek tételezhetnénk magunkat, egyszerűen csak azt szeretnénk, amit Mikszáth hőse: „Egy olyan országot, ahol még mesélnek az emberek.”

Egyébként pedig az emberek mesélnek, mesélünk, sőt, a mesére érzékeny ember számára minden mesél, „emberi sorskönyvekre bukkanunk a régi emlékműveken, a bírósági tárgyalótermekben…” – sorolja Eric Berne a köz- és magánélet színtereit. A felsorolás számunkra is nyitott, a mese és a mesélés folyik. A folyamatok tétje, hogy miképpen örökítődik át a „végzet”, de legalábbis a végzetek (átírható, újramesélhető!) meséje egyik nemzedékről a másikra…

Figyeljünk tehát a mesélésre, a mesékre, az ősrégiekre, a maiakra, amelyek benne vannak akár egy-egy gesztusban, apróhirdetésben, filmben, a mi történelmünket írja fel az ötvenhatos menekült unokája egy hollandiai iskola falára… Mesélünk minden mondatunkban, „ugyanúgy – írja Berne – a politikai csatározásokban, ahol egész nemzetek térnek le a helyes útról, pusztán amiatt, hogy valaki megpróbálja bebizonyítani nekik, hogy amit a szülei mondtak óvodáskorában, az az egész világra érvényes…” Szóval mesélünk, mesélnek rólunk, mesél minden, szerzőink pedig ebben a lapszámban a mesélés hallatlan felelősségéről is mesélnek (amelyben minden kedves olvasónkkal együtt: „osztozni szeretnénk”!).

(Forrás: Fordulópont 39., 2008/1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.06.13.
Zselici vallomások. Visszatekintés egy pedagóguspálya alkonyán az eszmélés éveire. Szücs-Gáspár Borbála írása
Látom magamat a zselici dombok között kószálni, a meggyfa tetején kemencében sütött kenyérrel a kezemben pirosló gyümölcsöt enni. Látom az árkot, ahol „ároklityást” játszottunk...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.06.13.
A pedagógusok mentális felépüléséről is gondoskodni kell a nyári szünetben
Megindult a visszaszámlálás, mindössze két nap maradt hátra a tanévből, amely – a tavalyihoz hasonlóan – idén is rendhagyó volt. A digitális oktatás a pedagógusok, a diákok és a sz...
(Forrás: index)
--
2021.06.13.
Milliárdos profitot hozott a nyögvenyelősen működő digitális oktatás
Bár az iskolák informatikai rendszere nem bírta a digitális oktatás terhelését, de a rendszer fejlesztésében és üzemeltetésében részt vevő eKréta Informatikai és SDA Informatika Zrt.-...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.06.13.
A szólásszabadság és a gyermekjogok védelmében
A lényeg, hogy a környezeti hatásoknak nem egyszerűen szerepe van, hanem döntő többség esetén az a nagyobb súlyú. A környezeti hatások értelemszerűen gyermekkoriak, mivel akkor formáló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.06.13.
Lovász László: Tudományellenességnek is tekinthető, amit a kormány tesz
A kínai egyetemek, mint a sanghaji Fudan vagy a pekingi Tsinghua Egyetem, több nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepelnek. Azt is érdemes hozzátenni, például a természettudományok ter...
(Forrás: Népszava)
--
2021.06.13.
Hamarosan lemond rektori tisztségéről Mocsai Lajos, de nem tűnik el
A Pedagógus napi ünnepségen tartott köszöntő beszédében Mocsai azt mondta, a modellváltás levezénylése lesz a feladata, ezzel azonban összeférhetetlen, hogy rektori állását is megtartsa...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep