Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. június 29. vasárnap, 10:04
Címkék:

Szávai Ilona

Sorsunk mesekönyve?

A Pont Kiadó már évek óta partnere, szövetségese egyesületünknek. Mindig nagy öröm, ha a 10. éve működő Fordulópont című tematikus folyóirat új számmal jelentkezik. Ezúttal a meséhez, a meséléshez füződő viszonyunk a téma. Kedvcsinálóul a főszerkesztő, Szávai Ilona bevezetőjét közöljük.

A sors(unk)nál semmi sem érdekesebb, semmi sem titokzatosabb, ember ennél kitartóbban semmit nem kutat, és – kétségbevonhatatlanul (közhelyesen) igaz: sorsunk mindannyiunknak van, azt éljük, tehát akár „ismerhetnénk” is… És arról (is) szól – mesél – a fáma, hogy sorsunk történeteinek cseréje, a mesélés: „történetileg” egyidős az emberrel; általános az elgondolás, mely szerint az emberi sorsok a mítoszokban, legendákban és tündérmesékben fellelhető mintázatok szerint alakulnak, azaz hagyományozódnak generációkon át. Ezért fontos vizsgálni viszonyunkat a meséhez, még akkor is, ha olykor, az éppen adott történelmi pillanatokban esetleg tagadják a mesét, hogy messzire ne menjünk sem térben sem időben, hadd idézzük Mikszáth Kálmánt, aki azon háborog 1910-ben Magyarországon: „a mi tanügyi bácsink (…) azt mondja, hogy nem szabad a fantáziát nevelni a gyerekekben. Ki kell dobni a mesét az olvasókönyvekből.” A történelmünket is mint elmesélt közös(ségi) történetet éljük át, tehát a több-kevesebb hatalmat gyakorló tanügyi, egyúttal: „meseügyi (!) faktorok”, mondjuk: huszadik századi, viszonyának története a mesékhez – a mi életünket, tudatunkat ugyancsak érzékenyen érintette… A meséket hiába dobják ki a tankönyvekből, a köz- és magánéletből, azok mindig visszajönnek valamilyen ablakon. „Maga a történetmesélés is történet: néha sokkal érdekesebb, mint az elhangzó mese”, vallja Eric Berne, és ezért a Mikszáth féle (háborgó) mesére hihetetlenül fontos figyelnünk, hiszen az, mint minden, ami elkezdődött: folytatódik. Amikor a Fordulópontnak ezt a számát a mi folytatódó, közös és személyes meséléseinknek szenteljük, azzal egy-egy (akár ős)régi történetbe lépünk, és a mesék véges életünkkel mért, általunk-rajtunk érzékelhető „végét”, a vég(zet)es sorsunkat kutatjuk, és emlékeztetünk minden mesélőt: ő is éppen gyerekei sorskönyvét írja.

„Ha azt állítjuk, hogy a sorskönyv a tündérmese menetét követi, vagy ahhoz hasonló, akkor fennáll a veszély, hogy Prokrusztész-ágyba gyömöszöljük az életet” figyelmeztet Berne, és a „problémafelvetés” mikszáthi szálán ehhez rögtön hozzáfűzhetjük: a meséhez való viszonyunk nem csupán személyes, hanem országos kérdés, ami nem jelenti, hogy meseországban élőnek tételezhetnénk magunkat, egyszerűen csak azt szeretnénk, amit Mikszáth hőse: „Egy olyan országot, ahol még mesélnek az emberek.”

Egyébként pedig az emberek mesélnek, mesélünk, sőt, a mesére érzékeny ember számára minden mesél, „emberi sorskönyvekre bukkanunk a régi emlékműveken, a bírósági tárgyalótermekben…” – sorolja Eric Berne a köz- és magánélet színtereit. A felsorolás számunkra is nyitott, a mese és a mesélés folyik. A folyamatok tétje, hogy miképpen örökítődik át a „végzet”, de legalábbis a végzetek (átírható, újramesélhető!) meséje egyik nemzedékről a másikra…

Figyeljünk tehát a mesélésre, a mesékre, az ősrégiekre, a maiakra, amelyek benne vannak akár egy-egy gesztusban, apróhirdetésben, filmben, a mi történelmünket írja fel az ötvenhatos menekült unokája egy hollandiai iskola falára… Mesélünk minden mondatunkban, „ugyanúgy – írja Berne – a politikai csatározásokban, ahol egész nemzetek térnek le a helyes útról, pusztán amiatt, hogy valaki megpróbálja bebizonyítani nekik, hogy amit a szülei mondtak óvodáskorában, az az egész világra érvényes…” Szóval mesélünk, mesélnek rólunk, mesél minden, szerzőink pedig ebben a lapszámban a mesélés hallatlan felelősségéről is mesélnek (amelyben minden kedves olvasónkkal együtt: „osztozni szeretnénk”!).

(Forrás: Fordulópont 39., 2008/1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep