Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. június 29. vasárnap, 10:04
Címkék:

Szávai Ilona

Sorsunk mesekönyve?

A Pont Kiadó már évek óta partnere, szövetségese egyesületünknek. Mindig nagy öröm, ha a 10. éve működő Fordulópont című tematikus folyóirat új számmal jelentkezik. Ezúttal a meséhez, a meséléshez füződő viszonyunk a téma. Kedvcsinálóul a főszerkesztő, Szávai Ilona bevezetőjét közöljük.

A sors(unk)nál semmi sem érdekesebb, semmi sem titokzatosabb, ember ennél kitartóbban semmit nem kutat, és – kétségbevonhatatlanul (közhelyesen) igaz: sorsunk mindannyiunknak van, azt éljük, tehát akár „ismerhetnénk” is… És arról (is) szól – mesél – a fáma, hogy sorsunk történeteinek cseréje, a mesélés: „történetileg” egyidős az emberrel; általános az elgondolás, mely szerint az emberi sorsok a mítoszokban, legendákban és tündérmesékben fellelhető mintázatok szerint alakulnak, azaz hagyományozódnak generációkon át. Ezért fontos vizsgálni viszonyunkat a meséhez, még akkor is, ha olykor, az éppen adott történelmi pillanatokban esetleg tagadják a mesét, hogy messzire ne menjünk sem térben sem időben, hadd idézzük Mikszáth Kálmánt, aki azon háborog 1910-ben Magyarországon: „a mi tanügyi bácsink (…) azt mondja, hogy nem szabad a fantáziát nevelni a gyerekekben. Ki kell dobni a mesét az olvasókönyvekből.” A történelmünket is mint elmesélt közös(ségi) történetet éljük át, tehát a több-kevesebb hatalmat gyakorló tanügyi, egyúttal: „meseügyi (!) faktorok”, mondjuk: huszadik századi, viszonyának története a mesékhez – a mi életünket, tudatunkat ugyancsak érzékenyen érintette… A meséket hiába dobják ki a tankönyvekből, a köz- és magánéletből, azok mindig visszajönnek valamilyen ablakon. „Maga a történetmesélés is történet: néha sokkal érdekesebb, mint az elhangzó mese”, vallja Eric Berne, és ezért a Mikszáth féle (háborgó) mesére hihetetlenül fontos figyelnünk, hiszen az, mint minden, ami elkezdődött: folytatódik. Amikor a Fordulópontnak ezt a számát a mi folytatódó, közös és személyes meséléseinknek szenteljük, azzal egy-egy (akár ős)régi történetbe lépünk, és a mesék véges életünkkel mért, általunk-rajtunk érzékelhető „végét”, a vég(zet)es sorsunkat kutatjuk, és emlékeztetünk minden mesélőt: ő is éppen gyerekei sorskönyvét írja.

„Ha azt állítjuk, hogy a sorskönyv a tündérmese menetét követi, vagy ahhoz hasonló, akkor fennáll a veszély, hogy Prokrusztész-ágyba gyömöszöljük az életet” figyelmeztet Berne, és a „problémafelvetés” mikszáthi szálán ehhez rögtön hozzáfűzhetjük: a meséhez való viszonyunk nem csupán személyes, hanem országos kérdés, ami nem jelenti, hogy meseországban élőnek tételezhetnénk magunkat, egyszerűen csak azt szeretnénk, amit Mikszáth hőse: „Egy olyan országot, ahol még mesélnek az emberek.”

Egyébként pedig az emberek mesélnek, mesélünk, sőt, a mesére érzékeny ember számára minden mesél, „emberi sorskönyvekre bukkanunk a régi emlékműveken, a bírósági tárgyalótermekben…” – sorolja Eric Berne a köz- és magánélet színtereit. A felsorolás számunkra is nyitott, a mese és a mesélés folyik. A folyamatok tétje, hogy miképpen örökítődik át a „végzet”, de legalábbis a végzetek (átírható, újramesélhető!) meséje egyik nemzedékről a másikra…

Figyeljünk tehát a mesélésre, a mesékre, az ősrégiekre, a maiakra, amelyek benne vannak akár egy-egy gesztusban, apróhirdetésben, filmben, a mi történelmünket írja fel az ötvenhatos menekült unokája egy hollandiai iskola falára… Mesélünk minden mondatunkban, „ugyanúgy – írja Berne – a politikai csatározásokban, ahol egész nemzetek térnek le a helyes útról, pusztán amiatt, hogy valaki megpróbálja bebizonyítani nekik, hogy amit a szülei mondtak óvodáskorában, az az egész világra érvényes…” Szóval mesélünk, mesélnek rólunk, mesél minden, szerzőink pedig ebben a lapszámban a mesélés hallatlan felelősségéről is mesélnek (amelyben minden kedves olvasónkkal együtt: „osztozni szeretnénk”!).

(Forrás: Fordulópont 39., 2008/1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep