Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. szeptember 15. hétfő, 7:50

Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek?

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország gyerekeit, kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például azt, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország gyerekeit, kiskamaszait. A kétezer fős mintán végzett vizsgálat során a gyerekeket félórás, szüleiket tízperces kérőívvel kérdezték ki, majd a csemeték egy hétig vezettek kommunikációs naplót a teljesebb kép érdekében. A kérdések érvényességét biztosító interjúztatási sorozat és a kérdőívezés is pszichológusok segítségével zajlott.

E kutatás eredményei (is) azt mutatták, hogy a korosztály két nagyobb részre bontható: a 8–11 és a 12–14 évesek csoportjára.

A 8–11 éveseket főként az állatok érdeklik, de autókról, sportról, játékokról, filmekről és mobiltelefonokról is szívesen tájékozódnak. A tájékozódás fő forrásait a szülők, barátok, osztálytársak jelentik.

A nagyobbakat a számítógépek, a divat, a hírességek, a zene, a csajozás és a pasizás, valamint a sport és a pletykák érdeklik. Az információforrások listáján az ő esetükben a szülők már egészen hátra szorulnak, megelőzik őket a barátok, osztálytársak, az internet és az iskola.

A megkérdezettek majdnem felének nincs példaképe, 22% esetében a szülők azok, a név szerint említettek közül pedig Cristiano Ronaldo (portugál focista) „győzött”.

Média

A leghitelesebb, leghasznosabb, leginkább szórakoztató információforrásnak a tévét tartják, amelyet az internet, az újság és a rádió követ. Netfüggő fiatalt még nem sokat találunk közöttük; alig egytizedük mondta, hogy nem szívesen megy olyan helyre, ahol nincsen internetkapcsolat. Kedvenc sorozatát azonban már majdnem 60%-uk nem hagyná ki, 29%-uk pedig nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A magyar 8–14 évesek leggyakrabban RTL Klubot néznek, a Danubius Rádiót hallgatják, a Startlapon böngésznek és Bravót olvasnak. Érdekes, hogy a tematikus gyermekcsatornákat nézettségükben megelőzi egy kereskedelmi adó – a felmérés eredményeit bemutató Gábos Zsuzsa szerint ez arra utal, hogy a gyerekek azt nézik, amit szüleik.

Ez nem egészen igaz a legkedveltebb internetes oldalakra; ezek közül a gyerekek számára készülő weboldalakat megelőzik például a különböző közösségi oldalak. Míg az 5 legnépszerűbb tévécsatorna közt szerepel a Minimax és a Jetix is, addig egyetlen, kimondottan gyerekekre vagy fiatalokra szabott tartalmú weboldal sem szerepel az ötös toplistán.

A család vásárlásaira gyakorolt hatás

Egy átlagos magyar 8–14 éves gyermek havi szinten 3300 forintot költ el: a korcsoportba tartozó körülbelül 830 ezer fiatal esetében ez évi 33 milliárd forintot jelent. Emellett a családi beszerzésekbe is beleszól már ez a korosztály is.

A gyerekek nemcsak a kifejezetten nekik szánt termékek, hanem a család más vásárlásaira, beszerzéseire is komoly hatással vannak. A gyerekek 82 százalékának hallgatnak a véleményére a család ruha- , 71 százalék esetében élelmiszervásárlásaiban, de 29 százalék esetében még autóvásárláskor is. A „hallgatnak a véleményére” nemcsak azt jelenti, hogy megmondják, baracklekvárt vegyenek-e, vagy szilvalekvárt, hanem a márkaválasztásba is beleszólnak a gyerekek.

Molnár Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep