Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. szeptember 15. hétfő, 7:50

Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek?

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország gyerekeit, kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például azt, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország gyerekeit, kiskamaszait. A kétezer fős mintán végzett vizsgálat során a gyerekeket félórás, szüleiket tízperces kérőívvel kérdezték ki, majd a csemeték egy hétig vezettek kommunikációs naplót a teljesebb kép érdekében. A kérdések érvényességét biztosító interjúztatási sorozat és a kérdőívezés is pszichológusok segítségével zajlott.

E kutatás eredményei (is) azt mutatták, hogy a korosztály két nagyobb részre bontható: a 8–11 és a 12–14 évesek csoportjára.

A 8–11 éveseket főként az állatok érdeklik, de autókról, sportról, játékokról, filmekről és mobiltelefonokról is szívesen tájékozódnak. A tájékozódás fő forrásait a szülők, barátok, osztálytársak jelentik.

A nagyobbakat a számítógépek, a divat, a hírességek, a zene, a csajozás és a pasizás, valamint a sport és a pletykák érdeklik. Az információforrások listáján az ő esetükben a szülők már egészen hátra szorulnak, megelőzik őket a barátok, osztálytársak, az internet és az iskola.

A megkérdezettek majdnem felének nincs példaképe, 22% esetében a szülők azok, a név szerint említettek közül pedig Cristiano Ronaldo (portugál focista) „győzött”.

Média

A leghitelesebb, leghasznosabb, leginkább szórakoztató információforrásnak a tévét tartják, amelyet az internet, az újság és a rádió követ. Netfüggő fiatalt még nem sokat találunk közöttük; alig egytizedük mondta, hogy nem szívesen megy olyan helyre, ahol nincsen internetkapcsolat. Kedvenc sorozatát azonban már majdnem 60%-uk nem hagyná ki, 29%-uk pedig nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A magyar 8–14 évesek leggyakrabban RTL Klubot néznek, a Danubius Rádiót hallgatják, a Startlapon böngésznek és Bravót olvasnak. Érdekes, hogy a tematikus gyermekcsatornákat nézettségükben megelőzi egy kereskedelmi adó – a felmérés eredményeit bemutató Gábos Zsuzsa szerint ez arra utal, hogy a gyerekek azt nézik, amit szüleik.

Ez nem egészen igaz a legkedveltebb internetes oldalakra; ezek közül a gyerekek számára készülő weboldalakat megelőzik például a különböző közösségi oldalak. Míg az 5 legnépszerűbb tévécsatorna közt szerepel a Minimax és a Jetix is, addig egyetlen, kimondottan gyerekekre vagy fiatalokra szabott tartalmú weboldal sem szerepel az ötös toplistán.

A család vásárlásaira gyakorolt hatás

Egy átlagos magyar 8–14 éves gyermek havi szinten 3300 forintot költ el: a korcsoportba tartozó körülbelül 830 ezer fiatal esetében ez évi 33 milliárd forintot jelent. Emellett a családi beszerzésekbe is beleszól már ez a korosztály is.

A gyerekek nemcsak a kifejezetten nekik szánt termékek, hanem a család más vásárlásaira, beszerzéseire is komoly hatással vannak. A gyerekek 82 százalékának hallgatnak a véleményére a család ruha- , 71 százalék esetében élelmiszervásárlásaiban, de 29 százalék esetében még autóvásárláskor is. A „hallgatnak a véleményére” nemcsak azt jelenti, hogy megmondják, baracklekvárt vegyenek-e, vagy szilvalekvárt, hanem a márkaválasztásba is beleszólnak a gyerekek.

Molnár Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep