Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. szeptember 21. vasárnap, 12:48

Alkotva tanulunk

Tevékenység-központú foglalkozások

A könyv tömören és világosan ismerteti a tevékenység-központú tanulás elméleti kérdéseit, röviden elemzi a korosztályra jellemző tanulás-lélektani jellemzőket, és leírja a tanulásszervezés általános módszertani kérdéseit.

Különösen vonzóvá teszik a kötetet a tematikus csoportosításban közölt foglalkozástervek. Ezek változatos feladatsorokat, játékos gyakorlatokat tartalmaznak az önismeret és a társas készségek fejlesztéséhez, a szövegértéshez, szövegalkotáshoz, a tér- és időbeli tájékozódáshoz, a számoláshoz, méréshez és elemzéshez.

A könyv felépítése is jelzi, hogy a hagyományos tantárgyi célokról ezúttal a sokoldalú képességfejlesztés szempontjainak érvényesítésére helyeződik a hangsúly. Mivel többnyire a szerzők által kipróbált foglalkozásokról van szó, a leírásokhoz a gyakorlati megvalósítást közvetlenül segítő hasznos tanácsok, továbbgondolásra ösztönző kiegészítő megjegyzések is kapcsolódnak.

Részletek a kötet bevezető fejezeteiből

Az utóbbi néhány évtizedben jókorát fordult a világ, miközben iskola- és tudásképünk változatlan maradt. Tekinthetjük-e továbbra is az iskolát az ismeretek, tapasztalatok, tudás kitüntetett forrásának és letéteményesének akkor, amikor a gyermekre iskolán kívül, magánéletében kontrollálatlanul záporoznak az ingerek, ismeretek és tapasztalatok? Mi az iskola dolga a megváltozott helyzetben? Mi a pedagógia célja, mit jelent a „tanítás” fogalma a napjainkra jellemző körülmények között? Mivel és mire neveljen az iskola?

Ha ezekre az alapvető kérdésekre nem adunk választ, nem marad más, mint hogy tehetetlenül figyeljük, ahogyan a körülmények nyomásának engedő improvizációnk rendszertelenül és rendezetlenül szétfeszegeti a meglévő kereteket. A rendszerszerű választ csak akkor leszünk képesek megtalálni, ha újragondoljuk és világosan megfogalmazzuk az iskola célját és feladatát.

Ezekben a megismerő tevékenység és a hagyományos értelemben vett „tanulás” az élmény-, illetve a tevékenységközpontú tanulásszervezésben kapcsolódik össze. Ez a módszer nem más, mint a természetes emberi tanulási formák újra felfedezése és szervezett iskolai keretekhez való adaptálása. Módszertana ugyanúgy megtanulható, mint a tanári előadás, a kérdve kifejtés, az áttekinthető táblakép vagy a kikérdezés jól ismert didaktikai fogásai. Erénye abban áll, hogy jobban illeszkedik a spontán emberi megismerés sajátosságaihoz, és jobban alkalmazkodik az információs robbanás nyomán keletkezett környezeti körülményekhez.

A tevékenység-központú tanulásszervezés lényegét kiválóan kifejezi egyetlen angol szó: practise = használni, gyakorolni. Ez az egy szó azt képes tömören kifejezni, hogy a kompetenciákat használat közben gyakoroljuk és gyakorlás közben használjuk; bár a magyar megfogalmazás meglehetősen kacifántos, nagyon is egyszerű jelenséget takar. Arról van szó, hogy az orvos vagy az ügyvéd, amikor praktizál, akkor (optimista felfogás szerint) minden új esetből maga is tanul, s az így felhalmozott és folyamatosan bővülő ismereteit, tapasztalatait használja praxisában. Ezt a fajta tanulási folyamatot igyekszik az iskola a tevékenység-központú tanulásszervezéssel szimulálni.

Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a tanulási folyamat élményszerűségét hangsúlyozzuk, a diák élményeiről beszélünk; vagyis a fókusz szinte automatikusan átkerül a „tanár/tanít” cselekvésről a diák tanulási folyamatára. A „tanulásszervezés” kifejezés a „tanítás” fogalmát váltja ki, és a tanár megváltozott szerepére utal. Fontos azonban látni, hogy a „tanulásszervezés” kifejezésben szerepel a „tanulás” szó! Tehát a tevékenység nem önmagáért való.

A tevékenység-központú tanulásszervezés és foglalkozásvezetés a tudásátadás, ha úgy tetszik: „tanítás” sajátos módja, hiszen a tevékenységgel konkrét, előre meghatározott céljaink vannak. Ezek között a célok között a készségfejlesztéssel együtt ugyanúgy szerepel a tudás közvetítése is, mint a hagyományos, ismeretközlő tanítási folyamatban. A „tevékenység-központúság” tehát olyan tanulásszervezési mód, ahol a diákot az ismeretszerzési folyamat aktív, cselekvő részesévé tesszük. Tevékenység-központú feldolgozás például: történelmi/társadalmi problémák vagy konfliktusok drámapedagógiai megjelenítése, figyelemfelhívó plakát vagy ismereteket megjelenítő poszter készítése, makettépítés, később számítógépes power-point bemutató készítése, egymás számára feladatlapok összeállítása, újság/brosúra szerkesztése, nagyobb projekt (előadás, kiállítás stb.) előkészítése és lebonyolítása, akár a filmforgatásig. A tevékenység soha nem öncél, s mégcsak nem is pusztán a tudás közvetítésének eszköze. A tevékenységnek eredménye van; elkészül valami (műalkotás, taneszköz, információforrás stb.), ami gazdagítja a közösséget. Ennek az eredménynek az ígérete az egyik legfontosabb motiváló erő, ami a tevékenység-központú foglalkozások során kitartó munkára ösztökéli a diákokat.

Adatlap

Földes Petra – Peer Krisztina: Alkotva tanulunk.
Tevékenységközpontú foglalkozások 11-12 éveseknek.
(DI-469010)
Budapest. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2008. 120 o.

SzJ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep