Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. október 7. kedd, 7:43

Földes Petra

Digitális bennszülöttek

Csengőhangról ismerik meg egymást, mobilon interneteznek és interneten barátkoznak. Fejhallgatóval a fülükön szinte belezuhannak a monitorba, s órákat is képesek eltölteni mindenfajta tér- és időkoordinátán kívül. Ám ha gondunk akad a számítógéppel, hozzájuk bármikor fordulhatunk…

Beköszöntött a digitális bennszülöttek kora; felnőtt az első generáció, akik egyidősek a word wide webbel. Akik sosem láttak tárcsás telefont, ám ördöngösen elnavigálnak egy ismeretlen iPod billentyűzetén, s akiknek a zsebében ott lapul az mp3-lejátszó egy fél lemezbolt kínálatával… S azok a szülők, akik kincsként óvták a külföldről, kéz alatt, antikváriumból összegyűjtött LP-ket, akik remegve vártak egy-egy interurbán telefonhívást, s a gyors tájékozódáson kívül másra nemigen használják a webet, most nem véletlenül érzik magukat „digitális bevándorlóknak” a fiatalok kultúrájában.

A metafora

A „digitális bennszülöttek” és „digitális bevándorlók” fogalmát Marc Prensky használta először 2001-ben, aki cikkében arról beszélt, hogy az új info-kommunikációs lehetőségek hogyan változtatják meg a diákok iskolával kapcsolatos elvárásait. A metaforát: „digital natives” és „digital immigrants”, ő még szűkebb értelemben, a tanulók és a tanárok szerepének leírására használta, ám a kifejezés, komoly karriert befutva, ma már egész generációkat jelöl.

Ám ahogy két népcsoportot, két vallást vagy két kultúrtörténeti kort nem lehet összemérni egymással, ugyanúgy értelmetlen a kérdés, hogy jó vagy rossz kultúra-e a digitális bennszülötteké. Főként addig nem minősíthetjük, ameddig értetlenül szemléljük a fiatalok számunkra idegen világát.

Kultúrateremtés, kultúramegosztás

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a weben kibontakozó virtuális világ az elidegenedés veszélyével fenyeget, s az internethasználat szociális idiótává teszi a net hatása alatt felnövekvő fiatalokat. Szerencsére azonban valami egészen más történt. A közösségi oldalak megjelenésével kialakuló szociális térben a fiatalok nemcsak kapcsolatokat ápolhatnak, de kreativitásukat és játékosságukat kiélve, maguk is részesévé válnak egy új kultúra születésének.

Kutatási adatok szerint az internetezők 17%-a töltött már fel saját videót közösségi fájlmegosztó oldalra; ezekre a videókra azután közösségi oldalakon hívják fel a figyelmet. Ilyen módon a fiatalok alkotásai úgy válnak saját szubkultúrájuk részévé, hogy arról a felnőttek nem is szereznek tudomást. Mindezt jelentősen segíti a hordozható digitális eszközök elterjedése: hiszen ma már akár egy jobb mobiltelefonnal bármikor, bárhol fotó, videó, hangfelvétel készíthető, amiből utána egy kis ügyességgel szórakoztató „kultúrtermék” lehet (sajnos a média botránykrónikájából a műfaj vadhajtásait is ismerhetjük).

A verbális megnyilatkozások sajátos új formája az internetes napló – blog – műfaja, aminek szintén sok fiatal hódolója akad: a 14–19 évesek 17%-ának saját blogja van, s szabadnapon minden negyedik-ötödik fiatal, 22%-uk tölti idejét blogok olvasásával.

„Always on”

Senki nem vitatja, hogy a tinédzserek elementáris szükséglete az együttlét; bizarrnak tűnik azonban az a mód, ahogyan az új info-kommunikációs lehetőségek közepette a fiatalok az együttlétet megvalósítják. Gyakran előfordul, hogy a gyermek kifejezetten rohan haza, hogy on-line lehessen, és pontosan azt a beszélgetést folytathassa a haverokkal, amit élőszóban az iskolában kezdett el.

Mitől ilyen vonzó az on-line csevely? Egyszerre több csatornán futhat; a gyermek több társasággal beszélgethet egyszerre, és párhuzamosan több tevékenységet is végezhet. Miközben zajlik a letöltés egy fájlmegosztó oldalról, készítheti a házi dolgozatot, amihez egy csevegőprogram segítségével az osztálytársaktól (vagy másoktól) ötleteket, de akár a program levelező csatornáján keresztül segédanyagokat vagy internetes linkeket is kaphat. Mindehhez persze megosztott figyelem kell, amiben a korszak gyermekei valószínűleg sokkal jobbak a szülők generációjánál. Ám ugyanez nem mondható el a figyelem mélységéről és időbeli terjedelméről…

Sajátos érzékelés, sajátos gondolkodás

Ma még nem tudjuk, hogy a kognitív (megismerő) funkciók vonatkozásában milyen eltéréseket okoz a fent leírt „always on” üzemmód, azonban gyanítható, hogy a digitális kultúrában szocializálódott gyermekek érzékelése és gondolkodása is másképp fejlődik, mint a lényegesen lassabb és „lineárisan működő” világban felnövekedett szülőké. Valószínű, hogy vizuális észlelésük gyorsabb és pontosabb, mint az idősebbeké. Képesek párhuzamosan több ingerre figyelni, viszont kevésbé képesek a tartós és egyirányú figyelemre. Hogy mindez pontosan hogyan működik, milyen következményekkel jár és milyen pedagógiai kihívásokat jelent, a jövőbeli kutatások témája kell, hogy legyen.

Sajátos értékek

A jövő kérdése az is, hogy a fiatalok csaknem láthatatlanul fejlődő, a cyber-térben létező kultúrája és szintén láthatatlan, földrajzi határokat nem ismerő szociális hálózata milyen hatással lesz az elkövetkező évtizedek hétköznapjaira. Jó lenne, ha a játékosság, a kreativitás, az internetes közösségekben jelen lévő szolidaritás minél inkább megjelenne a fizikai valóságban is.

(A cikk engedélyezett másodközlés, eredeti megjelenési helye: www.koloknet.hu.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep