Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. október 7. kedd, 7:43

Földes Petra

Digitális bennszülöttek

Csengőhangról ismerik meg egymást, mobilon interneteznek és interneten barátkoznak. Fejhallgatóval a fülükön szinte belezuhannak a monitorba, s órákat is képesek eltölteni mindenfajta tér- és időkoordinátán kívül. Ám ha gondunk akad a számítógéppel, hozzájuk bármikor fordulhatunk…

Beköszöntött a digitális bennszülöttek kora; felnőtt az első generáció, akik egyidősek a word wide webbel. Akik sosem láttak tárcsás telefont, ám ördöngösen elnavigálnak egy ismeretlen iPod billentyűzetén, s akiknek a zsebében ott lapul az mp3-lejátszó egy fél lemezbolt kínálatával… S azok a szülők, akik kincsként óvták a külföldről, kéz alatt, antikváriumból összegyűjtött LP-ket, akik remegve vártak egy-egy interurbán telefonhívást, s a gyors tájékozódáson kívül másra nemigen használják a webet, most nem véletlenül érzik magukat „digitális bevándorlóknak” a fiatalok kultúrájában.

A metafora

A „digitális bennszülöttek” és „digitális bevándorlók” fogalmát Marc Prensky használta először 2001-ben, aki cikkében arról beszélt, hogy az új info-kommunikációs lehetőségek hogyan változtatják meg a diákok iskolával kapcsolatos elvárásait. A metaforát: „digital natives” és „digital immigrants”, ő még szűkebb értelemben, a tanulók és a tanárok szerepének leírására használta, ám a kifejezés, komoly karriert befutva, ma már egész generációkat jelöl.

Ám ahogy két népcsoportot, két vallást vagy két kultúrtörténeti kort nem lehet összemérni egymással, ugyanúgy értelmetlen a kérdés, hogy jó vagy rossz kultúra-e a digitális bennszülötteké. Főként addig nem minősíthetjük, ameddig értetlenül szemléljük a fiatalok számunkra idegen világát.

Kultúrateremtés, kultúramegosztás

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a weben kibontakozó virtuális világ az elidegenedés veszélyével fenyeget, s az internethasználat szociális idiótává teszi a net hatása alatt felnövekvő fiatalokat. Szerencsére azonban valami egészen más történt. A közösségi oldalak megjelenésével kialakuló szociális térben a fiatalok nemcsak kapcsolatokat ápolhatnak, de kreativitásukat és játékosságukat kiélve, maguk is részesévé válnak egy új kultúra születésének.

Kutatási adatok szerint az internetezők 17%-a töltött már fel saját videót közösségi fájlmegosztó oldalra; ezekre a videókra azután közösségi oldalakon hívják fel a figyelmet. Ilyen módon a fiatalok alkotásai úgy válnak saját szubkultúrájuk részévé, hogy arról a felnőttek nem is szereznek tudomást. Mindezt jelentősen segíti a hordozható digitális eszközök elterjedése: hiszen ma már akár egy jobb mobiltelefonnal bármikor, bárhol fotó, videó, hangfelvétel készíthető, amiből utána egy kis ügyességgel szórakoztató „kultúrtermék” lehet (sajnos a média botránykrónikájából a műfaj vadhajtásait is ismerhetjük).

A verbális megnyilatkozások sajátos új formája az internetes napló – blog – műfaja, aminek szintén sok fiatal hódolója akad: a 14–19 évesek 17%-ának saját blogja van, s szabadnapon minden negyedik-ötödik fiatal, 22%-uk tölti idejét blogok olvasásával.

„Always on”

Senki nem vitatja, hogy a tinédzserek elementáris szükséglete az együttlét; bizarrnak tűnik azonban az a mód, ahogyan az új info-kommunikációs lehetőségek közepette a fiatalok az együttlétet megvalósítják. Gyakran előfordul, hogy a gyermek kifejezetten rohan haza, hogy on-line lehessen, és pontosan azt a beszélgetést folytathassa a haverokkal, amit élőszóban az iskolában kezdett el.

Mitől ilyen vonzó az on-line csevely? Egyszerre több csatornán futhat; a gyermek több társasággal beszélgethet egyszerre, és párhuzamosan több tevékenységet is végezhet. Miközben zajlik a letöltés egy fájlmegosztó oldalról, készítheti a házi dolgozatot, amihez egy csevegőprogram segítségével az osztálytársaktól (vagy másoktól) ötleteket, de akár a program levelező csatornáján keresztül segédanyagokat vagy internetes linkeket is kaphat. Mindehhez persze megosztott figyelem kell, amiben a korszak gyermekei valószínűleg sokkal jobbak a szülők generációjánál. Ám ugyanez nem mondható el a figyelem mélységéről és időbeli terjedelméről…

Sajátos érzékelés, sajátos gondolkodás

Ma még nem tudjuk, hogy a kognitív (megismerő) funkciók vonatkozásában milyen eltéréseket okoz a fent leírt „always on” üzemmód, azonban gyanítható, hogy a digitális kultúrában szocializálódott gyermekek érzékelése és gondolkodása is másképp fejlődik, mint a lényegesen lassabb és „lineárisan működő” világban felnövekedett szülőké. Valószínű, hogy vizuális észlelésük gyorsabb és pontosabb, mint az idősebbeké. Képesek párhuzamosan több ingerre figyelni, viszont kevésbé képesek a tartós és egyirányú figyelemre. Hogy mindez pontosan hogyan működik, milyen következményekkel jár és milyen pedagógiai kihívásokat jelent, a jövőbeli kutatások témája kell, hogy legyen.

Sajátos értékek

A jövő kérdése az is, hogy a fiatalok csaknem láthatatlanul fejlődő, a cyber-térben létező kultúrája és szintén láthatatlan, földrajzi határokat nem ismerő szociális hálózata milyen hatással lesz az elkövetkező évtizedek hétköznapjaira. Jó lenne, ha a játékosság, a kreativitás, az internetes közösségekben jelen lévő szolidaritás minél inkább megjelenne a fizikai valóságban is.

(A cikk engedélyezett másodközlés, eredeti megjelenési helye: www.koloknet.hu.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.10.14.
Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti \"tanügyi intézkedés\"
Bár pontos számokat nem kaptunk, ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 270 körüli azoknak az iskolai helyszíneknek a szá...
(Forrás: Népszava)
--
2021.10.13.
Hiába feszültek a szülők, a szakértő azt kéri, minden \"tünetes\" gyerek maradjon otthon
„Nagyon sokféle vírus van most a levegőben” – fogalmazott az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Havasi Katalin elmondása szerint míg tavaly a járványügyi inté...
(Forrás: Infostart)
--
2021.10.13.
Hogyan segítheti egymást a pedagógus és a szülő? – Szakmai nap az autizmusról és az ADHD-ról
Másodízben szenteltek szakmai napot a témának. Két évvel ezelőtt az autizmussal élő gyerekeket nevelő családokat hívták meg, most pedig hídépítés céllal mindazokat, akik érintettek...
(Forrás: Magyar Kurír)
--
2021.10.13.
Ilyen az oktatás Svájcban: 10 tény, ami téged is lenyűgöz majd
1. Az órák párosával zajlanak, egy tanóra másfél órát tart, 20 perces szünettel. A szüneteket a gyerekek a szabadban töltik, az időjárástól függetlenül. Minden osztályhoz tartozik ugyanis...
(Forrás: Kölöknet)
--
2021.10.13.
Átlátnak és nevetnek a diákok a homofób jogszabályon
A tilalom különösen a magyar és a drámatanárok oktatómunkáját korlátozza, hisz a szerelem és a testiség szerves része az irodalomnak, a színház- és a filmművészetnek. Öt pécsi magyar...
(Forrás: Népszava)
--
2021.10.13.
A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás
A jó oktatás kulcsa a tanári gárda, ehhez képest Magyarországon egyre kontraszelektáltabb a pálya. Nincs elég jelentkező, így válogatni se nagyon lehet, s akik jelentkeznek, azok nagy része...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep