Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. október 15. szerda, 20:12

Van-e esély a magyar közoktatás megújítására?

Csaknem két éve zajlik a közoktatás átfogó megújítására vonatkozó szakmai munka. Ennek során az ország legkiválóbb szakértői keresték, vitatták és foglalták össze a megújítást célzó legfontosabb teendőket. Vajon mi az oka annak, hogy minden szakmailag megalapozott törekvés ellenére nem érzékelhető érdemi előrelépés, sőt egyre általánosabb a bizalmatlanság, a reményvesztettség a társadalomban és ezen belül az iskola világában? A virtuális kongresszuson és az azóta megjelent írásokhoz fűzött kommentekben található néhány lehetséges magyarázat. Érdemes ezeket felidézni, újrafogalmazni, esetleg új adalékokkal kiegészíteni annak apropóján, hogy megjelent a Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című kötet.

A 2006 novemberében az Államreform Bizottság felkérésére egy szakértőkből álló munkabizottság – Csapó Benő, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia – tanulmányt készített a rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közötti összefüggésekről. A szerzők megállapították, hogy a foglalkoztatási szint jelentős növelése nem képzelhető el a közoktatás átfogó megújítása nélkül. Ezt követően a miniszterelnök kezdeményezésére megalakult az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA). Az OKA 12 témacsoportban munkálta ki a közoktatás megújításának feladatait. A másfél éves tevékenység eredményei most kötet formájában is megjelennek Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért címmel (Ecostat, 2008). A könyv teljes szövege letölthető az OKA honlapjáról.

Az alábbiakban a könyv rövid összefoglalójának bevezetőjéből közlünk egy részletet, amely a feltárt problémák megoldását célzó alapvető célokat tartalmazza. A megjelölt célokkal tökéletesen egyet lehet érteni. A kérdés, hogy vajon mi minden akadályozza, hogy valóban elinduljunk ezek irányába.

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért

Részlet a kötet bevezetőjéből

Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad a versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett. A hazai és nemzetközi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. A magyar fiatalok 20-25 százaléka nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és munkájában szüksége lenne. A közoktatásban, különösen az általános iskolában és a szakiskolában, megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható. Kulcsprobléma az is, hogy nálunk működik a fejlett világ egyik leginkább szegregált közoktatási rendszere, ami a legkevésbé képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó induló különbségeket: a PISA-mérésekben részt vevő országok közül itt a legerősebb a családi háttér hatása a tanulói teljesítményekre.

Ezeknek a problémáknak a kezelésére négy alapvető célt jelölt ki az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal.

Egyrészt, a kutatási eredmények, valamint a sikeres oktatási reformok egyértelmű tapasztalatai alapján a tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedéseket tartjuk a legfontosabbaknak. Nemzetközi tapasztalatok alapján kulcskérdés az, hogy minél több tehetséges fiatal válassza a tanári pályát. Ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi helyzetének javítását javasoljuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tanárképző helyek a magasabb presztízs kivívására alkalmas tudást közvetítsenek.

Második célként a tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladását jelöltük meg. Ezért az alapkészségeket fejlesztő oktatást érdemes célul kitűzni, amely a tanulók közötti teljesítményeltéréseket fejlődési fázisbeli különbségeként fogja fel, és a fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok eléréséig folytatja.

A harmadik cél a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése és a tanulók közötti különbségekre szegregációval válaszoló gyakorlat meghaladása. Az iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok megelőzésében fontos szerep hárul a gyermekgondozási és -nevelést elősegítő intézményekre, beleértve a ma még kevéssé elterjedt alternatív formákat is, valamint a szülői készségeket fejlesztő, illetve a gyermekszegénységet mérséklő programokat és kezdeményezéseket. Az iskolában deszegregációs programra és oktatásirányítási változásokra van szükség.

A negyedik cél az, hogy az iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján történjen, azaz az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze kaphasson szakszerűen felvett adatokon nyugvó, nehezen manipulálható jelzést a fejlődéséről, illetve munkája minőségéről.

2 üzenet

  1. terepmunkás szerint:

    Érdemes rászánni néhány órát…

  2. Szekszárdi Juli szerint:

    Szerintem is megéri. Különösen ajánlom a Csapó Benő által megírt fejezetet a közoktatás problémáiról és a problémák megoldását célzó javaslatokról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.27.
Marad a kötelező 50 óra az érettségi előtt, de hogyan teljesíthető?
A mostani helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig az online iskolai folyamatokba is bevonhatnak titeket (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segí...
(Forrás: eduline)
--
2020.11.27.
Új iskolatípus: általános iskola után rögtön az egyetem előszobájába mehetnek a gyerekek
Az új oktatási program keretében mind a közép- és felsőfokú oktatási tartalmakat, mind a duális képzést összehangolják, utóbbi azért lehet szerencsés, mert a tanulók a felsőfokú du...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.27.
A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik
Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep