Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. február 11. szerda, 5:24
Címkék:

Komoly gondok a felszín alatt

Federmayer Katalin

Történelem-francia szakos tanár egy fővárosi gimnáziumban, a Mentor folyóirat Támpont című mellékletének főszerkesztője és nem utolsó sorban két hatalmas gyermek anyukája.

Még működik civilizációs fék

Abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy egy jónak mondható budapesti gimnáziumban tanítok. A gyerekek zöme középosztálybeli, viszonylag kiegyensúlyozott érzelmi, anyagi környezetben nevelkedett (vagy legalábbis úgy tesznek, szülők, gyerekek egyaránt), ennek megfelelően mi, tanárok, nem találkozunk sem agresszivitással, sem bicskanyitogató szemtelenséggel, sem kegyetlenkedéssel. Még működik a gyerekekbe belevert civilizációs fék, még rájuk lehet húzni (de miért is?) az ünneplős matrózblúzt, még felállnak, ha belép a tanár az osztályba. Épp ezért a hagyományos eszközökkel, a hagyományos módon görgetjük a szekeret.

Félek azonban, hogy a felszín alatt komoly gondok rejtőzködnek. A lepel néha fellebben egy-egy értelmezhetetlen sírógörcs, hányavetin odalökött válasz formájában. Mi azonban vad elszánással becsukjuk a szemünket, fülünket, és úgy teszünk, mintha nem látnánk, nem hallanánk semmit. Vagy felháborodunk. „Ezek a gyerekek már nem olyanok, mint régen”, és hibáztatjuk az általános iskolát, a gyermekét majomszeretettel vagy épp ellenkezőleg, érzelmi sivársággal körülvevő szülőket, és noha egyre nehezebben, egyre több kudarccal, de azért csinálunk mindent ugyanúgy, ahogy tesszük azt tíz-húsz-harminc éve.

Az a képzetem, hogy olyan a mi iskolánk, mint egy elhízott, lomha testű pacni, amit nem tudunk kimozdítani tehetetlenségéből, de mivel érezzük, hogy valamit mégiscsak kell tennünk, pántlikákat („liberális iskola"), masnikat („gyermekközpontú iskola”) kötözgetünk a hájas testére, majd megdicsőülve nézegetjük, hogy milyen szép is a mi gyermekünk. A hagyományőrzés, a tradíciók tiszteletének örvén görcsösen ragaszkodunk a 100 éve magunkkal cipelt ISKOLA képéhez, miközben az alapvetően tekintélytiszteletre épített koncepciót (?) az aznap épp érvényes kampánynak megfelelően hol kicsit jobbra, hol kicsit balra lökdössük.

Hogy mi kerekedik ki ebből?

Pedig ezek a gyerekek tényleg mások, mint a régiek

Az egyik kolléga megbuktatott egy gyereket a negyedik év végén. Óriási botrány kerekedett a dologból. A tanári két pártra szakadt. „Ilyen csak egy rossz tanárral eshet meg” (tudni kell, hogy a gyereknek semmi más tárgyból nem volt nehézsége) – mondta az egyik. „Azért álljon meg a menet! Nem csinálhatunk magunkból bohócot! Tíz elégtelennel nem lehet átengedni senkit, még ha negyedikes is” – így a másik. Ekkor jött az igazgató virtuóz ötlete: a gyerek megbukik, ám tehet egy osztályozó vizsgát. Mit tesz isten, ezen átment: így mehetett érettségizni, a szülő megnyugodott, nem jelentette fel az iskolát, meg a kecske, meg a káposzta… Igaz ugyan, hogy a konfliktusról már hónapok óta tudott mindenki – beleértve az igazgatót is, mivelhogy a kolléga hivatalosan is jelezte a számára megoldhatatlan helyzetet –, de a nagy hájpacni (ld. ISKOLA) nem tett semmit. Úgyis megoldódik minden! Egy-két szabályt könnyed eleganciával félrelöktünk, áttapostunk a tanáron, hagytuk vergődni a gyereket, de végül is remekül megoldottuk a helyzetet! Nincs konfliktus, nincs probléma, csak egy kicsit szigorúbban és még több szeretettel kell bánni velük.

Pedig ezek a gyerekek tényleg mások, mint a régiek, a mi gyerekkorunk gyerekei.

14-15 évesen, nőiségük teljes, kortalan pompájában olyan helyzetekbe keverednek, amiket még én, ötvenévesen, tíz tonna tapasztalattal sem tudok sérülés nélkül megúszni. A szemérmesen takargatott családi botrányok, az elvált, munkahelyi stresszben megviselt, halálra dolgoztatott szülő(k) szükségszerűen rosszul működő, ám már beidegződött romboló körei alaposan megtépázza a lelküket, testüket.

És mégis van, akinek sikerül…

És mégis van, akinek sikerül nemcsak hogy épen, de lenyűgöző érzelmi intelligenciával átvergődni a kamaszkor nehéz évein.

A múlt héten dolgozatot írattam az egyik harmadikos osztályommal. Éreztem, hogy hosszúra és túl nehézre sikeredett, ezért a kicsengetés után még jó húsz perccel megtoldottam az idejüket. Mikor végül is összeszedtem a dolgozatokat, az egyik kislány sírva fakadt. Láttam, hogy nagyon fáradt, láttam, hogy elkeseredett, mert a sok munkája ellenére úgy érezte, nem olyanra sikerült, mint ahogy azt szerette volna. A szívem facsarodott a látványától.

Vigasztaltam, hogy ne sírjon, adok inkább neki még egy kis időt. De feladta. Már nem volt több ereje. Ahogy hazaértem, kijavítottam a dolgozatát. (Ötös lett.) Következő nap az egyik tízpercben kihívott a tanári elé, és így szólt: „Tanárnő, nem szeretném, ha miattam lelkiismeret-furdalása lenne.”

Le a kalappal előtte!

Federmayer Katalin

Egy üzenet

  1. Kádár Judit szerint:

    Igen, ez nagyon tetszik, nagyon széles körben igaz: a gondról hónapok óta mindenki tudott… végül "megoldottuk" – valódi megoldás nélkül, helyett.

    Jó lenne ezen közösen tűnődni: hogyan lehetne másképp, idézőjel nélkül?

    Jövő héten tanár továbbképzős esetmegbeszélő órám kezdődik. Jó ideje töprengek valami nem túl rémes, nem túl elriasztó, nem első látásra megoldhatatlan, nem túl pszichó eseten. Kati, ha nincs ezen a történeten copy right, szívesen megajándékznám vele a hallgatókat. Aztán majd mondom, mire jutotak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.06.04.
Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat
A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakért...
(Forrás: Index)
--
2023.06.03.
A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi
Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézm...
(Forrás: Hírklikk)
--
2023.06.03.
Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők
A Telexnek a Szülői Összefogás Közösség képviselője azt mondta: érti azokat a szülőket, akik próbálják fenntartani a rendszert a gyerekeik érdekében, de ez szerinte csak „pillanatnyi...
(Forrás: Telex)
--
2023.06.03.
Bűnösnek mondták ki a magyar kormány elleni diáktüntetés egyik részvevőjét
A „Gyerekeket bántasz! 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” elnevezésű megmozduláson a résztvevők tömegesen megindultak az Oktogontól a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budapest...
(Forrás: Index)
--
2023.06.03.
Vérellátó: sikeres volt a középiskolai edukációs program
A vérellátó szolgálat pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a programmal több mint 12 400 fiatalt értek el. A főleg biológia, testnevelés vagy osztályfőnöki óra keretében elhangzott...
(Forrás: Index)
--
2023.06.02.
MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?
A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, m...
(Forrás: lakmusz.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep