Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021. május 18. kedd, 12:43

Pandémia sokk

Rendszeres testmozgás, jó levegő, társas kapcsolatok –

ez kell most az eddig bezárt kamaszok testének és lelkének

Bezártság, kiégés, krónikus mozgáshiány, képernyőfüggés, szorongás, szociális elszigetelődés és enerváltság – csak néhány jelenség azok közül, amelyeket a gyerekek és kamaszok átélnek a több mint egy éve tartó pandémia körülményei és hatásai miatt. Ezek azok a szakemberek és szülők által beazonosított nehézségek, amelyekkel – függetlenül attól, hogy valaki átesett-e a betegségen vagy sem – az iskolások nap mint nap küzdenek. A diákok fizikai inaktivitása drámai méreteket ölt, mindemellett rendkívüli mértékben beszűkült a szociális életük, az új, inspiráló élményekkel pedig legfeljebb a képernyő előtt töltött (túl hosszú) idő során találkoztak. A világot számukra – kis szünetet leszámítva – 14 hónapja a digitális tér jelentette. Hogyan segítsük őket vissza az egészséges, korosztályuknak megfelelő mindennapi életbe? A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a gyerekeket, kamaszokat motiváló, inspiráló, mozgásra és társas együttlétre ösztönző kampányt indított, melyben a szülőknek is segítséget nyújtanak az új helyzethez való alkalmazkodásban, megoldáskeresésben. A kampány az EFOP 3.2.8. T.E.S.I.-2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében című projekt keretében valósul meg.

Mozgás, szabad tér, társas érintkezések

Ebből a három dologból biztos, hogy mindenki hiányt szenvedett, ha nem is egyforma mértékben. A gyerekek és kamaszok számára azonban ez sok esetben sokkoló és romboló, egészségkárosító hatással bír. A testmozgás, a szabad levegő és szociális kapcsolódás olyan természetes része az életüknek, amely hozzájárul a mentális és fizikai kiegyensúlyozottsághoz. Mindhárom tartós (a legtöbbször együttes) megvonása komoly, olykor drámai hatás váltott ki a korcsoportban.

Most azonban a felnőttek feladata, hogy a gyerekeket, kamaszokat segítsék abban, hogy egy új, akár a pandémia előttinél is jobb minőségű, egészséges életvezetési mintát alakítsanak ki. Ennek során cél, hogy kedvet és lehetőséget teremtsenek a közösségi élmények megszerzésére és a fizikai aktivitásra – az újranyitás során még mindig szem előtt tartva a biztonságos távolságtartás szabályait és a fokozatosságot.

Beszűkült tér, beszűkült mozgástartomány

Az egy évvel ezelőtti, majd 2021 őszén ismét életbe lépő korlátozások egyértelműen megmutatták hatásukat az iskolás korcsoportokban. Első és legszembetűnőbb hatás a fizikai tér korlátozásával egyenes arányban a fizikai aktivitás csökkenése.

A Magyar Diáksport Szövetség már az első hullám és az idei karantén-időszakában is felmérést indított azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan hatottak a bevezetett korlátozások a 6 és 18 év közötti diákok testmozgási szokásaira. A kutatásokból az derült ki, hogy igen alacsony volt azok aránya, akiknek a testmozgásmennyisége és intenzitása elérte az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi legalább 60 percet: 2020-ban csupán a lányok 16,3%-a, míg a fiúk 23,8%-a mozgott minimum ennyit, ez az arány pedig 2021-re a felére csökkent! A legnépszerűbb mozgásformák a séta, a kerékpározás és a kocogás/futás voltak.

Ezzel párhuzamosan a gyerekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen meghaladta az ennek a korosztálynak ajánlott napi legfeljebb 2 órát, hiszen tavaly hétköznap átlagosan 3,7 órát, hétvégén 3,5 órát töltöttek a gyerekek a képernyők előtt, ez 2021-re hétköznap 5,2 órára emelkedett. Ehhez képest a digitális iskolai munkarendben a mozgás sok esetben nem is kapott teret: 2020-ban a tanulók több, mint a negyede (27,9%) azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán, ez 2021-re kicsit javult, 13,6%-ra.

A testnevelés órák elmaradása, a szabadidős sportolás eltűnése, a napi mozgásról való leszokás nem csak fizikai, hanem mentális tüneteket is eredményez. A sport, a rendszeres mozgás segít az önállóság és a küzdeni akarás kialakulásában, sőt fejlesztésében, elmaradása pedig ennek az ellenkezőjét okozza. A mozgás hiánya az elsődleges fizikai jeleken túl gyorsan mutat lelki, viselkedési tüneteket, mint enerváltság, mentális lustaság, akaratgyengeség, céltalanság és örömtelenség érzete. A rendszeres fizikai aktivitás, a napi mozgás visszaépítése a gyerekek, kamaszok életmódjába most az egyik legfontosabb feladata a szülőknek, pedagógusoknak, a társas élet újraindítása mellett” – fogalmazott Boronyai Zoltán, az MDSZ testnevelési szakértője.

Unalom, ingerlékenység, magány

Az előzőn túl számos további felmérés és kutatás vizsgálta az utóbbi egy évben a pandémia jelenségének a gyerekekre gyakorolt hatásait. Egy európai felmérésben 3 és 18 év közötti iskolások szüleinek megkérdezését követően az eredmények azt mutatták, hogy a 85,7%-uk szerint gyermekeik érzelmei és viselkedése megváltozott a karantén alatt. A leggyakrabban megfigyelt változások a koncentrálási nehézségek, az unalom, az ingerlékenység, a nyugtalanság, a magány és az aggodalmak voltak. A kanadai Hospital for SickKids új kutatása szerint a világjárvány első hullámában a gyermekek és a fiatalok nagy többsége mentális egészségkárosodást szenvedett. A társadalmi elszigeteltségből származó nagyobb stressz, beleértve a fontos események törlését és a személyes társas interakciók elvesztését, erősen összefüggött a mentális egészség romlásával. A megváltozott viselkedés részint az ő eredményeik szerint is a jelentősen lecsökkent mozgásmennyiségnek és intenzitásnak köszönhető.

Elmaradt a leválás

A kisebb gyerekek talán jobban vették az akadályokat, hiszen ők még szívesebben töltenek időt szüleikkel és motiválhatók családi kirándulásokkal. Nehezebb helyzetbe kerültek ellenben a kamaszok.A serdülőkor önmagában is egy szélsőségekkel teli időszak, amit a járványhelyzet és a kijárási korlátozás tovább nehezített a kamaszok számára. Ezek a tényezők akadályozhatták a serdülőkori leválást és identitáskeresést, pedig a leválás, mint ennek a korszaknak a legfontosabb feladata, áthatja a szülőkhöz és a családhoz való kapcsolódást is” – mondja Pap Erika, a MURMO Szakpszichológiai Központ szakmai vezetője, az MDSZ mozgásra ösztönző kampányának pszichológus szakértője, aki szerint a családoknak érdemes azokat a közös megküzdéseket együtt feleleveníteni, amelyek visszaállíthatják a családi rendszer rugalmasságát, és a kamaszok lélektani szükségleteihez is illeszkednek.

Engedd ki a valóságba!

Nehéz feladat a szülőnek több hónapnyi féltés, akár tiltás után most azt mondani a kamasznak: menj, légy a kortársaiddal. Pedig a kamaszoknak most erre van szükségük. Boronyai Zoltán szerint a kampányuk pontosan azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek jobban legyenek lelkileg – és ennek elengedhetetlen része a mozgás, a szabad levegő és a barátok.A legjobb immunerősítő és stresszkezelő megoldás az aktív játék és a sport. Ezért a családok figyelmét most kell felhívni arra, hogy a következő – különösen a nyári – hónapokat a gyerekek és a fiatalok a lehető legtöbbször szabadtéren, fizikailag aktívan és a barátaik körében töltsék, ezzel segítenek a legtöbbet a jövőbeni tanulásuk érdekében.” – mondja a szakértő, aki szerint a sport különböző formái eltérő hatással lehetnek a lelkiállapotunkra.

Az MDSZ a „Mozdulj ki a valóságba!” üzenetét a gyerekeknek, tinédzsereknek szánja, akik döntően a képernyők előtt töltötték az elmúlt hónapokat a digitális oktatás, a barátaikkal való kapcsolattartás miatt, valamint ezt használták a szabadidő eltöltésére is. A fiatal generációt influenszereken és egyéb közösségi média tartalmakon keresztül inspirálják a társas együttlétekre és arra, hogy éljék meg a mozgás nyújtotta örömöket. Többek között négy élsportolónk, Szilágyi Áron, Kovács Katalin, Nagy Tímea és Nagy Laci fognak megosztani motivációs videóüzenetet a saját felületeiken, erősítve a kampány inspiráló üzeneteit.

Az „Engedd ki a világba!” üzenetük pedig kifejezetten a szülőknek szól, hogy bátorítsák a gyerekeiket arra, hogy minél több időt töltsenek mozgással a szabadban, illetve, hogy a barátaikkal új élményeket szerezzenek: adjanak teret a gyerekeknek és a tanév hátra lévő részét, valamint a nyarat arra használják fel, hogy minél többet legyenek társaságban. A kampányban egy testi és lelki feltöltődésre tippeket adó aktivitáskerék is szerepet kapott, amelyet a Városligetben állítottak fel, és amely virtuálisan is megjelenik a kampány weboldalán. Ezen az eszközön kipörgethetik következő aktivitásukat: Fussanak fel az első szembejövő lépcsőn, vagy épp szálljanak le a buszról és gyalog tegyenek meg pár megállót, öleljék meg akivel vannak, vagy rögtönözzenek egy rollerversenyt.

A kampány szakértői szerint fontos, hogy a szülők mellett a pedagógusok is megértsék a gyerekek, kamaszok kihívásait, és támogassák a lelki egészség és egyensúly újbóli megtalálását. Emiatt fontos, hogy a még előttünk álló májusi-júniusi tanítási időszakban az elmaradt foglalkozások bepótlása, a felzárkóztatás és a különórák csak a szükséges mértékben jelenjenek meg az iskolák életében, ne azok domináljanak. A cél, hogy a tavasz végén és nyáron ne a tanuláson legyen a hangsúly, hanem a játékon, még akkor is, ha sok szülő és tanár érzi úgy (vélhetően jogosan), hogy a gyerekek lemaradtak a tanulásban a pandémia hónapjai alatt. Ennél most sokkal fontosabb a mentális jóllétük, melynek birtokában a következő tanévben sokkal többre és jobbra lesznek képesek az iskolások. Hogy miként segítheti a szülő tizenéves gyerekét a fentiek kapcsán, arról a kampány szakértői ajánlásokat fogalmaztak a www.engeddavalosagba.hu weboldalon.

Magyar Diáksport Szövetség sajtóközleménye

A Magyar Diáksport Szövetséget (MDSZ) 1987-ben alapították és mára a legnagyobb magyarországi civil szervezetté vált a diáksport területén. A szervezet fő célja, hogy minél több gyermeket vonjon be sportprogramokba és népszerűsítse az egészségfejlesztő testmozgást. Az MDSZ küldetése, hogy a testnevelés és a sport minden gyermek életének részévé váljon, egész életen át. A szervezet testmozgás és sportprogramokon keresztül támogatja az önkéntesség, valamint a társadalmi befogadás szemléletének erősítését, fejlesztését Magyaroroszágon. A Magyar Diáksport Szövetség állandó kapcsolatban áll szinte valamennyi magyarországi iskolával, és minden évben megrendezi a Diákolimpiát®, amely az egyetlen országos tanulmányi verseny a diáksportban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.12.06.
MIRE KARANTÉNBA KERÜLNEK A GYEREKEK, LEJÁR A KARANTÉN: TELJES FEJETLENSÉG COVID-ÜGYBEN AZ ISKOLÁKBAN
Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak...
(Forrás: wmn.hu)
--
2021.12.06.
Támogatás Állatos pornóval zaklattak egy 14 éves kunszentmiklósi iskolást, a rendőrség nyomoz
A rendőrség azután kezdett nyomozni, hogy egy, az iskolai évfolyam számára létrehozott Facebook-csoportban terjedni kezdett egy állatos pornófelvétel, amiről a megosztói azt állították,...
(Forrás: telex)
--
2021.12.06.
A digitális kompetencia fejlesztése megkerülhetetlen - konferencia
A szakképzésben is van már digitális tananyagtár, tavasszal pedig elindul a tanárok képzése, hogyan építhetik be ezeket a tanmenetbe - mondta Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felel...
(Forrás: Infostart)
--
2021.12.06.
Sztrájkra készülnek a tanárok, kétórás figyelmeztető akció is jöhet
megjelent a rendelet a pedagógusok 2022-es béremeléséről. A jogszabály alapján nem az alapbérek emelkednek, hanem a szakmai ágazati bérpótlék, méghozzá 10 százalékkal.A Pedagógusok Demokratikus...
(Forrás: Eduline)
--
2021.12.06.
Finn sztárpedagógus a magyar oktatásról: „Ha egy nemzet vezetői nem a saját népükbe fektetnek be, akkor mibe?”
Több mint húsz éve kötődik Magyarországhoz, azt mondja, egyéniségének fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárultak az itt töltött évek. Második hazájának tartja Magyarországot. A finn...
(Forrás: szabadeuropa..hu)
--
2021.12.05.
Így vannak pontosan a karanténszabályok az iskolákban, amikkel sok szülő nem ért egyet
Az oltott és tünetmentes személyek védettek, részükre a karantén elrendelése indokolatlan, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak min...
(Forrás: Blikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep