Március 15.

1. Ének

Fölszállott a páva című magyar népdal (szólóének)

2. Népdal

Megütik a dobot

Város közepibe.

Felteszik a zászlót

Torony tetejire.

Sok magyar legénynek

Most el kell indulni;

Sok magyar menyecskét

Özvegyen kell hagyni.

A szép szabadságért,

Szép magyar hazáért,

Háromszínű zászló

Oltalmazásáért.

(In: Magyar ünnepek, Apáczai kiadó, 1990, 50. o.)

3. Zene

Verbunk zene szól a következő két toborzódal alatt:
Rózsavölgyi M.: Verbunkos (részlet)

(In: Negyedik daloskönyvem 4/2. Zenehallgatás a negyedik osztályban c.
kazetta, Apáczai Kiadó, 1997)

4. Népdal

Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben

Letekintett az Úristen a földre.

Körülnézte egész Magyarországot:

Hol csatáznak a jó magyar huszárok?

Magyarország körös-körül füstölög,

Kossuth Lajos szent ágyúja mennydörög,

Maga fújja az angyal a trombitát,

Harcra hívja a magyarok honfiát.

Arra alá megverték a rézdobot,

Kiadták az erős parancsolatot:

El kell menni a csatába harcolni,

Piros vért kell a hazáért ontani.

(In: Magyar ünnepek, Apáczai Kiadó, 1990, 56. o.)

5. Népdal

Nincsen a világnak olyan katonája,

Mint amikor a Kossuth-huszár felül a lovára.

Felül a lovára, kard az oldalára.

De sok szőke, barna kislány szíve fáj utána!

Édesanyám, lelkem, ne sírasson engem!

Magyar földért, szép hazámért folyik piros vérem.

A szép szabadságért meg egy barna lányért,

Háromszínű magyar zászló oltalmazásáért.

(In: Magyar ünnepek, Apáczai kiadó, 1990, 52. o.)

6. Tánc

Néptánc a helyi hagyományőrző néptánccsoport előadásában
Szatmári verbunk

(In: zene: Hangfelvételek néptáncoktatáshoz, Szatmár,
feljátszotta a Tücsök együttes, készítette a Néptáncosok Szakmai Háza, Budapest)

7. Zene

Föltámadott a tenger c. vers zenei feldolgozása
Szabó Ferenc — Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger (részlet)

(In:Zenehallgatási anyag a Hetedik daloskönyvemhez, Apáczai Kiadó)

8. Jelenet

A pesti utcán járókelők: egy újságot olvasva, egy kosárral a kezében, egy esernyővel a karján stb.

1. járókelő: Figyeljetek, polgártársak! Felolvasom nektek azt a folyamodványt, melyet Irinyi József szerkesztett.

Mindenki megáll.

Egész Európa mozog. Egy gondolat rezgi át egész Európát: hogy a létező állapot többé nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, vagy halogatásra. Az eszmék megértek, az élet szüksége követeli azokat. Magyarország pillanatai drágák. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Sok időn át aludtunk és sínylődtünk a nyomor, a mellőztetés, nélkülözés és szűkölködés fojtó posványában. Áldozata valánk gyűlölt idegen önkénykormány önérdekének.

Tömeg: Úgy van! Igaz!

2. járókelő: Petőfi verset írt a bankettre a zsarnokság ellen.

Tömeg: Halljuk! Halljuk!

2. járókelő:
Nem érünk rá várakozni,
Szaporán,
Ma jókor van, holnap késő
Lesz talán.
Ha bennünket még mostan is
Megvettek,
Az Úristen kegyelmezzen
Tinektek!

Tömeg: Igaz! Úgy van! Tenni kell!

3. járókelő: Tegnap láttam berontani egy ifjút a Pilvaxba, és hallottam, amikor elmondta, hogy most érkezett a bécsi hajóval, ő a pozsonyi ifjúság küldötte. Elújságolta, hogy Bécsben is kitört a forradalom.

4. járókelő: Nagy szégyen, hogy a bécsiek elénkbe vágtak – a büszke magyar, Rákóczi népe elé!

5. járókelő: Itt az alkalom kivívni a magyar szabadságot!

Tömeg: Meg kell tenni! Ki kell vívni!

Egy hang: Jönnek Petőfiék!

Tömeg: Éljen! Éljen!

(In: Kiss Józsefné – Pálóczy András: Iskolai ünnepélyek forgatókönyvei 4.,
március 15., Okteszt Kiadó, Nyíregyháza, 2000)

9. Vers

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(In: Jeles ünnepek. 1848 emléke. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4-5. o.)

10. Ének

Kossuth Lajos táborában…

11. Vers

Tompa Mihály: A gólyához

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te ujra itt vagy, jó gólya-madár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és siró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóba, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet:
Tüzes üszökbe léphetsz, ugy lehet.

Házamról jobb ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbesést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted,
Nekünk csak egy – volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk: járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél és sirván, megyen
Uj hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah…! hogy… gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
Honfira, honfi ki vádaskodik.

Testvér testvért, apát fiu elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy, ki távol sír e nemzeten,
Megútálni is kénytelen legyen!

(In: Magyar ünnepek, Apáczai Kiadó, 1990, 209. o.)

12. Zene

Erkel – Egressy – Rákos – Nádasdy: Bánk bán – Bánk áriája

(In: Zenehallgatási anyag a Hetedik daloskönyvemhez, Apáczai Kiadó)