Az etikatanítás gyakorlata

Könyvajánló

Az etika oktatásának máig is lezáratlan és megoldatlan problémájához kapcsolódó gyűjtemény számtalan lényeges elméleti, gyakorlati, módszertani kérdést vet fel. A kötet tartalma rendkívül gazdag és műfaji szempontból is sokszínű. Alkalmazhatóságát megnehezíti, hogy elmaradt a gondos szerkesztés, esetlegesen következnek egymás után tantervek, tematikák, esszék, módszertani leírások. A potenciális olvasók és felhasználók dolgát szeretném megkönnyíteni, amikor az alábbiakban röviden körvonalazom az egyes fejezetek témáját. A sorrend a kötet tartalmát követi.

A megjelent 14 írás közül az első Kamarás István: Emberismeret, etika tantervek című tematikája, amely az általános iskola hetedik évfolyamán tanított Embertan, emberismeret tantárgyak helyetét tekinti át.

Falus Katalin: Etika és tudomány című tanulmánya az etika és a szaktudományok kapcsolatát történelmi kontextusba ágyazva vizsgálja. Abból a kérdésből indul ki a szerző, hogy „létezik-e tudományos erkölcs, létezik-e erkölcsös tudomány”.

Falus Katalin és Jakab György Adaptációs problémák az etikus és demokratikus magatartásra nevelés terén című tanulmányban angolszász tananyagmintákon (esettanulmányokon) keresztül érzékelteti azokat az értékrendbeli különbségeket és egyúttal az e problémákból adódó nyelvi és kulturálius nehézségeket, amelyekkel egy program adaptáció során szembesültek.

Homor Tivadar az embertam, etika tantárgy tanításának szakmódszertani kérdéseit tekinti át A tevékenység-központú etikatanítás pedagógiája című tanulmányában.

Dankó József egy intézmény helyi tantervén keresztül mutatja be azt a tervezései folyamatot, amelynek során a személyiségfejlesztés emberismereti tartalmai beépülnek a helyi pedagógiai programba (Albert Schweitzer Dorogra írott levele).

Az Etikatanítási program című fejezet (Homor Tivadar) a 11. évfolyamon tanított etika témakörökról, tananyagtartalmakról, fejlesztési követelményekről, értékelési módokról, tevékenységformákról, alkalmazható módszerekről és rendelkezésre álló taneszközökről ad tájékoztatást.

Jakab György fejezete olyan szépirodalmi, publicisztikai, szemelvényeket, esettanulmányokat közöl az etika és irodalom, a mozgóképkultúra és a médiaismeret tárgyköreiből, amelyek a hozzájuk kapcsolt kérdések és feladatok segítségével bizonyos etikai témák feldolgozását orientálják.

Zöldy Pál az etikaismeretek tanításának interaktív módszereit körvonalazza.

Turcsik György Kulturaltropológiai alternatív tantervi vázlata egy az 1-8. osztály számára készült komplex (irodalmi, művészeti, zenei, történelmi és etikai indíttatású) komplex műveltséganyagot mutat be.

Vörös Klára írása arról szól, hogy miként lehet gyorsan és szakszerűen tájékozódni a könyvtár hagyományos és modern információhordozóiban.

Szekszárdi Júlia Felkészülés a felelős döntésre című tanulmányában az erkölcsi nevelés iskolai helyzetét tekinti át, és gyakorlati megoldásokat mutat be az erkölcsi problémahelyzetek tanórákon, illetve osztályfőnöki órán történő feldolgozásához.

Kövesi György az emberi kapcsolatok, az erkölcs és a jog, valamint az ember mint erkölcsi lény témakörökben közöl óravázlatokat, módszertani ötleteket.

Tóth Csilla Természet – Környezet – Ember című szakmódszertani összeállítása két óratervet mutat be az ember és a természet, valamint a lakóhely és a természeti környezet kapcsolatáról.

Sz. J.