Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. június 25. csütörtök, 20:43
Címkék:

Gidipacal és dragonyos zubbony

avagy mit üzen két iskolaregény?

Honlapunkon már többször esett szó a tanárok és diákok közötti, olykor erőszakos formát is öltő problémákról, gyakran megoldhatatlannak bizonyuló konfliktusokról, amelyekkel szemben a pedagógusok általában eszköztelennek érzik magukat.

E problémák értelmezését, enyhítését, sőt a megoldáshoz való út megtalálását segítheti Bessenyei István izgalmas tanulmánya (Új Pedagógiai Szemle, 2009/4.). A két népszerű „iskolaregény”, Ottlik Géza: Iskola a határon és Szabó Magda: Für Elise szereplőinek élethelyzetein keresztül bizonyítja többek között azt, hogy a tekintélyelvű, hierarchikus intézményekben már a múlt század első felében is nehéz sorsra juthattak az autonómiára vágyó, a szigorú szabályokkal szembeszegülő tizenévesek.

A serdülő életkorból eredő sajátossága, hogy lázadozva próbál ellenállni minden normázásnak, hiszen még minden utat nyitottnak képzel. Főként az érettebben és kreatívabban gondolkodókat gyötri folyamatosan a döntés lehetősége, a választás kényszere. A felnőttekkel, a pedagógusokkal szembeni öröknek tekinthető kamaszlázadás egyik alapvető oka, hogy a hagyományos tanári lét szükségszerűen „sorozatgyártó, normázó jellegű”.

Napjainkra a tekintélyelv megrendülésével nemhogy enyhültek volna, inkább súlyosbodtak a feszültségek. Az elmúlt század évtizedeiben (nálunk egészen a rendszerváltásig) kategorikus imperativusként jelent meg egy meghatározott magatartásforma vagy ideológia. Ehhez viszonyítva – a hatalom egyértelmű nyomásának hatására – az egyénnek (legyen szó akár tanárról, akár diákról) igazolnia kellett konformizmusát. Az elemzett két regény főhősei a szabadság nevében lázadnak a „konformizáló terror” ellen.

Napjaink serdülője azonban már egészen más körülmények között szocializálódik és lázad.
Bessenyei Heller Ágnest idézve mutat rá az aktuális változás egy fontos elemére: „A gyermekek által berendezett világ már nem követi a szülők világát. Most a szülők, a nevelők azok, aki másodszor is »világba vetetté« válnak. Az idős ember idegen lesz, nem ismer rá saját világára, mivel a tegnap világa romokban hever, töredezetté válik, és elvész.”
A felvetődő probléma egyik magyarázata tehát az idősebb generáció elbizonytalanodása, talajvesztése.

„A mai idősebb tanárnemzedék fiatalkorában lényegében nem élte át a maihoz hasonló erősségű individualizálódást, a választási lehetőségek sokféleségéből fakadó döntési helyzetek örömeit és kínjait. Napjainkra sajátos ellentmondásrendszer keletkezett az iskolában egymás mellé került a nemzedék, amely a virtuális tudáshálók, kommunikációs rendszerek globalizált világában nőtt fel, és naponta éli át azt, hogy személyiségének építése közben a legkülönfélébb magatartásbeli, fogyasztásbeli, ideológiai, vallási minták – és információs adatbázisok közül választhat. Az így szocializálódó nemzedékkel szemben ott van a tanártársadalomnak az a szelete, amelytől idegen a net-generáció új, nyitottabb, sokszínű kultúrája, melynek szocializációja a mai fiatalokétól merőben eltérő erőtérben, más típusú külső meghatározottságokban zajlott. Két beállítódás, két különböző nyelvezet, jelrendszer és befogadási stílus került így egymás mellé.

Az Iskola a határon és a Für Elise serdülőinek szabadságharca még egy olyan jelrendszeren belül zajlik, amely többé-kevésbé minden szereplő által egységesen értelmezhető. A tanárok világa még nem különbözött lényegesen a diákokétól. A gyermekek és fiatalok örök emberi (gyermeki) lázadása azonban mára egy specializálódott, új ifjúsági tömegkultúra kódrendszerében, a technológia által teremtett új hálózatban, virtuális, zárt kortárscsoportokban zajlik, olyan közegben, amely az idősebb (tanár)nemzedék jó része számára nem hozzáférhető. A gyermekek által »berendezett« világ közege egy negyedik dimenzió: a globalizált, határ nélküli (!)virtuális) tér. E világnak a nyelvét a tanárok nagy része (életkori, szocializációs okokból) nem beszéli. A kortárscsoport tagjai viszont nagyon hatásosan tanítják egymást az új kultúrára. A technológiai és s kereskedelmi lobbi pedig hatásos eszközökkel használja ki ezt a potenciált. Ez nemcsak negatív jelenségekhez (elmagányosodáshoz, függőséghez, befolyásoltsághoz) vezet, hanem sok-sok érvényes tudás, életmódminta hálózatba szervezéséhez is, Ha eddig érvényes volt, hogy a kortárscsoportok értékátadó és értékrögzítő szerepe jelentősebb, mint az iskolai tudásvilág, ez sokszorosan érvényes lehet a digitális térben kialakult új szubkultúrákra. Aki ebből kimarad, elveszti a fonalat.”

Iskoláinkban gyakran „digitális bennszülöttek” állnak szemben az őket értetlenül, sőt gyanakodva figyelő kívülállókkal. Osztjuk Fűzfa Balázs zárómondatként idézett véleményét, amely szerint: ha ezen a területen nem történik változás, akkor a közeljövőben nem az lesz a probléma, hogy mivel motiválja egy tanár tanulásra a diákot, hanem az, hogy a diákok meg sem értik azt a jelrendszert, amelyet a tanár a motivációs kísérletben használ (Gócza Anita interjúja Fűzfa Balázzsal a Gondolat-jel 2009. január 18-i adásában).

SZJ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep