Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. november 25. szerda, 18:28

Konfliktuskezelés – az iskolában

90 perces foglalkozás, mely a konfliktuskezelési módokkal, a mediációs eljárással ismerteti meg a tanulókat. Simon Gabriella (budapesti Homoktövis Általános Iskola) pályázatunkra írt óratervét 8. évfolyamos, illetve középiskolás gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Téma: Konfliktuskezelési eljárások, a mediációs eljárás bevezetése

Évfolyam: általános iskola 8. évfolyama, illetve középiskola évfolyamai

Javasolt létszám: 16-20 fő, nagyobb létszámú osztályok lehetőleg bontott csoportban dolgozzanak

Javasolt időkeret: 90 perc

Szükséges eszközök: Előre elkészített, egymással láthatólag konfliktusban álló emberek újságokból kivágott képei. Négyféle kép szükséges, a terem négy sarkában előre elhelyezve. A képeket aszerint válasszuk meg, hogy milyen konfliktuskezelési eljárásokról fogunk beszélgetni. Lehetséges eljárások: versengő, elkerülő, kompromisszumkereső, alkalmazkodó. (A problémamegoldó eljárást itt szándékosan hagytam ki.) Szerepkártyák a konfliktusok lehetséges megoldási módjairól – mellékletben. Szükségesek továbbá hurkapálcák, annyi, hogy páronként jusson a gyerekeknek.

Előkészületek: A kerettörténet, illetve a konfliktusmegoldási módok kártyákon kinyomtatva. Lejátszó eszköz, kellemes, lágy zene. A székek nagy körben legyenek elrendezve.

Az óra menete

I. Bevezető játék

Mennyire figyelsz a másikra? A csoport tagjai nagy körben állva, némán, szemkontaktussal párt választanak maguknak. A kialakult párok a mutatóujjuk közé hurkapálcát fognak, és a hurkapálcát megtartva követik egymás mozdulatait. Lassan haladhatnak is a teremben, a lényeg, hogy ne essen le a hurkapálca, és érezzék, amikor a párjuk átvenné a mozdulatok irányítását. Ha a párok kevésbé gyakorlottak az ilyen játékokban, 2-3 percig az egyikük, azután a másikuk irányítsa a mozdulatokat. Ha módunkban áll, halk zene szólhat a gyakorlat alatt. A játék végén a tanulók nagycsoportban osszák meg tapasztalataikat arról, milyen érzés volt irányítani, mire kellett figyelniük, és milyen volt a párjuk mozdulatait követni.

II. Ráhangolódás

A tanulók a korábban kihelyezett négy, konfliktust ábrázoló kép egyike mellé állnak (sarkok-módszer), a képek közül érdeklődésük szerint így válasszanak. Kezdeményezzünk a csoportokban beszélgetést arról, vajon milyen konfliktust ábrázolhatnak a képek, kik lehetnek azok, akik részt vesznek benne, és milyen kifejlet, megoldás irányába mutatnak a mozdulatok, arckifejezések. A tanulók a megbeszéléskor bátran használják a fantáziájukat. A beszélgetéshez a gyerekek a székeket a csoportmunkának megfelelően rendezzék. A kialakult véleményeket egy szószóló ismertesse a nagycsoporttal, alkalmazhatjuk a csoport-szóforgó módszerét.

III. Problémafelvetés

A korábban együtt dolgozó párok álljanak fel egymással szemben két csoportban. A kialakult két sor két csoportot fog alkotni. Üljön le a két csoport egymástól elkülönülve. Olvassuk fel a tanulóknak a Piroska és a farkas történetének modern változatát (1. melléklet). Kérjük meg őket, válasszanak, melyik szereplő nézeteit hangosítanák ki, és ebben állapodjunk meg! A csoport dolgozza ki, milyen módon, milyen érvekkel érné el, hogy az ő nézőpontjuknak megfelelően rendezzék a konfliktust. Válasszanak szószólót maguk közül, aki mindenben követi majd a csoport utasításait, de legfőképpen törekedjék a győzelemre.

A játék után nagycsoportban beszélgessünk arról, hogyan alakult a konfliktus, sikerült-e megoldani a problémát, hogyan érzik magukat a szereplők, meg van-e elégedve a csoport az eredménnyel. Beszéljük meg, melyek ennek az eljárásnak, melyet a versengés jellemez, fő vonásai, az előnyei, a hátrányai.

Ha nagyon bevonódott a csoport a játékba, a beszélgetéssel segítsük az ellentétek, esetleges indulatok elsimítását.

IV. Beszélgetés a konfliktuskezelés különböző módjairól

Keresse meg mindenki a „Sarkok” játékban kialakult csoportját. Kérjük meg a „Versengő” csoportot, dolgozza ki, mi lenne a „Problémamegoldó” konfliktuskezelési eljárásnak megfelelő megoldás a történet megnyugtató befejezéséhez. A másik három csoport a saját választásának megfelelően dolgozza ki az elkerülő, kompromisszumkereső, alkalmazkodó konfliktuskezelési módszert, az imént megismert történetet felhasználva. Megoldásaikat ismertessék a nagycsoporttal (2. melléklet).

Kezdeményezzünk beszélgetést arról, vajon melyik esetben milyen módszer alkalmazása segítheti a konfliktusok mindenki számára megnyugtató rendezését, mi lehet a szerepe a konfliktusok megoldásában a közvetítőnek (mediátornak) (3. melléklet).

V. Levezető játék

Kígyójáték. A csoportból egy ember kimegy. Addig a csoport tagjai sort alkotnak, és egymás kezét megfogva, el nem engedve úgy összetekerednek, hogy egymás megfogott kezei alatt és felett is átbújhatnak. A játékban innentől kezdve nem szabad megszólalni. A bejövő csoporttagnak úgy kell kibogoznia a kígyót, hogy a tagok nem engedhetik el egymás kezét. Válthat közben nézőpontot: székre állhat, úgy nézhet a csoportra, próbálgathatja a megoldásokat, de csak úgy dolgozhat, hogy az a csoporttagok számára ne legyen kellemetlen érzés.

VI. Befejező beszélgetés

Beszélgessünk nagy körben arról, hogy milyen konfliktuskezelési eljárásokat ismertek meg a foglalkozás során a tanulók. Mi a szerepe a közvetítőnek a konfliktusok lehetséges megoldásában, és mit jelent, ha a problémától kicsit eltávolodva, nézőpontot váltva tekintünk rá, miközben az abban részt vevők komfortérzésére is ügyelünk.

A feldolgozás tapasztalatai

A foglalkozást aktuális konfliktushelyzetben is alkalmazhatjuk, de ügyeljünk arra, hogy ne érezzék a tanulók túl direktnek.

Várható eredmények

A tanulók sajátélmény segítségével megismerik a konfliktusok kezelésének öt módját, megbeszélik, hogy nem minden esetben célravezető mindegyik megoldás. A problémamegoldó konfliktuskezelés előnyei, a közvetítői eljárás bevezetése.

Várható nehézségek

A játékok folyamán az indulatok, érzések áramlására célszerű folyamatosan ügyelni, és azokat kezelni. A játékok folyamán a testi kontaktust nem szívesen vállaló tanulók érzékenységére legyünk tekintettel. Érdemes összeszokott, egymást jól ismerő csoporttal megvalósítanunk a foglalkozást, vagy a jelenlegit néhány, hasonló módon megtartott foglalkozás előzze meg.

Felhasznált irodalom

Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.

Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok. Gordon könyvek, 2001.

T. B. Gutkin – M. J. Curtis: az iskolai kozultáció elmélete és technikái, ELTE PPK, 2005.

Járó Katalin: Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Budapest, 2000, Helikon.

Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Múzsák, 1999.

Freddie Strasser – Paul Randolph: Mediáció. Nyitott Könyvműhely, 2008.

Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 2001/5.

Készítette: Simon Gabriella
A foglalkozás helyszíne: Homoktövis Általános Iskola, Budapest

(A fenti foglalkozás-leírás az OFOE óraterv-pályázatára érkezett írás szerkesztett változata.)

Mellékletek

1. melléklet

A régi történet mára megváltozott. Piroska kis faluja, ahol az édesanyjával lakott, várossá vált. Az erdő pedig, ahol a farkas élt, emiatt egyre kisebb és kisebb lett. A városban hatalmas házak épültek, mind beljebb terjeszkedtek a hajdani erdőbe, ezzel csökkentve a farkasok vadászterületét. Az erdő zsugorodása egyre jobban veszélyeztette a farkasok megélhetését. Közben a farkasok is szaporodtak. Mind nagyobb hordájuk egyre nagyobb vadászterületet igényelt volna. Fogyott az élelmük, ezért be-betörtek az emberek portáira, akik félelmükben fegyvert akartak ragadni. A farkasok is megfogadták, hogy nem hagyják magukat: akaratuknak érvényt szereznek. Az emberek és a farkasok is összegyűltek, és szószólót választottak maguknak, aki érdekeiket képviseli egy mindent eldöntő tárgyaláson.

2. melléklet

Problémamegoldó: Az ilyen megközelítés szerint az a cél, hogy a konfliktust a benne résztvevők megoldják, megkeressék a kölcsönös előnyöket. Optimisták és együttműködőek. Kifejezéseik: meg tudjuk oldani; együtt könnyebb.

Elkerülő: Nem szeretik a konfliktusokat. Lehetőleg nem ütköznek. Inkább elkerülik a konfliktust, magatartásukkal valójában tagadják annak meglétét. Szemléletmódjukat a nem éri meg; nincs értelme kifejezések érzékeltetik a legjobban.

Kompromisszumkereső: A kompromisszumos megoldást választók a nyereség mellett eleve számolnak veszteséggel is. Gyakorlatiasak, az eredményre koncentrálnak, de néha ott is kompromisszumot kötnek, ahol akár harcolni is lehetne.

Alkalmazkodó: Számukra az a fontos, hogy a jó viszony megmaradjon, szándékuk a harc, a kellemetlenségek elkerülése. Számukra nem olyan fontos, hogy igazuk legyen, inkább a velük szemben támasztott követelményekhez, elvárásokhoz alkalmazkodnak.

3. melléklet

A közvetítő (mediátor) szerepe a konfliktusok megoldásában

Érdekeinket nem minden esetben célszerű mindenáron képviselni. Például azonnali döntést kívánó vészhelyzetben, vagy akkor, ha a konfrontációtól megoldás nem várható, nem érdemes konfliktusba kerülni másokkal. Ugyanakkor az állandó elkerülés önmagunk feladásához vezethet, és az érdekeinkről való lemondás hosszú távon rossz választás lehet.

Ha a konfrontáció vagy a feladás nem hoz megoldást, és mások, vagy a magunk érdekeit is figyelembe kell vennünk, érdemes szakemberhez, mediátorhoz fordulni, aki segít a kölcsönös érdekek megkeresésében és rendelkezik a probléma megoldásához szükséges szakértelemmel.

A mediátor független szakember, aki jártas a konfliktuskezelésben, és egy speciális eljárás, a mediáció segítségével elősegíti a vitában álló felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megkeresését és kimunkálását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep