2010. március 11. csütörtök, 4:48
Címkék:
Emil, a detektívek és a Platform 11+
Március 13-án mutatja be Erich Kästner Emil és a detektívek című regénye alapján a 9–13 éves gyerekeknek készült zenés krimijátékát a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A Platform 11+ európai uniós együttműködés keretében, Horváth Péter adaptációjában színpadra állított előadás az évtizedek óta népszerű történetet napjainkba helyezve hívja nyomozásra nézőit. Ki segít elkapni a tolvaj Grundeiszt?
Örökifjú klasszikus
Az újvárosi, tizenkét éves Emilt anyja Budapestre küldi, hogy kölcsönt vigyen anyagi nehézségekbe keveredett apjának. Emil a vonaton elalszik, s mire felébred, nyoma vész a pénznek. A fiú üldözni kezdi a vele egy kupéban utazó, gyanúsan viselkedő férfit, mert biztos benne, hogy ő a tolvaj.
„A Platform 11+ európai uniós együttműködés arra buzdítja a projektben részt vevő szerzőket, hogy iskolákkal felvéve a kapcsolatot, személyesen ismerkedjenek meg kiskamasz korú gyerekekkel, gyűjtsenek általuk megélt történeteket, és azokból írjanak darabokat a színházak számára – magyarázza Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője. – A projekt szeptemberi indulásával egy időben merült fel színházunkban, hogy a Május 35. és A két Lotti után az Emil és a detektívek Kästner-regényt is színpadra állítsuk. A regényben egy fizetőpincér, Nietenführ úr mondja a szerzőnek (aki éppen a »Petrezselyem az őserdőben« címmel tervez meseregényt): – Az ember csak olyasmiről írjon, amit maga is látott! Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen dolgokról! Írjon a gyerekekről, akikkel naponta találkozik az utcán, olyan gyerekekről, amilyenek mi voltunk egyszer. – Azonnal megfogott e kiáltvány egybecsengése a Platform 11+ törekvéseivel.”
A rendező szerint azonban nem véletlen az egybeesés. Kästner már saját korában kitűnt azzal, hogy tündérmesék helyett nagyon is hétköznapi történeteket írt. Az elmúlt nyolcvan évben ifjúsági regényének éppen ez a frissessége veszett el azáltal, hogy feldolgozói, megfilmesítői és színpadra állítói a húszas évek Berlinjéhez ragaszkodva, egyre távolibbá, meseszerűvé teszik a mű cselekményét, mondanivalóját.
A 12 ország 13 ifjúsági színháza részvételével indult, az Európai Unió Kultúra Programja által kiemelten támogatott Platform 11+ együttműködés több célt is maga elé tűz. Egyrészt olyan színdarabok, képzőművészeti alkotások létrejöttét segíti elő, amelyek a mai tizenéveseket foglalkoztató kérdéseket helyezik a középpontba. Másrészt a résztvevőket közös munkára sarkallja, mellyel megismerik egymás kulturális, társadalmi viszonyait, hasonlóságait és eltéréseit, ezek bemutatására pedig többnyelvű közös produkciókat készítenek közönségüknek. A Platform 11+ szervezői azt várják a projekttől, hogy annak – a négy év során rendszeresen publikált – tapasztalatai és eredményei segítenek jobban megismerni az európai fiatalok problémáit, mindennapi életét.
Fotó: Szlovák Judit
Kell három csapat
Horváth Péter, az Emil és a detektívek színpadra alkalmazójának nevéhez több, a Kolibriben bemutatott sikerdarab fűződik: a Jókai téri gyermekszínházban dolgozott már fordítóként, dalszövegíróként, dramaturgként és rendezőként is. „János azt kérte, úgy írjam át mai karakterekre, a mai tizenévesek nyelvére és a számukra közismert helyszínekre a korabeli regényt, hogy közben hűek maradjunk a méltán klasszikussá vált, izgalmas történetéhez – mondja. – Alapvető szempont volt az is, hogy minél interaktívabb, a gyerekeket bevonó előadás születhessen a szövegkönyvből.”
A Kästner gyerekkönyveiért rajongó író nem csak tízéves lányán keresztül ismeri a kiskamaszok életét: a munka előkészületeként a szegedi iskolásokkal szervezett találkozók tapasztalatai is segítségére voltak a modern adaptáció megírásakor.
A színdarabíró-rendező alkotópáros arra törekedett, hogy a „színház a színházban” elvén készült előadásnak ne a szokásos mesejátékklisékből válogatott, hanem önálló, változatos elemekből felépített, meglepetésekkel teli világa legyen. A darabban például egy kamera jár kézről kézre a szereplők körében, melynek kivetített képén azok a történések is nyomon követhetők, amelyek nem a színpadon zajlanak. Ahogy Kästner a regényben vacillál, hogy fantáziaregényt vagy valóságos történetet írjon-e, úgy az előadásban is megjelenik a mesevilág és a realitás harca, keveredése: feltűnnek a Kolibriben korábban játszott Május 35. szereplői, dalai. A gyerekszerepeket alakító művészek pedig az Urban Dance School Hip-Hop táncstúdiójában sajátították el a táncokat, a kiskamaszok számára ismerős zenei világ, a hiteles testbeszéd alapelemeit.
A Grundeiszt követő Emil a villamosról leszállva utcazenélő gyerekek társaságára talál, akik, meghallgatva kétségbeesetten előadott történetét, mozgósítják barátaikat is, hogy elkapják a tolvajt. Helyismeretük, mobiltelefonjaik és az internet segítségével követik minden lépését. Már csak egy jó tervre van szükség, hogy a hotel szomszédságában működő gyerekszínházba csalják. És persze számítanak a gyerekközönség segítségére, hogy leleplezzék a gazembert.
*
A Drezdában született Erich Kästner már gyerekként vonzódott a detektíveskedéshez. Az, hogy végül író, publicista lett, talán ennek is köszönhető, hisz mindeme hivatások az információk összegyűjtésén, szelektálásán és összekapcsolásán alapulnak. Bár Kästner költőként és prózaíróként egyik fontos képviselője az 1920-as években kibontakozó új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) irodalmi irányzatnak, az utókor mégis világhírűvé vált ifjúsági regényei révén ismeri. Az 1928-ban megjelent Emil és a detektívek művét mára 59 nyelvre fordították le, feldolgozták képregényben, filmen, színpadon. A kritikusok egyaránt méltatják humoráért és műfajteremtő leírásáért: igazi krimi született a kiskamaszoknak.
Bemutató: 2010. március 13. 15 óra, Kolibri Színház (VI., Jókai tér 10.).
