Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. augusztus 29. hétfő, 14:36

Ne ásítozz! Olvass!

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című könyvét ajánlja Terjéki Ildikó

Fenyő D. György

Ha egy tanárember (asszony), legyen az akár magyartanár is elolvassa Fenyő D. György könyvének címét – Az irodalomtanítás módszertana – óhatatlanul is ásítozni kezd.

Lelki szemei előtt felsejlik mindaz, amit módszertan, didaktika címen valaha is látott-hallott-tapasztalt, tudniillik, hogy a tudomány nevében  gyerekeket az életükben nem látott, tudományos címeket szerzett professzorok  – szakkifejezések sűrű hálójába burkolt – előadásokat, tanulmányokat tárnak elébük.

( Na persze arról, hogy mit csináljunk, amikor a gyerek nagy jelentkezés után végre szóhoz jutva azt mondja, hogy a tanárnőnek kioldódott a cipőfűzője, vagy hogy adna a tanárnő gyorsan egy zsebkendőt, mert én otthon felejtettem, vagy hogy a szomszéd padban ülő véletlenül a táskámba borította  kóláját, vagy ha már irodalomtanítás, rendben, hogy angol-skót balladaforma, de mért írta Vörösmarty egy z-vel azt, hogy hordozzák – legalábbis a z én szöveggyűjteményemben úgy van, hogy „itten hordozák véres zászlóidat”.)

És ha még azt is meglátod, hogy ez a módszertani könyv két kötet, összesen 1110 oldal, plusz még száz oldalnyi bibliográfia, tárgymutató. Na, ne!  Hol van nekem energiám ennyit olvasni? Inkább leülök, és készülök a holnapi görög mitológia (9. o.), Vörösmarty(10. o.) , Bűn és bűnhődés(11. o.), illetve József Attila (12. o.)-órámra! Jaj, hol is kezdjem, nem látok ki a fejemből, egyelőre nincs egy fia ötletem se!

 Hát  (mert háttal igenis kezdünk mondatot, ezt még a nálam nyelvileg milliószor igényesebb Fenyő tanár úr is leírja – az általam ajánlott könyve 587. oldalán) pontosan ezen a ponton mondom azt, hogy hajrá, vedd elő Gyuri könyvét, és szinte minden témakörre találsz benne ötleteket, amelyek – persze kisebb-nagyobb átalakítással – alkalmazhatóak szinte bármelyik témában.

Gyuri könyve ugyanis – bár van benne elméleti fejtegetés, megtámogatva a legújabb szakirodalommal – inkább egy irodalomtanítási ötlettár, mint az elméletek unalmas lefektetése.

Azt sugallja, hogy „az emberben meg se fordul,  hogy az irodalom ne lenne a boldogság elengedhetetlen kelléke” (1021. oldal, Irodalmi piknik fejezetben).

Arról ír elsősorban, hogy irodalommal foglalkozni, olvasni, írni „felfedezés, élmény, érdekes, élvezetes tevékenység, megmozgatja a képzeletünket, örömöt okoz”, amely ugyan koncentrált figyelmet igényel, de végeredményben ennek segítségével többet tudunk meg a környezetünkről, a történelemről, és  – főként- embertársainkról és önmagunkról.

Az ötödik osztálytól egészen az érettségiző osztályokig sok-sok témában ad ötleteket, melyek, mint már említettem, alkalmazhatóak más témakörökben is.

Itt jegyezném meg, hogy Fenyő tanár úr világéletében budapesti elit gimnáziumokban tanított, de mint a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, sokfelé kitekintő tanár ismeri a más intézményekben tanítók problémáit is. Többször említi, hogy az a tanár, aki heti 24 órában, sok diszlexiás, diszgráfiás, hiperaktív gyerek társaságában próbál irodalmat tanítani, milyen nehéz helyzetből próbálja  a legjobbat kihozni. Azt gondolom, éppen az ilyen intézményben dolgozó tanároknak segít a legtöbbet Gyuri elképesztően, lehengerlően sokrétű módszertani arzenálja. Tudniillik az amúgy is olvasó, otthon könyvek közt élő gyerekeknek akár még elég is az, ha a kezükbe adunk néhány izgalmas, mély emberséget sugalló olvasmányt.

De micsoda élmény, amikor olyan fiatalokkal szerettetjük meg az olvasást, akik maguktól könyvet se vennének a kezükbe, mert

  • egy szuper mitológiai történetet sikerült órán darabjaiból összerakni, mert
  • előadást tartottak egy Shakespeare-mű egyik felvonásából, mert
  • az irodalmi kvízben neki volt a legtöbb jó megoldása, mert
  • a tanár az órán az ő gondolatára hivatkozott, amikor egy versről magyarázott, mert
  • az egész osztály ámult-bámult, hogy ő micsoda illusztrációt készített Dante poklához, stb

Mert igen! Igen sokféleképpen lehet az irodalomhoz közelíteni: beszélgetéssel, izgalmas történetekkel az írókról, költőkről, közös olvasással, rajzokkal, filmekkel, színházlátogatással, egyéni munkával, csoportmunkával, játékokkal, stb.

Az is nagyon jó Gyuri módszertani könyvében, hogy miközben rengeteg különféle módszert bemutat, leírja, hogy egyik se „az egy igaz út”, érdemes sokféle módszert kipróbálni, a lényeg, hogy az óráról elűzzük a mostanában az iskolai ártalommal kapcsolatban legtöbbet emlegetett unalmat, és győzzük meg a gyerekeket, hogy ők képesek verseket olvasni, a versekről támadt gondolataik igenis értékesek, fontosak,  mindenkinek érdemes a véleményét, gondolatait megfogalmazni, érdemes könyvet a kezünkbe venni,  mert – ahogy azt Esterházy mondta egy riportban – az irodalom élni tanít.

Nem fogom felsorolni Gyuri könyvének összes fejezetcímét  ( csak pár példa: Szövegmanipulációs feladatok, Az életrajz, A verstan tanítása, A szövegértés tanítása, A tanári kérdés, Jegyzet- és vázlatkészítés, hogyan feleltessünk? Irodalomtanítás többszörösen hátrányos helyzetből), de elég azt végignézni, és máris ki-ki meggyőződhet róla, hogy nagyon gazdag módszertani olvasmánnyal van dolgunk. Nem kell, egyáltalán nem kell az egészet végigolvasni, csemegézni kell belőle, mert úgy gondolom, nem azért tette közzé a tanár úr az ötleteit, hogy aztán kijelentse: ezek másolását, felhasználását szigorúan tiltja, sőt!

Kedves, tanévet kezdő magyartanár kollégáim! De akár más szakos kollégák is! Vegyétek ezt az írást, olvassátok, vegyétek hasznát! És köszönjük Gyurinak, hogy egy ilyen bizonytalan kimenetelű vállalkozásba mosolyogva, lendülettel beléfektetett ennyi alkotó energiát.

Terjéki Ildikó

 

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana.
Éthosz és praktikák
Tartalom
ELŐSZÓ
I. A könyv nyelvéről
II. Pedagógiai ars poetica
I. RÉSZ: ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK
1. fejezet: Mit lehet csinálni a magyarórán?
2. fejezet: Feladatosítás – hogyan készüljön az átadandó tudásból feladat
3. fejezet: A tananyagkiválasztás és -elrendezés
4. fejezet: Az irodalomtanítás célja
5. fejezet: A tanulási folyamat
6. fejezet: Módszertan a módszerekhez
II. RÉSZ: A MŰELEMZÉS
7. fejezet: A szövegközpontúság elve
8. fejezet: Szövegmanipulációs feladatok
9. fejezet: A verselemzés
10. fejezet: Epikus művek elemzése
11. fejezet: Drámaelemzés
12. fejezet: Az intertextualitás jelentősége
III. RÉSZ: A SZÖVEGEN KÍVÜL
13. fejezet: Az életrajz
14. fejezet: Korszak, stíluskorszak, stílusirány
15. fejezet: Irodalomelméleti fogalmak
16. fejezet: A verstan tanítása
17. fejezet: Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás
18. fejezet: A kritikai gondolkodás tanítása
IV. RÉSZ: OLVASÁS ÉS ÍRÁS
19. fejezet: Felolvasás és olvastatás
20. fejezet: A memoriter
21. fejezet: A házi olvasmányok
22. fejezet: Egész művek helyett részletek
23. fejezet: A szövegértés tanítása
24. fejezet: A kreatív írás
25. fejezet: Rövid értekező és reflektáló szövegek
26. fejezet: Az írásfolyamat
27. fejezet: Értekezés, esszé, elemzés
28. fejezet: Érvelés, állásfoglalás, reflexió
V. RÉSZ: MUNKAFORMÁK
29. fejezet: A frontális óravezetés
30. fejezet: A tanári kérdés
31. fejezet: A magyarázat
32. fejezet: Az egyéni munka
33. fejezet: A csoportmunka és a páros munka
34. fejezet: A projektmunka
35. fejezet: A feladatsoros elemzés
36. fejezet: Kutatómunka és előadás
37. fejezet: Képalkotó feladatok
38. fejezet: A játék
VI. RÉSZ: A TANULÁS TECHNIKÁI
39. fejezet: Jegyzet- és vázlatkészítés
40. fejezet: Grafikus eszközök
41. fejezet: Eszközök az irodalomórán
VII. RÉSZ: AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI
42. fejezet: Értékelés, osztályzás
43. fejezet: Dolgozatírás
44. fejezet: Házi feladatok
45. fejezet: Hogyan feleltessünk
46. fejezet: Felkészülés az érettségire
VIII. RÉSZ: A TANÓRÁN KÍVÜL
47. fejezet: Speciális tanítási helyzetek
48. fejezet: A könyvtár és az irodalomóra
49. fejezet: Fesztivalizáció: különleges események, ünnepek, megmozdulások
50. fejezet: A tantermen kívül
IX. RÉSZ: NEHÉZ KÉRDÉSEK
51. fejezet: Irodalomtanítás többszörösen hátrányos helyzetben
52. fejezet: A differenciálás
53. fejezet: Gyakori dilemmáink – avagy: gyakran ismételt kérdések
X. RÉSZ: ATTITŰDÖK
54. fejezet: Az irodalomtanítás rejtett tanterve
55. fejezet: A tanári személyiség
UTÓSZÓ
I. Tárgyszerűen
II. Személyesen és rezignált

A könyv a Tea Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.09.24.
Ez eldőlt, megszólalt a Belügyminisztérium iskola-ügyben: erre készülhetnek a magyar szülők télen
Egyre többet lehet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközök beszerzésére, így a szülőkkel akarják megoldani ezeket a feladatokat. Az iskolák karbantartá...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2022.09.24.
300 diák tüntetett a budapesti Szerb Antal Gimnázium előtt a tanáraikért és az oktatásért
Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak...
(Forrás: Mérce)
--
2022.09.24.
A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még \"hazafias, gyermekközpontú és 21. századi\" is
Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel...
(Forrás: Eduline)
--
2022.09.24.
Pedagógusok Szakszervezete: El fognak szabadulni az indulatok, amikor megérkeznek az első energiaszámlák
Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
18 fok sincs egy fóti gimnáziumban, már most meleg teát osztanak
Tizenhat-tizennyolc fok van jelenleg a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban – erről tájékoztatta a szülőket az intézmény vezetője. A szerkesztőségünkhöz is eljutott levelének létezé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
Sem utódja, sem boldog őse. Ady Endre versének kibontása dramatikus módszerekkel. Végh Ágnes írása
A drámatanári képzés vizsgatanítására is azért választottam ezt a művet, mert a lét egyetemes kérdéseit feszegeti, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesül az élete során. Az alábbiakban...
(Forrás: tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep