Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2010. július 1. csütörtök, 8:18

Dr. Kronstein Gábor

Dialógus a kölcsönös megértésről

A választások óta a vallásos pedagógia teret nyer a gyakorlatban. Felemelték az egyházi iskolák állami támogatását. Megkönnyítették a fenntartási nehézségekkel küzdő önkormányzatok részére, hogy óvodáikat, általános iskoláikat egyházi alapítványok kezelésébe adják. Az új nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kap a hit, a vallásosság, illetve az egyházak szerepe. A tárgyalás folyamatában lévő új médiaalkotmányban erősebb hangsúlyt nyer a hit védelme. Ha megszületik az új magyar alkotmány, annak bevezetője nyomatékosan állást foglal a hit méltatása, a hit, illetve az egyház(ak) kiemelkedő történeti érdemei mellett. E folyamat elindult, bár nyilván szakaszosan fogják bevezetni. Más forrásokból tudhatjuk: az osztályfőnöki munka jelentősége megnő, s a pedagógusok egyre gyakrabban fognak találkozni vallási témákkal, e témákkal kapcsolatban pro vagy kontra elfogultságokkal, előítéletekkel, érzelmi-indulati érveléssel, tehát a pedagógus állásfoglalása kikerülhetetlen.

Jürgen Habermas – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai: A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásrólKönnyebb és meggyőzőbb érvelniük, ha még idejében megismerik vitathatatlan szellemi tekintélyek türelemre, megértésre, együttműködésre irányuló véleményét. Két szellemi tekintély folytatott 2004-ben párbeszédet a (katolikus) egyház és a szekularizált állam kapcsolatáról – humanista együttműködéséről. Egyikük Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, a bíborosi kollégium dékánja volt, akit alig egy évvel később pápának választottak. Dialógustársa Jürgen Habermas professzor, ugyancsak filozófus, aki azonban nem a teológia, hanem a szociológia irányából művelte a bölcseletet.

Mi nem tudhatjuk még, hogy a közeljövőben csak hangsúlyeltolódásra kerül-e sor Magyarországon a szekuláris állam keretei között, avagy ennél mélyebb átalakulással kell majd szembenéznünk. A kis terjedelmű könyv egyik oldalon a szekuláris állam újabb tapasztalataiból indul ki, hirdetve, hogy a mai – úgynevezett posztszekuláris fejlődési szakaszban a türelmetlenség elavult a vallással szemben. Egyházi oldalról viszont az a felismerés nyitott utat a toleráns párbeszédhez, hogy – mint a bíboros kifejtette – a dogmáiba belecsontosodott egyház kóros tüneteket mutat, miként a felvilágosodásra visszanyúló ész elmeszesedett világmagyarázata ugyancsak elfajulási jelekkel rendelkezik. Mind Ratzinger, mind Habermas érzékeltetik, hogy Európa, az európai kultúra hanyatlását a fundamentalizmus sietteti.

A két nyílt szellem érvelését a kötetből érdemes megismerni. Én csak arra vállalkozom, hogy dialógusukból az egymás felé hajló – összefoglaló jellegű – gondolatsorokat idézzem.

Habermas:

„Az államhatalom világnézeti semlegessége, amely minden polgár számára egyforma etikai szabadságot ad, nem egyeztethető össze azzal, hogy a politika általánossá tegye a világ szekularizált szemléletét. Nem szabad kétségbe vonni a vallásos világképek elvi igazságképességét, sem a vallásos emberek azon jogát, hogy a vallás nyelvezetével élve szóljanak hozzá a nyilvános eszmecseréhez. Sőt, tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a vallás nyelvén megfogalmazott gondolatokat a nyilvánosság más szereplői számára nyelvileg hozzáférhetővé tegyék. Ez a liberális politikai kultúrában elvárható.”

Ratzinger:

„Messzemenően egyetértek azzal, amit Habermas úr a posztszekuláris társadalomról,  mindkét oldal tanulási szándékairól és önkorlátozásáról kifejtett. A vallás kóros tüneteket mutat, amelyek felettébb veszélyesek, és elkerülhetetlenné teszik, hogy a vallást olykor ellenőrizzük, időről-időre megtisztítsuk és rendezzük. Mérlegeléseink során az is megmutatkozott, hogy az észnek is megvannak a maga kóros tünetei. Ilyen az ész gőgös elbizakodottsága, amely nem kevésbé veszélyes, mint a teológiáé. Sőt, az atombomba és az embergyártás miatt még fenyegetőbb is. […] Ha az ész teljesen emancipálódik, és elveszíti tanulási képességét, ha lemond arról, hogy máshoz mérje magát, akkor rombolóvá válik. Ezért az ész és hit, ész és vallás szükségszerű korrelációjáról beszélnék, amelynek keretében a kettő egymás kölcsönös gyógyítására és megtisztítására hivatott, mert mind a kettőnek kölcsönösen szükségük van egymásra, és ezt mindkettőnek el kell ismernie. Ha ezt az alapszabályt a gyakorlatban korunk interkulturális kapcsolatába helyezzük, akkor az egymással együttműködő keresztény hit és a nyugati, szekuláris racionalitás el fogja kerülni a hamis Európa-központúságot. A nyugati kultúra mindkét nagy összetevője számára egyaránt fontos, hogy figyeljen a többi kultúrára, ne helyezze magát eleve fölébük, hanem olyan polifon korrelációs viszonyt kíséreljen meg kialakítani velük, amelyben ők maguk is nyitottá válhatnak ész és hit lényegi komplementaritásának elfogadására.”

Nem kétséges, hogy e ponton a bíboros az iszlám fundamentalizmusra gondolt, s valamennyi vallás és világi meggyőződés humanizálásának látomását tartotta szem előtt. Utópia? Lehet, szinte-szinte bizonyos. Az azonban ajánlatos, hogy a mai magyar szegényes, de mégis pöffeszkedő provincializmusunk uralma idején a pedagógusok támaszkodjanak azoknak a nagy szellemeknek tanácsaira, óvásaira, akik enyhítő kötést képesek tenni a mi kis kultúrharcaink fájdalmas konfliktusaira is.

Jürgen Habermas – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai. A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásról.
Gondolat, Budapest, 2007. 51 o.

Az idézetek a mű 32., illetve a 46-48. oldalról valók.

Dr. Kronstein Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.28.
A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi
Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az É...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.28.
Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést
Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közep...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.28.
A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását
Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep