Szerepek és álszerepek

Apu, te mit csinálsz az új munkahelyeden? Nyeldestem nagyokat, köhintettem egyet-kettőt, hogy könnyebben előhívjam és megtaláljam a keresett szavakat, s próbáltam neki megmagyarázni, hogy izé, az adattárat készítem, mely rengeteg cím- és telefonszám-bevitelből áll, táblázatokat készítgetek, iskolaneveket kategorizálok intézménytípusok és körzetek szerint, s közben szlovák kollégám szaftos szerelmi történeteit hallgatom, de ha nagyon őszinte akartam lenni hozzá, elintézhettem volna azzal is, hogy nagy szart!

Egy verőfényes nyári délelőttön az irodájába hívatott be mindannyiunkat a puszta megjelenésével is tekintélyt parancsoló főnökasszony. (Robosztusságával és az új tűzpiros Renaultjával érdemelte ki a red bull becenevet). Lakonikusan közölte velünk, hogy egy nagy EU-s pályázat részesei leszünk. Kiterített az asztalra egy nagy-nagy, táblázatokkal ellátott csomagolópapírt, majd mellé tett egy vaskos kiadványt, s körbevizslatott, hogyan reagálunk e megtisztelő tisztségre. Szemgolyói betüzesedtek, mintha azt fejezte volna ki velük, addig innen senki ki nem megy, míg nem osztotta ki mindenkinek a szerepét. Először a titkárnőjével felolvastatta a szerepeket. Utána újra körbevizslatott a köréje sereglett társaságunkon, s a tüzes szemgolyójából két hatalmas betűt olvastam ki, melyeket sárga csillagok vettek közre. Mikor rám esett tekintete a szereposztást illetően, a sarokból kiegyenesedve a határozottságot magamra erőltetve a tudósító, reklámozó-propagáló szerepet választottam ki magamnak. Ő ezt egy kézlegyintéssel elvetette: ale Belko!¹ A sokkal komolyabb, sokatmondóbb és megbecsültebb TVORCA 2² posztot osztotta ki rám. Első hallásra meg is barátkoztam az új szerepem megnevezésével, csak még a feladatkörömmel nem voltam tisztában. Annyit tudtam, hogy a szlovákiai magyar pedagógusok részére továbbképzési programokat fogok alkotni. Akkor már az is derengett, hogy az új oktatásügyi törvény értelmében a harminc, negyven, hatvan, száztíz tanórás oktatási programok megírásával részben nekem köszönhetően fognak a béremelés reményében kreditpontokhoz jutni a tanító nénik és bácsik. Ettől a szereposztó naptól kezdve bekerültem a társadalmi súlyánál fogva is fajsúlyos EU-s pályázatok lebonyolítóinak matyicájába³.

Na, kedves lányom, most már meg tudom magam határozni: több millió fontot érő eus embere lettem a megyei Központnak.

Mindenkinek megváltozott a beosztása. Új szerződéseket írattak velünk alá. Átíratták velünk az életrajzunkat. EU-s logók alá kerültek életrajzi adataink. Eleinte a red bull-képű is barátságosabb és jámborabb arcot vágott, amikor benyitott az irodába. Éreztük, hogy a szerepek kiosztása után valami új kezdődik el hétköznapjainkban. A monitorok előtt lestük, mikor érkeznek meg az első, kitöltésre váró, színes logókkal ellátott nyomtatványok a Fő Központból, ahonnan ugyanúgy a matyicás munkatársak a Fő Fő Központból, s az ott lévők egyenesen a brüsszeli Fő Fő Fő központi matyicából első kézből kapják az utasításokat. Minden nyomtatvány fejlécére 3 logó került egymás mellé. Szinte minden körülöttem lévő papír belogósodott. Már a toalettpapíron is sárgálló csillagokat láttam. A három közül az egyiken 12 sárga ötágú csillagban egy kör vöröslött, mely a red bull-képű felforrósodott szemgolyóját juttatta eszembe. A vöröslő kört egy szétterített vé betű vette közre,talán a nyitott könyvet jelképezte, bár ha a vörös kör nem szem, hanem fej, akkor felső végtagoknak is lehet értelmezni. Egy másik logón ugyanaz a 12 sárga csillag egy kék színű téglalapon helyezkedett el szintén egy kört mintázva. S középütt a Központunk három betűjéből álló rövidítése díszelgett, melyet angolosan akár empíszínek⁴ is olvashatnánk.

Eleinte vas idegzettel és birkatürelemmel viseltem a kitöltendő nyomtatványokra vonatkozó újabbnál újabb szabályrendeletek terhét. Lelkesedésem akkor kezdett alábbhagyni, amikor már a kitöltve elküldött nyomtatványokat küldték vissza átdolgozásra azzal az üzenettel, hogy a kimutatásokban az időpontok jelölésénél a pontok helyett kettőspontok írandók, a keretekbe írandó panelszövegek paraméterei 12 pixelesnél nem lehetnek szűkebbek, de arra is kell ügyelni, hogyha az EU-s tevékenységet túlságosan kifejtem, akkor nem férek bele a nyomtatásnál előírt egy oldalba, s a kimutatandó EU-s tevékenységemet meghatározó időintervallumba nem írhatom azt, hogy a munkaidőmet 7 óra 40 perckor kezdtem, mert az elektronikus nyomtatvány csak az egész és fél órákat ismeri fel, de nemsokára, egy-két nap múlva lesz olyan modernebb verzió is, melybe a negyed és háromnegyed órák is beírhatók, továbbá az ebédszüneteket csak akkor lehet belevonni az EU-s tevékenységbe és azt elszámolni a kimutatásban, ha az túllépte a négy órát, ha nem, akkor az nem EU-s tevékenységnek, hanem empíszísnek minősül, s ami nagyon lényeges: a néhány perc múlva e-mailben érkező rendelet szerint a színes logókat és a kimutatás 12 pixelesnél nem szűkebb kereteinek halványkékes színét el kell tüntetnem, azaz ki kell fehérítenem. Az ilyen és ehhez hasonló módosítások és javítgatások közepette sikítottam fel, s kértem az úgyszintén TVORCA 1 szerephez jutó kollégámat, hogy még mielőtt teljesen magamra vetem a kurvára magasan képzett kishivatalnok, EU-s apparatcsik álcáját, mentsen ki a színes és fekete-fehér logókkal ellátott jelenléti ívek, jelentkezési lapok, pixelek, napi, heti és havi kimutatások, különböző kódszámokkal ellátott jelentések világából.

Történetekre vágytam. Egyszerűekre, hétköznapiakra. Éreztem, ha tovább folytatom a kimutatások írását, a red bull-képű rokonságába tartozott kisfiú sorsára jutok. S közben megszólalt a telefon, rettegtem, hogy újra változás állt be a nyomtatványoknál. Belko, Belko! Hangzott negédesen a telefonkagylóban. Megint elcseszhettem valamit. Csupán csak azt, hogy az EU-s tevékenységet leíró panelszövegből az egyik mássalhangzóról lehagytam a lágyítójelet. S újra keresni kezdtem az elmentett csomagból az utolsót, a teljesen tökéletesnek hitt verziót. Végül kiderült, nem is mentettem el, mert a néhány perce betiltott halványkékes hátterű, a színes logós fájl nyílt meg az egérkattintásra.

Hajtman Béla

¹ a Béla keresztnév becéző formája a szlovák nyelvben. Az ő javaslatára mindenki így szólít.. Később elmondta, kissé nehezére esett a döntést meghoznia, mivel a rokonságában egy down-kóros fiút neveztek el így. Mivel már nem él, az iránta való kegyeletből emlékezik rá, ha megszólít.

² szlovák kifejezés: alkotó(magyarul)

³szlov.kif.: itt: rendszer, a szó szoros értelmében: anyácska

⁴MPC: Metodicko-pedagogické centrum (szlov.) módszertani-pedagógiai központ (magy.)