Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. január 4. kedd, 20:28

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása a közoktatási törvénytervezet kapcsán

2010. december


„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük.
Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk:

1. A fogalom

A szövegben önként választott társadalmi tevékenység szerepel. Ennek pontos meghatározása szükséges, hiszen az „önként választott” – jelleg ellentmondásban látszik lenni a tevékenység kötelező jellegével.

Szintén pontosítást igényel a „társadalmi tevékenység” kifejezés. A nemzetközi és hazai szakmában az iskolai közösségi szolgálat, angolul a community service használatos, ami nagyszerűen leírja a fogalom tartalmát.

Ennek tartalma lehet minden olyan tevékenység, amit a diák vagy a diákok csoportja a közösség jobbítása vagy gyarapítása érdekében tesz, tehát lehet az iskola körüli tevékenységek végzése, mint pl. területrendezés, parkosítás, szelektív szemétgyűjtés, stb. a helyi közösségért végzett tevékenység, mint pl. az óvoda játékainak felújítása, idősek otthonában, gyermekotthonban, fogyatékosok számára nyújtott segítség, foglalkozás, stb. vagy valamilyen szociális probléma megoldására irányuló tevékenység hajléktalanok, menekültek, stb. támogatása, velük való együttműködés.

Pontosítást igényel az elvárt órák száma is. A világ több országában 40 órát várnak el a diákoktól. Nem látjuk indokoltnak a 60 órás követelményt.
Javasoljuk megjelölni azt is, hogy mennyi idő alatt, mely évfolyamokon kell teljesíteni a közösségi szolgálatot.

2. A módszer

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg sem a tanárképzésben, sem a tanár továbbképzési palettán ilyen tevékenységekre való felkészítés nem folyik. Ezért javasoljuk, hogy a törvény életbelépése előtt kezdődjön meg az egyeztetés a megfelelő szakmai csoportokkal ilyen jellegű felkészítések, képzések beindításáról, nem beszélve az esetleges fogadószervezetek felkészítéséről.

Ennek hiányában sok csalódás érheti a pedagógusokat, a résztvevő diákokat, és a célcsoportokat is, ami nagy mértékben aláásná a kezdeményezés sikerét.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a résztvevő diákok felkészítése, valamint a tevékenység megfelelő feldolgozása a siker egyik kulcsa, ezért a törvénynek valamilyen módon ezt el kell ismernie, az iskolák számára megfelelő forrásokat kell biztosítani akár központilag, akár pályázati úton. A pedagógusok a jelenlegi és a várható terhelés mellett ezt a feladatot csak akkor tudják felkészülten és szakszerűen ellátni, ha megfelelő körülmények között és feltételekkel végezhetik ezt a munkát.

Továbbá szükségesnek tartjuk a pedagógusok megfelelő szakmai mentorálását, ami segít a tapasztalatok folyamatos feldolgozásában, a módszertani megújulásban.

3. Jó gyakorlatok

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon már hosszú évek óta működnek iskolai közösségi szolgálati programok számos civil és szakmai szervezet bevonásával. Ezek a programok a legváltozatosabb neveket viselik, és módszertanilag is nagyon különbözőek.

Fontos volna ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjteni, és minél hamarabb széles körben elérhetővé tenni.
Tudomásunk szerint jelenleg egy ilyen forrás érhető el: http://iksz.i-dia.org/p/iskolai-modellek_09.html

4. A kötelező jelleg

Bár a világ számos országában 40 óra közösségi szolgálat kötelező a középiskolában, a gyakorlat inkább mégis az, hogy nem a kötelező jelleget hangsúlyozzák, hanem a lehetőséget. Ezért sok országban, mint pl. az USA-ban plusz pontot ér az érettségi/felvételi pontszámításban. Tekintetbe véve a magyar sajátosságokat, javasolnánk ez utóbbi megfontolását, hiszen amennyiben hirtelen 1200 középiskolában kell majd emberi erőforrást és szakértelmet biztosítani, legalább 2400 pedagógust kiképezni és megfelelő módon felkészíteni, nem utolsósorban pedig felkészíteni a fogadószervezeteket, kapcsolatot építeni velük, mindez elviselhetetlen terhet tesz majd az amúgy is túlterhelt rendszerre.

Megfontolandó, hogy a cél nem az lenne-e, hogy legyen lehetőség fokozatosan bevezetni ezt az új tevékenységformát, időt adni az iskoláknak a felkészülésre és a lényeg megértésére. Jól látható, hogy ahol az iskola maga vezette be, ott jól működik a közösségi szolgálat, motiváltak a tanárok és a diákok egyaránt.


Javaslatunk tehát az, hogy a bevezetés legyen fokozatos vagyis első körben az iskolai közösségi szolgálati tevékenység legyen elszámolható az érettségi plusz pontok között (a jelenlegi arányokat figyelembe véve a 80 megszerezhető pont 10%-a, vagyis 8 pont), és amikor már kritikus tömegű (az adott évben érettségizők legalább 25%-a) diák tud felmutatni valós közösségi szolgálati tevékenységet takaró igazolást, és amikor már az erre való felkészítés része lett a tanárképzésnek, elérhetőek ilyen jellegű továbbképzések, rendelkezésre állnak források a pedagógusok munkájának elismerésére, a szakmai támogatás, mentorálás finanszírozásra, akkor nyugodt szívvel lehet gondolkodni az általános bevezethetőségen.

Félelmünk az, hogy a jelenleg igen leterhelt rendszer egy ilyen mértékű újabb terhet nehezen tudna kezelni, és nagyobb lenne az ellenállás, mint az elfogadás. Márpedig a cél vélhetően az, hogy a pedagógusok és a fenntartók megértsék: a jövő polgárait az aktív bevonódásra és társadalmi a részvételre éppen úgy fel kell készíteni, mint az olvasásra, szövegértésre és a számolásra és az alapismeretekre és készségekre.

5. Egyéb

Számos további részlet végiggondolása és kidolgozása szükséges, mint például:

  • a közösségi szolgálat igazolása,
  • az iskola szerepe a helyszínek felkutatásában és a kapcsolatfelvételben
  • a pedagógusok szerepe
  • a pedagógusok felkészítése
  • a fogadó szervezetek felkutatása és felkészítése
  • a diákok biztonsága
  • a fenntartók, a szülők és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása.

Galambos Rita

Stratégiai és fejlesztési igazgató

Hámori Zoltán
Ügyvezető igazgató

11 üzenet

  1. csilla szerint:

    A közösségi munkának ma Magyarországon alig vannak nyomai. Nagy képviselői igen: Vercseg Ilona, Giczey Péter, Vincze Béla és még mások, de ők is szinte szélmalmokkal vívnak csatákat, munkájuk fizetsége pedig a magyar pályázati rendszertől függ. Az, hogy valakik végeznek valamilyen közösségi munkát: pl takarítást, na az még belefér. De azt úgy hívják: közösségi kezdeményezés és a többi megfogalmazás, mint például a fogyatékosok otthonában foglalkozás, hát az azért elég komoly szakmai felkészültséget igényelne és igen komoly pszichés megterhelést jelentene szerintem egy diáknak.
    A közösségi munka fogalma számomra úgy tűnik, mintha valahogy összekeveredett volna az önkéntes munka fogalmával. De lehet, hogy csak nekem.

  2. zöldbéka szerint:

    Vannak iskolák, ahol kiválóan működik mindez – nem igazán önkéntes alapon, de nem is erőszakolva, mert az iskola egységes közösségi élete, morálja és felfogása szinte "előírja" az odajáró gyerekeknek ezt a mentalitást. Ez elsősorban megint az osztályfőnököknek fog plusz munkát adni: helyet, alkalmat teremteni és úgy felkészíteni a gyerekeket (például a sérült emberekre), hogy valóban szolgálatnak, kötelességnek, játéknak, jó bulinak fogják fel és ne erőszaknak, kínnak és tehernek.

  3. csilla szerint:

    Ott, ahol a művházat bezárják mert nincs pénz a fűtésre, más ingatlan nincs a közösségi térre, ott ahol az iskolák nem tudtak kinyitni, mert nem volt meg a technikai létszám, ott, ahol nem kapnak közalkalmazottak bért, fizetésnélkülivé vált a gesztor önkormányzat, vagy csak nehézségei vannak és 50 %-os bért fizetett, ott ahol már nappali ellátásban a technikai létszám 4-6 órában foglalkoztatott a bérköltség hatékonyság miatt, a még nem is hatályos közfoglalkoztatási törvény, szociális törvény miatt, ott ahol a kevés normatíva miatt föl akarnak számolni szakellátásokat, valóban nagy szükség lesz, lenne a közösségi munkára, de ezek a térségek pont azok, ahol önerő sincs pályázni ilyen fejlesztésekre, nincs szakember, aki ezt koordinálja, nincs felkészítve pedagógus még ennél alapvetőbb helyzetek kezelésére sem és nem is motivált már rá, számos ismert okból. Akkor fog érvényesülni a papírforma egy-egy felvételi pontszámért. Vidéken a nappalin tanuló felsőfokú képzésben résztvevő hallgató 100-200 kilómétert utazik egy 40 órás gyakorlatért, úgy hogy előtte elméleti felkészítésben vett részt.
    Én örülnék a legjobban, ha ez működne de ennek nincs "infrastruktúrája": Még!, középiskolás tömegeknek meg pláne.
    Vagy megint olyan helyen élek, ami máshonnan nem látható? Pedig én számos ilyen helyet tudok mondani Észak-Kelet Magyarországról.
    Persze mi is csináltuk ezt, bejártunk a fogyatékosok napköziotthonába játszani, segíteni, öregekhez az idősek otthonába beszélgetni kölykökkel. újra lehetne kezdeni: de ki viszi őket, ki fogadja őket? Szakellátásban, demens ellátásban például az idős kikéri magának még a szakmai végzettséggel rendelkező személyt is!
    Ki finanszírozza az utazást, csak, ha abban gondolkodom, mikor számos gimnázium a környékemen egy osztálykirándulást sem tud megszervezni, mert nincs rá pénz, így iskolának szervez kirándulásokat. Lesz pénz? Jó! Mert a minimál bér feléért foglalkoztatott bérpótló járadékban részesülő szülő eldönti, hogy eszik vagy melegszik, nálunk de már felvételi 9000 Ft-ját is meggondolja. Ez egy kiszorítás még ha még oly nemes célt szolgál is mint a közösségi munka eszméjét. De a mi térségünkben biztos. Ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
    Én nem számolgatom a túlóráimat, állok elébe. Viszont a közlekedés is olyan rossz, hogy logisztikusi képesség kell ahhoz, hogy interneten a közlekedést összehangold egyik településről a másikra. Pl: x településről nem jutsz el a 10 km-re eső egyenesen megközelíthető y településre, mert nincs mivel, csak egy vargabetűvel, z forintért és 2 órában.
    Bizonyára összehangolták a közoktatási törvény tervezetet, a szociális ellátórendszert vezérlő szociális törvénnyel, a családtámogatási rendszerrel és a mai magyar közlekedési hálózattal.

  4. csilla szerint:

    Mely törvényeket, rendeleteket ismer a diák, pedagógus a hajléktalan ellátásban, szociális ellátórendszerben, menekültek ellátásában?
    Nekem is számos ilyen ellenvetésem van, mint a cikk írójának. De lehet, hogy csak nekem, nekünk.?!

  5. Zsuzsi szerint:

    Szerintem ezt a dolgot túlbonyolítjátok. Az önként vállalt társadalmi tevékenység nekem azt jelenti, hogy a gyerek maga dönti el, hol és miből vállal részt. A saját példámból kiindulva a következőket tudom mondani. Iskolánkban a terem- és folyosófestés, a sportpálya és környékének rendben tartása mindig is a diákok feladata volt. Az őszi- és tavaszi "szemétszüret" is a köz érdekében történik. A községi-városi, de még az iskolai ünnepi megemlékezéseken történő szereplés is a köz javát szolgálja. Aztán pl. lányom már évek óta vezeti a helyi Ifjúsági klubot, amely időről időre új táncot tanul be, és műsorával emeli a helyi- és környékbeli rendezvények színvonalát (ingyen!!!). Községünk fiataljai rendszeresen kijárnak az idős, főként egyedül élő emberekhez, akik pl. a segítségükkel jutnak könyvtári könyvekhez. Sorolhatnám még tovább, de egyelőre nem teszem. Mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy utaztatás és anyagi háttér nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot, a baj nem itt van. A baj ott fog kezdődni, hogy lesznek, akik a "gyermeki jogokra" hivatkozva megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól.
    Reményeim szerint a többségnek nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat.

  6. ax szerint:

    "nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat."

    Hát ez az! El tudom képzelni, hány űrlapot, hány jelentést kell kitölteni, mennyi időt vesz el az adminisztráció (ezt is az osztályfőnöknek kell vezetnie?), hány embernél lesz szükség némi kis "kegyes hazugság"-ra is, micsoda melldöngetés lesz a szokásos melldöngetőknél stb.
    Van-e esély a normális működésre? (Mi is festettük a termünket, a gyerekek adtak műsort a kórház gyermekosztályán stb., de ha ezeket órákra le kell bontani személyenként, kötelezően, igazolásokat kitölteni, hadakozni a jobb lehetőségekért, kitalálni álságos látszatügyeket… ajaj!)

  7. L, Ritók Nóra szerint:

    Most, hogy pályázati lehetőség is van erre (a minisztérium honlapján), gondoltam megkeresem a környékbeli középiskolákat…és ajánlkozom az alapítványunkkal, mint terep….Azt a választ kaptam, hogy amíg nem kötelező, addig nem érdekli őket….szóval, csak azt akarom mondani, hogy a többség innen indul…

  8. Zsuzsi szerint:

    Hát erről beszéltem, és ettől tartottam én is. Egyébként elolvastam a pályázati kiírást, és nem lettem tőle boldogabb. Mert ezt az ügyet fönn is túlbonyolítják. Miért nem lehet az "otthoni", vagyis a helyi munkát átértékelni, ill. nevesíteni? Mi lenne más pl. a DÖK-munka, ha nem a közösségért végzett tevékenység? Vagy egy iskolai zenekar, színjátszókör, amely a tagok kedvelt időtöltésén felül a köz javát is szolgálja?! Miért nem lehet ezt "elszámolni" társadalmi tevékenységnek? Miért kell mindig, mindenhez továbbképzéseket szervezni, milliókat rendelni?! Persze szükség van partnerek felkutatására, akik el is fogadják a segítséget, mert az igényeket nem fedik le a helyi lehetőségek, de miért kell ehhez 44 millió forint, amikor arról szól a fáma, hogy a diákok – az én megkövesedett megfogalmazásomban – társadalmi munkát fognak végezni. Vagy félreértettem valamit?

  9. csilla szerint:

    Lehet, hogy a törvény alkotó abból a megközelítésből indul ki, hogy a kjt és okt. tv. szerint vannak kötelező és nem kötelező pótlékok. A dráma tanár, az osztályfőnök, a dök-tanár kötelező pótlékos. A plusz munka a kölykök közösségi munkájáért, vagy az önkéntes munkáért (számomra a két fogalom még mindig nem tisztázott oktatási megközelítésből) plusz munka. Olyan, ami nem a munkaköri leírásban, mint Dök-osztályfőnök-drámatanár végez. Számomra a Nóri megközelítése az egyértelműbb: ő keres önkéntest, közösségért dolgozni akaró diákokat. De ő nem olyan helyen lakik, ahová mindenki a szomszéd utcából jár be. Oda utazni kell, oda a Nóri szakmai magyarázata kell a csatlakozó önkéntesek, közösségi munkát vállalók számára. Csak úgy jöttem segítek nektek: ilyen helyeken ez azért annak is kemény munka ám, mint Nóri, hogy fogadja őket! És Nóri még szívesen is vállalná. Vannak olyan helyek, ahol a személyiségi jogok védelme (ez szintén törvény) miatt be sem fogadnak embereket, és nem a diákok személyiségi és gyermeki jogai miatt. De lehet, hogy ez is csak szerintem!

  10. márta szerint:

    Én mindennel egyetértek, amit idáig mondtatok, meg amit a törvénytervezet tartalmaz… csak mindezt sehogy nem tudom összekötni a "kötelező" kifejezéssel (már ami a 60 órát illeti…!)
    Mert ha az érettségire jelentkezés FELTÉTELE akkor az az én olvasatomban KÖTELEZŐ!
    És akkor hogy is állunk az önkéntességgel?

  11. Kissné A szerint:

    Szülőként írok ide, s ugyanazt érzem, amit Csilla leírt. Sajnos túlbonyolított, túlszabályozott, kissé fejetlenül bevezetett, összevisszaság amit látunk az iskolában ezzel kapcsolatban. Egyetértek a cikkel, csak fokozatosan szabadott volna bevezetni,mert a fogadó szervezetek részéről is tapasztalunk félelmeket. Vajon amit ő tud adni munkát, az belefér-e az elvártakba, vajon megéri-e a sok adminisztrációt. Elismerik-e közösségi szolgálatnak? Mi van ha nem? Mi történik, ha baleset éri a tanulót. Tényleg szabad-e fogyatékosok közé vinni őket, mert állítólag nem érheti a tanulót érzelmi sérülés sem! Ezt ki garantálja egy ilyen környezetben? Nóra blogját olvasva, s bocsánat hogy ezt le merem írni, az ottani munkához bizony nagy felkészültség kell, s megfelelő lelki beállítottság. Szerintem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek Nóráéknál vannak még egy felnőtt sem mindig képes elviselni lelki sérülés nélkül. Csak aki igazi pedagógus, lélekben is, mint Nóra. De olvastam nála, neki is vannak lelkileg is rossz hetei. Aki nem szokott hozzá, aki nincs felkészítve, és felkészülve ezekre a Nóráéknál megszokott rossz történésekre, elképesztő történetekre, megdöbbentő hálátlanságra és viselkedésre az bizony kínlódni fog ott. Idézet Nóra blogjából: az önkéntes lelkesedése hazafele már elmúlt,
    Vajon jó kötelezően ilyen helyre küldeni a középiskolásokat? Mit érünk elé vele? Ha volt is lelkesedés, majd elmúlik….

Hozzászólás a(z) márta bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.10.25.
Milyen hatásai lehetnek a digitális és a normál oktatás váltakozásának? – az iskolapszichológus válaszol
Szerencsére vannak általános irányelvek, amelyek a változó körülményektől kevésbé függenek. Minden korosztálynak nagy az igénye a rendszerre, így a rendszer (órarend, világos követelm...
(Forrás: eduline)
--
2020.10.22.
Egyre nagyobb teret hódít a szórakoztatva tanítás az oktatásban
A digitális generációk tanulási stratégiái és ezzel párhuzamosan az eredményes oktatásuk új módszereket és a hagyományostól eltérő eszközöket igényel. Kutatási eredmények már felt...
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.10.22.
Iskolaőrök bevetésen: általános iskolai verekedésbe kellett beavatkozni
A polgári általános iskolában 2020. október 21-én 12 óra körül arra lett figyelmes az iskolaőr, hogy két fiatal fiú összeverekedett az épület aulájában. Azonnal odasietett hozzájuk,...
(Forrás: police.hu)
--
2020.10.22.
Ezek a legjobb egyházi iskolák: itt a 2021-es rangsor
Az egyházi gimnáziumok rangsorát az idén is a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium vezeti, a második helyet pedig az előző évhez hasonlóan szintén a budapesti Piarista Gimnázium foglalja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.10.19.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt tüntetnek az SZFE hallgatói
Azért az ITM előtt tüntetnek, mert szerintük a kormánynak kellene feloldania az új kuratóriummal kialakult patthelyzetet, hiszen 2022. január 1-ig még a minisztériumnál vannak az alapítói...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.10.19.
Olaszországban kötelezővé tennék a genderideológia oktatását
Olaszországban büntetnék azokat a szülőket, akik nem engednék el gyermekeiket az iskolákban tartott gender-programokra. Egy új törvényjavaslat értelmében még az is bűncselekmény lehet,...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep