Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. február 25. péntek, 8:29

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 31.

Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre,- integrálásra- alkalmas arányszámban.

Szegregáció- integráció

Az utóbbi években sokszor éles viták folytak, s jelenleg is folynak az integráció- szegregáció kérdéséről.

Jelenlegi írásomban ezt a kérdést a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja, azon belül is az állami támogatási rendszer szempontjából vizsgálom:

Az ún. IPR-en (integrációs pedagógiai rendszeren, „Iskolai integrációs programon”) két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értünk:

– a „Képességkibontakoztató felkészítést”
– és az „Integrációs felkészítést”

A Képességkibontakoztató felkészítés

A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ meghatározza az ún. képességkibontakoztató felkészítés célját, feladatait a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan. Az állami támogatást ezek teljesítésére lehet igénybe venni:
„A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.”
”A tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola

a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.”

”A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.”

Mit jelent a valóságban az, hogy a ” képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik”? Ez a feltétel kizárja-e a támogatási rendszerből azokat az iskolákat, ahol túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak?

A magyarországi települések javarészét községek (falvak), kisvárosok adják (néhány száz lakostól a 6-8000 lakosú településekig). Ezek oktatási intézményrendszerére jellemző, hogy általában egy vagy két általános iskola működik a településen (amennyiben egyáltalán tudják működtetni). A községek (falvak) túlnyomó részére (melyek nincsenek egy-egy nagyváros – mint pl. Győr, Budapest, stb.- közvetlen vonzáskörzetében, vagy ipar nem települt a környékre) elszegényedett gazdasági, társadalmi állapotok jellemzők. A települések jelentős része működőképességének megtartása érdekében állami támogatást kér. Az ÖNHIKI („Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása”) támogatást kérő települések száma egyre nő, 2010-ben már 1 437 önkormányzat igényelt ilyen jellegű kiegészítő támogatást.

Az elszegényedés következtében az egyes települések általános iskolába járó tanulóinak-összetételére jellemző a túlnyomórészt hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet (van, ahol eléri a 95-98%-ot).

Főváros Megyei jogú város Város Nagyközség Község Helységek száma összesen
1 23 265 155 2708 3152

Települések száma: Központi Statisztikai Hivatal, 2007.

Tegyük fel a kérdést, hogy egy 70-90%- os halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó általános iskola ( 8 osztályos) igényelheti –e a „Képességkibontakoztató felkészítés”- állami támogatást?

A válasz: Igen. A válasz indoklása: Az igénylő iskola megfelel a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§- ban leírt feltételeknek:

„A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.”

Ezek az iskolák megfelelnek a fent említett rendelet paragrafusának (9) bekezdésében leírt „huszonöt százalékos eltérés” feltételnek is. Mivel szinte mindenki halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, így ők egymással, együtt, azonos osztályokban, csoportokban vannak oktatva, nevelve. Magyarán szólva: szociális helyzet szempontjából „gettósodott” településről, s annak általános iskolájáról, iskoláiról van szó. A szociális helyzetet pedig nem az ott működő oktatási intézményrendszer idézi elő, hanem a településre és környékére jellemző gazdasági-foglalkoztatottsági állapotok.

A képességkibontakoztató felkészítés az „Iskolai integrációs program” (IPR) része, tehát célszerű lenne arról beszélni, hogy ilyenkor mit értünk integráció alatt?

Ha ezeken a településeken azt értjük „integráció” alatt, hogy „együttnevelés”, akkor annak semmi értelme, mert nincs „kivel” együttnevelni. Ugyanis az „integráció”, vagyis az együttnevelés (Evans és munkatársai nyomán) az a folyamat, amely a „hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű” és „nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulók közötti interakció, együttlét (tanulási és szabadidős) maximális megvalósítását célozza, melyre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás.

Tehát kimondhatjuk, hogy az ún. IPR támogatást igénybe vevő iskolák jelentős része szegregált. Nem az iskola szegregál, hanem az iskola szegregált környezetben működik, s e szegregált környezetről nem ő tehet. E szegregációs környezet megélői, sokszor „elszenvedői” nem csak maguk az ott tanuló gyerekek, szüleik, hanem az ott dolgozó pedagógusok, iskolaszemélyzet is, ugyanis a szociális feszültségekből adódó konfliktusok általában a közösségi élet színterein- így többek között az iskolában- robbannak ki.

A szegregáció odáig fejlődött, hogy ma már jelentős számú „gettósodott” kistérség van, s ha ez így megy tovább, az ország normális, biztonságos működése kerül veszélybe.

Azt mondják, hogy a szegregációt és a szelekciót érdemes különválasztani: a szelekció természetes kiválasztódási mechanizmus külső hatások nélkül, a szegregáció viszont tudatos elkülönítés, és alapvető különbség van a két jelenség mögötti motivációk tekintetében.

Magyarországon a gettósodott települések nagy része nem természetes kiválasztódási folyamatban jött létre, hanem tudatos külső hatások által. Csakhogy ezek a tudatos (vagy ha nem is tudatos, de célirányos, következményekkel talán nem is számoló) külső hatások nem az oktatási szegregációban érhetők tetten, hanem a települések gazdasági, társadalmi, élhetőségi ellehetetlenítésében, a település, a kistérség szegregálásában.

Valaki nyilatkozta nemrégiben, hogy az integrációs programok hibája, hogy csak az oktatásra fókuszálnak, pedig ez többdimenziós problémahalmaz, ezért összetett, több területen lehetőségeket nyújtó programot (egészségügy, lakhatás, munkahelyteremtés stb.) kell létrehozni.

Aki komolyan vette az „integráció” problémáját, az nyolc évvel ezelőtt – az oktatás területén indult ún. IPR- programok kezdésekor- sem gondolhatta komolyan, hogy az oktatás önmagában megoldja e súlyos, komplex problémahalmazt. Az oktatás önmagában hogyan oldhatná meg azt a fokozódó tömeges szegénységet, nyomort, a családok mindennapi éhezését, a mindennapi életük kilátástalanságát, amit az elmúlt húsz év alatt idéztek elő? Nem hinném, hogy az oktatásnak, azon belül az integrációs oktatásnak, nevelésnek kellene eljátszania a bűnbak szerepet, akin el lehet verni a port az ország katasztrofális állapotáért. Mint minden működő programban, természetesen az integrációs nevelés, oktatás rendszerében is találhatóak hibák, javítanivalók, de ez nem indok arra, hogy a fürdővízzel a gyermeket is kiöntsük.

A többdimenziós, komplex problémahalmaz már nyolc évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt. Születtek is mindenféle stratégiák, amiből aztán – az integrációs oktatást, nevelést leszámítva-soha sem lett igazából semmi, vagy ha lett is egyes elemeiből, abban nem volt köszönet (például az ún. telep-felszámolási programok, romaprogramok, stb.). Arról nem is beszélve, hogy ezek teljes kudarca, a megvalósítás elmaradása, milyen kihatással volt az integrációs oktatásra, nevelésre.

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.29.
\"Mindenki felkészült\" - mi vár a diákokra és a tanárokra október 1-től?
Nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor. Így nem először merül fel a kérdés: \"ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500...
(Forrás: eduline)
--
2020.09.29.
Harmincperces koronavírusteszttel szűrik az iskolásokat Bécsben
Új koronavírus-gyorstesztet fejlesztett ki a bécsi Donaustadt Klinika (Klinik Donaustadt), ami már 30 perc alatt kimutatja a fertőzést – közölték a módszert kidolgozó illetékesek. Az Armin...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep