Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. május 31. kedd, 13:41

Az egyenlő bánásmódról

(A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 5.)

Az ún. IPR- támogatásról („integrációs felkészítésről”, „képesség- kibontakoztató felkészítésről”, „óvodai fejlesztő program” után járó támogatásról) szóló éves rendeletek a pályázó intézményektől (fenntartóiktól) elvárják az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A 9/2008 (III.29.) OKM rendelet az alábbi módon fogalmazta ezt meg:


„Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését.”

Ha például egy iskola működésével, oktatási tevékenységével megsértette az egyenlőbánásmódról szóló törvény rendelkezéseit, s a sértett fél bírósághoz, vagy más- önkormányzatnál magasabb szintű- közigazgatási hatósághoz fordult, s azok valamelyike megállapította az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértését, akkor azt az intézménnyel szemben tette, s nem a fenntartójával. Az intézmény működéséért és oktatási tevékenységéért az iskola igazgatója felel, s nem a fenntartó, ezért a fenntartóval szemben ilyen határozatot nem lehetett hozni.

Ha az iskolában jogsértést követtek el, a fenntartó ezért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha a sértett, vagy a sértett nevében eljáró például az önkormányzathoz (fenntartóhoz) fordult panaszával, s a fenntartó nem megfelelően járt el (pl. nem tett lépéseket a sérelmezett állapot megszűntetésére: nem utasította az iskola igazgatóját a jogsértő állapot felszámolására.). Ebben az esetben a „nem megfelelő fenntartói hozzáállás” (mulasztás, intézményi jogsértő állapot megszűntetésének tudatos szabotálása) ellen lehet panasszal fordulni magasabb szintű hatósághoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Bíróság, stb.).

Ez a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (A támogatást mindig a fenntartó igényelheti az intézménye/i/ számára)

Később már korrigálódott a súlyos hiba. Például a 5/2010 (I. 29.) OKM rendelet az alábbi módon szabályozza ezt a problémát:


„Nem nyújtható képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, ha az érintett intézménnyel vagy fenntartójával szemben az intézmény a vele jogviszonyban álló tanulókkal, gyermekekkel vagy oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével kapcsolatban a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző három éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését”

Ez azt jelenti, hogy nem csak a fenntartóval szemben megállapított jogsértés kizáró ok a támogatás igénylése szempontjából, hanem az iskolával szemben megállapított jogsértés is.

Kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a fenti idézet azon része, amely az intézmény „oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével” kapcsolatos?

Egy iskola eleve azzal a céllal jön létre, hogy nevelési, oktatási tevékenységet végezzen, vagyis a teljes működése erre épül. Ezzel kapcsolatos, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az oktatási, nevelési tevékenységet, milyen pedagógusokat alkalmaz, vagy bocsát el, stb. Ha így értelmezem, akkor viszont a támogatás igénylési feltételét jelentő egyenlő bánásmód megsértésének tilalma egyaránt érvényes az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekekre, s az iskolával munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

Az is kérdés, hogy az önkormányzatok eljárhatnak-e, mint „elsőfokú közigazgatási hatóságok”, s a saját közoktatási intézményükkel szemben hoznak-e jogsértést megállapító határozatot, amennyiben ott jogsértést követnek el? A fenntartó önkormányzatok ellenérdekeltek saját intézményük, és saját finanszírozási rendszerük rontásában. Ismerek olyan önkormányzati fenntartót, aki az egyik testületi üléséről készült jegyzőkönyvet azért nem tette fel egy évig a honlapjára (ahová kötelező lett volna feltennie), mert az intézménye ellen bírósági eljárás volt folyamatban, s a nyilvános jegyzőkönyv hátrányosan érintette volna az iskoláját (a bírósági eljárás lezárulta után egy héttel később fent volt a jegyzőkönyv). Intézményi jogsértést elismerő önkormányzati határozatnak fogható-e fel, amikor a fenntartó írásban utasítja az iskola igazgatóját, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot az intézményében? S mindez kizáró ok- e a támogatás igénybevétele szempontjából? Egyáltalán az iskolát fenntartó önkormányzat, mint „első fokú közigazgatási hatóság”, részt vehet-e az intézménye ellen benyújtott panasz vizsgálatában? A Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” Az ún. IPR- támogatások a fenntartó önkormányzatok érdekeit közvetlenül érinti. Ha viszont az önkormányzat, mint fenntartó vesz részt az intézmény vizsgálatában, s elmarasztaló, vagy jogsértés hiányát megállapító határozatot hoz, az mennyiben használható fel más szerv által lefolytatott vizsgálatban.

A következő kérdés az, hogy ezt a támogatási feltételt ki ellenőrzi (azt, hogy egy adott iskola, vagy egy adott fenntartó megsértette-e az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s ez alapján jogosult-e az IPR- támogatásra)? S hogyan ellenőrzi? A pályázat kiírója nem ellenőriz. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) nem ellenőrző szerv. Az IPR- -tanácsadóknak/szakértőknek, az esélyegyenlőségi tanácsadóknak/szakértőknek ez nem feladata, s joguk sincs hozzá. A közoktatásban ellenőrző szervként működő Oktatási Hivatal ilyen összefüggésben tudomásom szerint még nem végzett átfogó ellenőrzést közoktatási intézményekben (önkormányzatnál pedig nem végez).

Egy ilyen ellenőrzés összetett, a közigazgatási hatósági eljárások különböző szintjein megszületett dokumentumok összességéről van szó (a bíróság jogerős határozata például nem nyilvános, a felperes és az alperes kapja csak meg).

Nem egyértelmű a jogszabályi szöveg a tekintetben, hogy nagyobb települések esetében, ahol az önkormányzat több közoktatási intézményt tart fenn, mi történik akkor, ha a fenntartó egyetlen intézményében áll fenn a jogsértés: a fenntartó a többi intézményre sem igényelheti a támogatást? (Logikailag különbség van, ha csak az intézmény ellen van jogsértést megállapító határozat, vagy abban az egy intézményben elkövetett jogsértés miatt a fenntartót – is-elmarasztalják).

S az utolsó, legfontosabb kérdés, hogy kik járnak rosszul, ha egy adott intézménnyel, vagy fenntartójával szemben megállapítják, hogy megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s e miatt nem vehetik igénybe az IPR- támogatást?

– a fenntartó? Ha a fenntartó tudatosan megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor valószínű, hogy számít rá –s nem rendíti meg-, hogy e miatt az iskolája nem juthat IPR- támogatáshoz. Ha fájlalja a jogsértést megállapító határozatot, a 3 évig kieső támogatási összeg nem az ő közvetlen (önkormányzat, polgármesteri hivatal) működési költségeit érinti negatívan, hanem az intézményét.

– az iskola igazgatója? Ha egyértelműen az iskola igazgatója tehető felelőssé, hogy az intézmény megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az, hogy ő mennyire jár rosszul, attól függ, hogyan reagálja ezt le a munkáltatója, vagyis a fenntartó (az „ejnyebejnyétől” az intézményvezető elbocsátásáig).

– a pedagógus (pedagógusok) felettese az igazgató, az iskola vezetése („igazgatóság”). Az igazgató feladata a pedagógusok részéről megnyilvánuló jogsértésre utaló cselekedetek megszűntetése. Ha viszont asszisztál a pedagógusok ilyen irányú cselekedetéhez, azért ő a felelős, mert ő az intézmény működéséért felelős személy.

– a támogatás közvetlen célzottjai a pedagógusok és a gyerekek. Akik igazán elszenvedői lehetnek az ilyen eseteknek, azok az IPR iránt elkötelezett pedagógusok és legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Azok, akik ezt igazán „csinálnák”, s „megélnék”, de mások esetleg elrontották nekik. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jog azt bünteti a legjobban, aki a legkevésbé tehet róla (az iskola vagy a fenntartója jogsértést követ el, ezért büntetjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összességét). Ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy esetleg valamit változtatni kellene. A kollektív – érdemtelen-„büntetés” helyett a jogsértés megvalósulásáért közvetlenül felelős személyek/ek/ következményekkel járó felelősségre vonását tekintem járható útnak.

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.05.
Rekordkevesen jelentkeztek az egyetemekre az emelt szintű követelmények miatt
Dr. Fendler Judittal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárjával beszélgettünk az online oktatás tapasztalatairól, az egyetemek helyzetéről, és arról, hogy vajon miért esett vissza id...
(Forrás: mfor.hu)
--
2020.07.05.
\"A folyóson futni tilos, az iskolaőr lefújhat gázspray-val\"
A parlament 155 igen, 17 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabá...
(Forrás: civilhetes)
--
2020.07.05.
Fülöp Attila: gyerekvédelmi területen hangsúlyos szerepet kapnak az egyházak
A kormánynak 2010 óta stratégiai partnerei az egyházak, amelyek jelentős szerepet töltenek be a szociális ellátórendszerben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyek...
(Forrás: gondola.hu)
--
2020.07.03.
Temetés az oviban
Odakint harminc fok, a szűk, levegőtlen, sötét teremben viszont már negyven, plusz ugyanennyi elkínzott szülő, meg húsz gyerek fekete-fehér ünneplőben: kezdődik a szívatás, gyerekek. Hat...
(Forrás: Népszava)
--
2020.07.03.
BOTRÁNYOS KÉRDŐÍVEKET TÖLTETNEK KI A GYEREKEKKEL AZ ERZSÉBET-TÁBOROKBAN
Úgy gondoljuk, már az sincs egészen rendben, hogy a rászoruló gyerekek táboroztatását egy az egyben egy világnézetileg határozottan elkötelezett, adófizetői pénzekből gigantikusra duzzasztott...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.07.03.
Szakvizsga nélkül is kezdhetnek az iskolaőrök
Az iskolai erőszak megfékezésére megelőző programok is kellenek, az iskolaőrség bevezetése önmagában barbárság – mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének eln...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep