Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. augusztus 22. hétfő, 6:59

Fenyő D. György: Hogyan olvasnak a mai fiatalok?

Tézisek

I.

Milyen olvasást vár el az iskola, hogyan olvasunk hagyományosan?

(1) A megszokott olvasás lineáris.
(2) Az iskolai tanuláshoz szükséges olvasás verbális, vagyis nyelvi elemekre, szavakra, mondatokra épül.
(3) A hagyományos olvasási stratégiák célja az olvasott szöveg globális, teljes megértése.
(4) Hagyományosan elvárjuk az olvasótól, hogy struktúrában gondolkozzék, fedezze föl a könyv (tananyag, újság, folyóirat, regény) felépítését, belső összefüggéseit, a szöveg – tananyag – belső struktúráját.
(5) Az egyes információ-elemeket megpróbáljuk elhelyezni a struktúrában, keressük a jelentésüket, értelmezzük őket.
(6) Az olvasás során igyekszünk figyelembe venni a szöveg alkotójának feltételezett célját, intencióját.

II.

Milyen új olvasási stratégiák jelentek meg, váltak gyakorivá vagy dominánssá az utolsó másfél évtizedben?

(1) A mai olvasók egyszerre több információs csatornát működtetnek, és az információk egyszerre, szimultán módon érik őket, és ezért a szövegek befogadása is szimultán módon történik.
(2) Az olvasás során leggyakrabban egyes információkat keres ma egy az interneten kereső, dolgozó vagy olvasó ember.
(3) Az olvasás iránya is megváltozott: nem lineárisnak, hanem ugrásszerűnek nevezhetjük.
(4) Az a fajta olvasás, amelyről most beszélünk, nem struktúrákban gondolkodik, hanem egyedi elemekre koncentrál.
(5) A mai olvasó számára a hangsúly áttevődött a szerzőről és a szerzői szándékról a befogadóra, az olvasóra. A felhasználóra koncentrált olvasás fontosabb lett, mint annak kiderítése, mi lehetett az alkotó, író intenciója.
(6) Egészen radikálisan megváltozott a kép és a szöveg viszonya. A mai olvasó elsősorban a képekből indul ki, és ezekhez képest másodrendű a nyelvi szöveg.
(7) A mai nemzedékek olvasása sokkal gyorsabb, mint korábban.

III.

Az olvasást körülvevő kulturális-gondolkodásbeli szellemi közeg lényegesen változott, és ez szintén erősen módosítja az olvasást, az olvasási stratégiákat, a szövegmegértést.

(1) Visszaszorult a hétköznapokban az olvasás, legalábbis sok gyakorlati feladatot nem olvasással oldunk meg, mint korábban, vagy legalábbis nem szövegolvasással, hanem piktogramok olvasásával, illetve nem áttekintő olvasást kell használnunk, hanem csak információkiemelő olvasást.

(2) Az iskolán kívüli világban egyre csökken az írás szerepe, mindenekelőtt a hétköznapi írásbeliségé.
(3) Az írásbeliségen belül rohamosan nő az elektronikus írásbeliség aránya és jelentősége a kézíráshoz képest.
(4) A hétköznapi írásbeliségben sokkal nagyobb teret nyert az elektronikus írásos szóbeliség. Az írás jelentősége a szóbeliséghez képest csökkent.

(5) Az embereket – ezen belül a mai diákokat – érő információk mennyisége rohamosan megnőtt és folyamatosan nő.
(6) Miközben az információk száma megnőtt, lényegesen megnőtt az ingerek erőssége is: vagyis minden szempontból magasabbra került az ingerküszöb, és az emberek csak egyre és egyre erősebb ingerekre reagálnak.
(7) A kifejtett és megformált történetmondás szerepe csökkent a hétköznapokban. Ennek elsődleges oka a folyamatos kapcsolattartás lehetőségének, mindenekelőtt a mobiltelefon használatának elterjedése.
(8) Miközben láttuk, hogy az információk mennyisége megsokszorozódott, erősségük is jelentősen megnőtt, ugyanakkor az információk és tudások stabilitása, állandósága csökkent, az egyes információk, szövegek, képek jelentősége csökkent.
(9) Az olvasás módjában jelentős változásként regisztráltuk, hogy az olvasóra, a befogadóra helyeződött át a hangsúly, és a szerző szándék, intenció jelentősége csökkent.
(10) Mindenfajta kultúra alapja a múlthoz és a hagyományhoz való viszony. Úgy vélem, talán a legfontosabb jelenség, amely az olvasás megváltozásának hátterében áll, hogy a hétköznapi tárgyakban és eseményekben kevésé éljük át a múlttal való szerves folytonosságot.

Mindezeket a jelenségeket egyáltalán nem kárhoztatom, nem gondolom rossznak, nem akarom megbélyegezni. Magam is használom ezeket az eszközöket és technikákat, internetes és tömegkommunikációs csatornákat, és gyakran ámulva csodálom, mi mindenre képesek. Továbbá ámulva csodálom azt, hogy a nálam sokkal fiatalabbak, a mai tizenévesek milyen otthonosan és kreatívan használják mindezeket a lehetőségeket. Ám azt a kérdést újra és újra meg kell fogalmazni, hogy ha mindezek a jelenségek léteznek, ha valóban megváltozott a olvasás módja, technikája, valamint az a kulturális közeg, amelyben élünk, de az olvasást továbbra is értéknek és egyik legfontosabb kulturális technikánknak és az áthagyományozás egyik legfőbb eszközének tartjuk, akkor ebből milyen következtetések és feladatok következnek az iskolákra, a könyvtárakra, a múzeumokra, és minden más kulturális szereplőre.

A teljes szöveg megjelent a Fordulópont, 2011/2. számában. (13–34. old.)

Az előadás elhangzott a Hunra – Magyar Olvasástársaság szombathelyi konferenciáján 2011 májusában.

2 üzenet

  1. Pásztor Erzsi szerint:

    A III. 7-es ponttal nem értek azonnal egyet: éppen azért, mert sokkal intenzívebb a kapcspolattartás: azaz gyakoribb, több lehetőség van a történet mesélésre is, de az nem írásban, hanem szóban történik. Az írásbeli kommunikációban rengeteg a sűrítés és az utalás. Nem?

    ad II:. Szakszöveg feldolgozásához tudatosan tanítom a strukturált olvasást, amit magam gyorsolvasó tankönyvből vettem eredetileg, de azóta máshol is találkoztam vele (cím, szerző fejtve .((). Azaz éppen a mondandó megértése érdekében keressenek fogódzókat a tartalomjegyzékben vagy bárhol a szövegben, olvassanak csak bele ott ahol jól esik, kezdjék az ábrákkal az ÁTTEKINTÉST, majd azzal folytassák ami a legjobban érdekli őket. Csináljanak vázlatot, emeljék ki a fő üzeneteket és csak a minőségi, tartalmas cikkeket érdemes egyben lineárisan is elolvasni a végén. Másképp csinálnád? – Ez egyrészt kihalássza a fontos infot, másrészt próbálja a szerzői intenciót is hatékonyan felderíteni. Aktív és kritikus hozzáállás a szakmai szöveghez. Ebben a szellemben szerkesztettem a tankönyvünket is, moduláris formában fejezetenken belül (van Nálatok pl. a Matematikusoknál tiszteletpéldány). van kollégám, aki nagyon szkeptikusan kezeli a módszeremet, mert állítása szerint csak lineárisan tud olvasni. Az rajtatok, magyar tanárokon is múlik, hogy a gyerekeink hogyan olvasnak. Persze más a szakszöveg és a szépirodalom. A szépirodalomnak valószínűleg alkalmazkodnia kell az olvasási szokásokhoz, ahhoz, hogy célt érjen, nem?

  2. A kultúrtörténeti-filozófiai fejtegetések a könyvkultúra hatásairól igen érdekeseket mondanak. Például olyasmit, hogy elfelejtünk az életvilágbeli tapasztalatainkra reflektálni, mert úgyis mindent a könyvek őriznek, úgyis mindent a könyvekből tanulunk meg. Így aztán ott is csak egy virtuális világ keretei közt maradunk, csakhogy ott nem beszélhetünk vissza. Igaz, naplónkba leírhattuk és reflektálhattuk a tapasztalatainkat, de mikor volt korábban lehetőség ezt nagyobb körben megosztani?
    Nekem még olyan tapasztalataim is vannak, hogy minél logikusabb lineáris vonalvezetésű (egy egyébként egyoldalú vagy hamis) könyv, annál jobban meg tudja vezetni a diákjaimat.
    Nagyon örültem, hogy ilyesmikről tudunk tapasztalatot cserélni. Nagyon érdekesnek találtam azt, hogy a szerzőről az olvasóra helyeződik a hangsúly, de mivel csak ezt a kivonatot ismerem, nem igazán értem. Arról van szó, hogy a személyes vagy szakmai problémákra való válaszkeresés a fontos és ehhez keresnek a diákok információkat, és csak azt a szerzőt követik, aki erre ad tippeket? Vagy mert nagyon sok szerző között válogathatnak, a tekintélyek egyeduralma csökkent?(És még valami: miért csökkenne a tudás stabilitása? Régebben, amikor kevesebb volt, stabilabb volt? Mondjuk a geocentrikus világkép?)
    Jó lenne a témáról egy megalapozott net-gen-kutatás…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep