Digitális Pedagógus Konferencia

2012. május 26.

Nem vitatható, hogy a szűkebb és tágabb környezetünkben bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változások szükségessé teszik a pedagógia elméletének és gyakorlatának újragondolását: a hatásrendszer tudatosítását, a következmények, a folyamatosan halmozódó tapasztalatok követését.

Néhány gondolat a „digitális nemzedékről”

A februári konferencia során felvetődött néhány további gondolkodást, szakmai diskurzust igénylő gondolatkör, amely a pedagógust középpontban állító rendezvényünkön is megjelenik, és ennek során nyilván tovább mélyül, árnyalódik. Következzen itt ezek közül néhány, nyilván a teljesség igénye nélkül¹.

Korunkban a felnőtté válás menete egyre bizonytalanabbá válik. A hagyományos életút-modellek felbomlanak, és az állandó változásban élő társadalmakban folytatódik az időskori tapasztalatok le-, valamint a fiatalok tudásának, készségeinek felértékelődése.²

Az info-kommunikációs technológia, a hálózat alapú kommunikáció, a mobilkommunikáció olyan minőségi változások lehetőségét hordozza, amelyek példa nélküliek az emberiség történetében, és épp ezért a történelem tanulmányozásából fakadó analógiák már nem használhatók³.

A digitális környezet megváltoztatja az agyműködést. A részletekre irányuló, elemző gondolkodás háttérbe szorul. A bal agyfélteke erős dominanciája, amely a beszéddel, majd az írásbeliséggel jelentősen növekedett, most csökkenni látszik. Az iskola többnyire nem boldogul a digitális kor hatásaival, az oktatási rendszernek nincs konstruktív válasza a megváltozott kultúrára.⁴

A hétköznapi életünket meghatározó három dimenzió – a fizikai-, társas- és kulturális környezet – mellett negyedik dimenzióként megjelent az információs dimenzió, a hozzá tartozó eszközökkel, aktivitásokkal együtt. Ez a tényező integrálatlanul, bevehetetlen (de legalábbis zárványként létező) negyedik dimenzióként jelenik meg a „digitális bevándorlók” életében. Ezzel szemben a bennszülöttek számára ugyanez a dimenzió a kultúra integráns része, olyannyira, hogy nem is jelenik meg önálló tényezőként, egyszerűen belesimul a másik három dimenzióba.⁵

Az osztálytermi tanulási környezet az IKT-s eszközök és az eLearning használatával térben és időben kitágul. A különböző web2.0-ás és online eszközök használatával a pedagógusok feladatköre épp olyan mértékben bővül, mint amennyire segítséget is jelent számukra az infokommunikációs technológia felhasználása és tanítási (-tanulási) folyamatba való bevonása.⁶

Az internetes közösség oldalain különböző iskolázottságú, intelligenciájú, és karakterjellemzőiben jelentősen eltérő emberek között alakul ki spontán interakció. Ezen helyzetek egy része kiábrándítóan hathat, mert a résztvevők között olyannyira különbözik a társalgási stílus, a szóhasználat, a nyelvi jellemzők, a vitakultúra vagy egy-egy konfliktus „megoldóképlete”.⁷

Leküzdendő ellenfél vagy szövetséges az internet? Rajtunk múlik, hogy e nemzedék eszközkészletének romboló hatását minden eszközzel ellensúlyozni próbáljuk, egyre elkeseredettebb harcot vívva az új időkkel, vagy pedig élünk vele, megpróbáljuk kihasználni, a tanítás szolgálatába állítani – hogy a világhálóval „emberek halászai” lehessünk.⁸

A tanulók számítógép előtt eltöltött idejének tetemes része nem a tanuláshoz kötődik, legalábbis a szónak abban az értelmében, amit egyértelműen az iskolai eredményességgel kapcsolunk össze. Kérdés, hogy miképpen hidalhatjuk át azt a szakadékot, ami az iskola által támasztott elvárások és a diákok természetes életmódja között tátong.⁹

Az internet széles körű elterjedése felülírhatja, vagy legalábbis újraértelmezheti a klasszikus társadalmi egyenlőtlenségek alapvető törvényszerűségeit. Sokan úgy vélik, hogy segítségével bizonyos mértékben kompenzálhatók a társadalmi különbségek, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a technológiához való hozzáférés különbségei növelni fogják az egyenlőtlenségeket. A digitális szakadékok nem is annyira a generációk, mint inkább a különböző szociális helyzetű társadalmi csoportok között alakul ki, és mélyül el.¹⁰

A digitális kor pedagógusa¹¹

A májusra tervezett konferencián az alábbi kérdésekre szeretnénk választ találni:

Miben áll a pedagógus szerepe az információs társadalomban, melyek a hagyományosan megőrzendő, illetve a változások által megkívánt új elemei?

Hogyan alakul át a infokommunikációs társadalomban a tanítás és tanulás fogalma, milyen helyet foglal-e ebben a folyamatban az iskola?

Milyen ismeretekkel, képességekkel és attitűdökkel (kompetenciákkal) rendelkezzenek a pedagógusok ahhoz, hogy az információs társadalom hiteles, tudatos információfeldolgozói, -közvetítői, tanítói és nevelői legyenek, képesek legyenek érdemben hatni a digitális kor megváltozott, de semmiképpen sem homogénnek tekinthető nemzedékére?

Tervezett témakörök

• A pedagógusok feladatai és lehetőségei az információs társadalomban
• A digitális generációk nevelése és oktatása
• A pedagógusok IKT-kompetenciája
• Pedagógusszerepek az iskolában és az intézmény falain kívül
• A pedagógus szakmai tevékenységének webes megjelenése
• Jó gyakorlatok az IKT-eszközök iskolai használatában

A rendezvény szervezője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Iskolapedagógiai Központ, Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, együttműködő partnerek az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete és a Magyartanárok Egyesülete.

A videókon látható filmek a diákpályázatra érkező alkotások.

¹
A Digitális Nemzedék Konferencia online kötete már elérhető a neten, A további részletekről, illetve a konferencia utóéletéről a rendezvény honlapján, illetve Facebook oldalán lehet tájékozódni. A honlapon megtalálhatók a plenáris előadások, illetve a kerekasztal-beszélgetés videófelvételei, illetve a diákok számára kiírt pályázat nyerteseinek alkotásai is.

²
Vö.: Szabolcs Éva. Életkorok nemzedékek: a gyermek- és ifjúkor időbelisége, In: Digitális Nemzedék Konferencia Kötet, 5-8. o.

³
Vö.. Szabolcs Éva, i.m.

⁴
Vö.:Gyarmathy Éva: Ki van kulturális lemaradásban, i.m. 9-16.o.

⁵
Vö.: Földes Petra: A negyedik dimenzió, i.m. 47.o.:

⁶
Vö.: Lévai Dóra: Pedagógusok 2.0, i.m. 34. o.

⁷
Vö.. Tari Annamária: A Z generáció az iskolapadban, i. m. 17-24.o.

⁸
Vö.. Gergelyi Katalin: Ki veti rá a (Világ)hálóját? I.m., 53-54. o.

⁹
Vö.: Tóth-Mózer Szilvia: Digitális nomádok és digitális telepesek osztályterme, i.m. 37. o.

¹⁰
Vö.: Ságvári Bence: A netgeneráció törésvonalai, i.m.25-35.o.

¹¹
A konferencia időpontja: 2012. május 26-a, szombat, A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.