Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. március 29. csütörtök, 17:35

Digitális Pedagógus Konferencia

2012. május 26.

Nem vitatható, hogy a szűkebb és tágabb környezetünkben bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változások szükségessé teszik a pedagógia elméletének és gyakorlatának újragondolását: a hatásrendszer tudatosítását, a következmények, a folyamatosan halmozódó tapasztalatok követését.

Néhány gondolat a „digitális nemzedékről”


A februári konferencia során felvetődött néhány további gondolkodást, szakmai diskurzust igénylő gondolatkör, amely a pedagógust középpontban állító rendezvényünkön is megjelenik, és ennek során nyilván tovább mélyül, árnyalódik. Következzen itt ezek közül néhány, nyilván a teljesség igénye nélkül1.

Korunkban a felnőtté válás menete egyre bizonytalanabbá válik. A hagyományos életút-modellek felbomlanak, és az állandó változásban élő társadalmakban folytatódik az időskori tapasztalatok le-, valamint a fiatalok tudásának, készségeinek felértékelődése.2

Az info-kommunikációs technológia, a hálózat alapú kommunikáció, a mobilkommunikáció olyan minőségi változások lehetőségét hordozza, amelyek példa nélküliek az emberiség történetében, és épp ezért a történelem tanulmányozásából fakadó analógiák már nem használhatók3.

A digitális környezet megváltoztatja az agyműködést. A részletekre irányuló, elemző gondolkodás háttérbe szorul. A bal agyfélteke erős dominanciája, amely a beszéddel, majd az írásbeliséggel jelentősen növekedett, most csökkenni látszik. Az iskola többnyire nem boldogul a digitális kor hatásaival, az oktatási rendszernek nincs konstruktív válasza a megváltozott kultúrára.4


A hétköznapi életünket meghatározó három dimenzió – a fizikai-, társas- és kulturális környezet – mellett negyedik dimenzióként megjelent az információs dimenzió, a hozzá tartozó eszközökkel, aktivitásokkal együtt. Ez a tényező integrálatlanul, bevehetetlen (de legalábbis zárványként létező) negyedik dimenzióként jelenik meg a „digitális bevándorlók” életében. Ezzel szemben a bennszülöttek számára ugyanez a dimenzió a kultúra integráns része, olyannyira, hogy nem is jelenik meg önálló tényezőként, egyszerűen belesimul a másik három dimenzióba.5

Az osztálytermi tanulási környezet az IKT-s eszközök és az eLearning használatával térben és időben kitágul. A különböző web2.0-ás és online eszközök használatával a pedagógusok feladatköre épp olyan mértékben bővül, mint amennyire segítséget is jelent számukra az infokommunikációs technológia felhasználása és tanítási (-tanulási) folyamatba való bevonása.6

Az internetes közösség oldalain különböző iskolázottságú, intelligenciájú, és karakterjellemzőiben jelentősen eltérő emberek között alakul ki spontán interakció. Ezen helyzetek egy része kiábrándítóan hathat, mert a résztvevők között olyannyira különbözik a társalgási stílus, a szóhasználat, a nyelvi jellemzők, a vitakultúra vagy egy-egy konfliktus „megoldóképlete”.7

Leküzdendő ellenfél vagy szövetséges az internet? Rajtunk múlik, hogy e nemzedék eszközkészletének romboló hatását minden eszközzel ellensúlyozni próbáljuk, egyre elkeseredettebb harcot vívva az új időkkel, vagy pedig élünk vele, megpróbáljuk kihasználni, a tanítás szolgálatába állítani – hogy a világhálóval „emberek halászai” lehessünk.8

A tanulók számítógép előtt eltöltött idejének tetemes része nem a tanuláshoz kötődik, legalábbis a szónak abban az értelmében, amit egyértelműen az iskolai eredményességgel kapcsolunk össze. Kérdés, hogy miképpen hidalhatjuk át azt a szakadékot, ami az iskola által támasztott elvárások és a diákok természetes életmódja között tátong.9


Az internet széles körű elterjedése felülírhatja, vagy legalábbis újraértelmezheti a klasszikus társadalmi egyenlőtlenségek alapvető törvényszerűségeit. Sokan úgy vélik, hogy segítségével bizonyos mértékben kompenzálhatók a társadalmi különbségek, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a technológiához való hozzáférés különbségei növelni fogják az egyenlőtlenségeket. A digitális szakadékok nem is annyira a generációk, mint inkább a különböző szociális helyzetű társadalmi csoportok között alakul ki, és mélyül el.10

A digitális kor pedagógusa11

A májusra tervezett konferencián az alábbi kérdésekre szeretnénk választ találni:

Miben áll a pedagógus szerepe az információs társadalomban, melyek a hagyományosan megőrzendő, illetve a változások által megkívánt új elemei?

Hogyan alakul át a infokommunikációs társadalomban a tanítás és tanulás fogalma, milyen helyet foglal-e ebben a folyamatban az iskola?

Milyen ismeretekkel, képességekkel és attitűdökkel (kompetenciákkal) rendelkezzenek a pedagógusok ahhoz, hogy az információs társadalom hiteles, tudatos információfeldolgozói, -közvetítői, tanítói és nevelői legyenek, képesek legyenek érdemben hatni a digitális kor megváltozott, de semmiképpen sem homogénnek tekinthető nemzedékére?


Tervezett témakörök

  • A pedagógusok feladatai és lehetőségei az információs társadalomban
  • A digitális generációk nevelése és oktatása
  • A pedagógusok IKT-kompetenciája
  • Pedagógusszerepek az iskolában és az intézmény falain kívül
  • A pedagógus szakmai tevékenységének webes megjelenése
  • Jó gyakorlatok az IKT-eszközök iskolai használatában

A rendezvény szervezője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Iskolapedagógiai Központ, Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, együttműködő partnerek az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete és a Magyartanárok Egyesülete.

A videókon látható filmek a diákpályázatra érkező alkotások.

1
A Digitális Nemzedék Konferencia online kötete már elérhető a neten, A további részletekről, illetve a konferencia utóéletéről a rendezvény honlapján, illetve Facebook oldalán lehet tájékozódni. A honlapon megtalálhatók a plenáris előadások, illetve a kerekasztal-beszélgetés videófelvételei, illetve a diákok számára kiírt pályázat nyerteseinek alkotásai is.

2
Vö.: Szabolcs Éva. Életkorok nemzedékek: a gyermek- és ifjúkor időbelisége, In: Digitális Nemzedék Konferencia Kötet, 5-8. o.

3
Vö.. Szabolcs Éva, i.m.

4
Vö.:Gyarmathy Éva: Ki van kulturális lemaradásban, i.m. 9-16.o.

5
Vö.: Földes Petra: A negyedik dimenzió, i.m. 47.o.:

6
Vö.: Lévai Dóra: Pedagógusok 2.0, i.m. 34. o.

7
Vö.. Tari Annamária: A Z generáció az iskolapadban, i. m. 17-24.o.

8
Vö.. Gergelyi Katalin: Ki veti rá a (Világ)hálóját? I.m., 53-54. o.

9
Vö.: Tóth-Mózer Szilvia: Digitális nomádok és digitális telepesek osztályterme, i.m. 37. o.

10
Vö.: Ságvári Bence: A netgeneráció törésvonalai, i.m.25-35.o.

11
A konferencia időpontja: 2012. május 26-a, szombat, A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Egy üzenet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.27.
Marad a kötelező 50 óra az érettségi előtt, de hogyan teljesíthető?
A mostani helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig az online iskolai folyamatokba is bevonhatnak titeket (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segí...
(Forrás: eduline)
--
2020.11.27.
Új iskolatípus: általános iskola után rögtön az egyetem előszobájába mehetnek a gyerekek
Az új oktatási program keretében mind a közép- és felsőfokú oktatási tartalmakat, mind a duális képzést összehangolják, utóbbi azért lehet szerencsés, mert a tanulók a felsőfokú du...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.27.
A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik
Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep