Ajánljuk az ÚPSZ legfrissebb számát

Már olvasható az Új Pedagógiai Szemle 2018/11-12. száma, fókuszában a gyermekkultúrával és a gyerekek, fiatalok felé forduló pedagógiával.

A tartalom, röviden:

A Látószög rovatba a televíziós szerkesztő, dramaturg TAKÁCS VERA 18 oldalas „előhangot” írt a magyar gyerektelevízió lehetséges krónikájához. A szerző az 1950-es évek végétől a 2010-es évek végkifejletszerű állapotáig több időszakból mesél láttató történeteket, villant fel összefüggéseket – és emlékezik a rendszerváltás előtt még „máshogyan fontos” gyerektelevízióra. (A lapszám képeinek nagy része is ehhez a témához kapcsolódik.)

A Tanulmányok rovatban ARATÓ FERENC alapos, gondolkodó, valóságfókuszú dolgozata olvasható az osztálytermi értékelés komplex, reflektív megközelítéséről „A négydimenziós értékelés néhány gyakorlati aspektusa” címmel.

A Műhely rovatban elsőként PAÁL ZSUZSANNA izgalmas tanulmánya mutatja be a szerző által adaptált új, vizuális önértékelőlapot és annak készülését – sok képpel –, illetve azt, hogy a lappal miként dolgoztak együtt 13. és 14. osztályos művészeti képzős diákjai.

Ugyanitt KUNOS NÓRA közöl sok interjúrészlettel megtámogatott, nagy gyakorlati hasznosságú tanulmányt egy időnként még mindig háttérbe szorított témáról, a középiskolás diákok kiégéséről, „12 lépcsőfokon a teljes kiégésig” címmel.

Az Értelmezések, viták rovatban DR. KOMJÁTHY ZSUZSANNA „’Fogyatékosító’ hatások nyomában – Iskolaérettségi problémák, tanulási nehézségek a 21. században” címmel közöl vitairatot. Az írás empatikusan, bátran és nyíltan irányítja rá a figyelmet a pedagógia egy rendkívül kínos történethalmazára; arra, hogy miképpen okozhatja az úgymond iskolaérettségi problémákat maga az iskola és az iskolarendszer.

A Pedagógiai jelenetek rovatban VESZPRÉMI ATTILA „Három színpad (Két reggel; Maszkabál)” címmel közöl impressziókat és értelmezéseket olyan maguktól formálódó pedagógiai színjátékokról, amelyekbe belecsöppent.

A ritkán látott Iskola–Világ rovat is jelentkezik ebben a lapszámban. Benne elsőként ELŐD NÓRA „Zsidóság témájú drámafoglalkozás” című, nagy lélegzetű írása olvasható. Az ismert drámapedagógus aprólékosan tárja fel az általa tartott foglalkozás pedagógiai hatását, relevanciáját, lehetőségeit.

Ugyanitt bemutatkoznak a gimnazista TARÓDI ANNA és TÓTH BOGLÁRKA, illetve az elsőéves egyetemi hallgató TASSI TIMIÁN. Ők hárman azok közül, akik legjobbnak bizonyultak a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. Az írás TAKÁCS GÉZA szerkesztői munkája, egyben a sorozat I. része.

A Szemle rovatban IMRE ANNA közöl recenziót a Varga Júlia által szerkesztett „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kötetről. Dr. Tóth Béla „Egy fiúgyermek irodalmi érdeklődésének alakulása 2–10 éves koráig” című könyvéről GOMBOS PÉTER ír. Morva Péter „Muzsikáló Gyermekrádió – Elfeledett történet” című, egy úttörő kutatást bemutató friss kötetéről BODNÁR GÁBOR közöl kritikát. Fejes József Balázs „Célok és motiváció – Tanulási motiváció a célorientációs elmélet alapján” című könyvéről VÍGH-KISS ERIKA készített részletes bemutatást. A Kurucz Rózsa szerkesztette „A pedagógusképzés évszázadai a Kárpát-medencében” című kötetről TÖLGYESI JÓZSEF írt recenziót.

A Napló rovatban TRENCSÉNYI LÁSZLÓ közöl baráti hangú beszámolót a 85 éves Kilián István és a 90 éves Debreczeni Tibor tiszteletére rendezett pódiumbeszélgetésről, amely a PIM-ben zajlott. TAKÁCS GÉZA „Tűnődések, találkozások II.” című írásában női szerepekről, női bátorságokról gondolkodik.

A Napló rovatban kapott helyet a SÁSKA GÉZA által írt pályakép-rajzoló nekrológ is „Csákó Mihály, a közéleti szereplő, az oktatás kutatója és a tanárember (1941–2019) címmel.

A Szerkesztői jegyzet leginkább konferenciák hiányzó tanulságáról szól. A címlapon egy 1960-as fotó, amely a KIBERKÁ-t, a bábfigura Csupaszem főprofesszor gépét ábrázolja. A hátlapon részletek olvashatók Csákó Mihály „Ifjúság, iskola és demokrácia” című munkájából.

Veszprémi Attila