2006. február 22. szerda, 16:16
Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 31.
Hogy valóban emberek legyünk…
Kipling verse az emberi minőségről szól, és felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek szerinte az embert az emberi léthez méltóvá, a szó szoros értelmében emberré teszik. Vajon érvényesek-e ma is az általa megfogalmazott tanácsok? Az ő közel száz évvel ezelőtt született gondolatainak a mai fiatalok életről, emberről alkotott elképzeléseivel történő összevetése érdekes beszélgetésre, tartalmas gondolkodásra, tanulságos következtetések levonására adhat alkalmat.
A vers feldolgozását 14 évesnél idősebb diákoknak javasoljuk. Az eredeti műben a sorszámok nem szerepelnek, és a vers nincs szakaszokra osztva. A részleteket mi számoztuk meg, hogy megkönnyítsük a feldolgozást.
Rudyard Kipling: Ha…
(1)
Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
(2)
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok között se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlöltségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,
(3)
ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót
(4)
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van, összetörve,
silány anyagból építsék azok,
(5)
ha mind amit csak nyertél, egyhalomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
(6)
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: „Kitartani”,
(7)
ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jó barát se sérthet,
és mindenki számol egy kicsit veled,
(8)
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked, s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Javaslat a feldolgozáshoz
Szükséges eszközök: csomagolópapír, színes filcek, blue tack vagy cellux.
Az osztály két felé oszlik: A és B csoport alakul. Mindkét nagy csoportban 2-3 fős kiscsoportok alakulnak. A feladat, amit a két nagy csoportnak külön-külön el kell végeznie, 15-20 percet igényel.
Az A csoportban létrejövő kiscsoportok összegyűjtik azokat a tulajdonságokat, amelyek szerintük az embert nagybetűs EMBERRÉ teszi. Erre kb. 5 percet kapnak. A következő 5 percben a kiscsoportok egyeztetik a véleményüket, és egy közös listát írnak fel egy poszterre. A B csoporthoz tartozó kiscsoportoknak szétosztjuk a vers részleteit. A kapott részlet alapján a tanulók fogalmazzák meg saját szavaikkal, hogy milyen tanácsokkal látja el Kipling azt a fiút, akihez szól. Ezek alapján elkészül egy másik tulajdonságlista, amely szintén felkerül egy poszterre.
Ezután az osztály összehasonlítja a két listát. Megvizsgálják, hogy a két felsorolás miben egyezik, és hol vannak különbségek.
Vajon mi okozza az eltéréseket? (Pl. különböző korszak, kultúra, életkor stb.)
A megbeszélést követően feltétlenül hangozzék el a vers teljes egészében. Esetleg egy jó szavaló diák készüljön fel az előadásra.
A foglalkozás végén a tanulók írásban fejezzék be a következő hiányos mondatot:
„A mai beszélgetésből azt tanultam, hogy…”. Az írások tanulságaiból indítható egy következő beszélgetés.
Kiegészítő információ
Részletek Rudyard Kipling életrajzából
Angol regényíró, novellista és költő. 1865. december 30-án született Indiában (Bombayban). Szülei Angliába küldték tanulni. 1882-ben visszatért Indiába, ahol újságíróként dolgozott. Itt jelentek meg első novellái és versei. 1889-ben Angliában telepedett le, ahol írásaival hatalmas sikert aratott. Egyik leghíresebb művében, A dzsungel könyvé-ben a farkasok fölnevelte Maugli történetével Kipling azt tanítja, hogy az élet állandó küzdelem, amelyben a gyengébb áldozatul esik az erősebbnek, a dzsungel kegyetlen törvényéből azonban nem hiányzik az igazságosság, a szolidaritás és a méltányosság. 1907-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. 1935. január 18-án halt meg Londonban.
(Forrás: http://www.mkk.hu)
