Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Dr. Kronstein Gábor

Példaképek vagy káosz a diákfejekben?

Nem szoktam részinformációk alapján véleményt nyilvánítani. Most kivételt teszek. Felzaklatott, amit a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum véleményszondázásából kiolvastam. Megbízottaik (akik tanárok is lehettek) azt kérdezték 655 középiskola 30 ezer 10-12. évfolyamos diákjától, hogy kit ismernek a 20. századi közéletből. Kit ismernek el közülük, és kit utasítanak el? (Ennek a felmérésnek két előzménye is volt. A 2002-es felvétel egyik adatára emlékezhetünk: a vizsgálati minta 9 százaléka pozitívan említette Hitler Adolfot. Ez az arány a rendvédelmi továbbtanulásra jelentkezők között akkor elérte a 14 százalékot.)

Kétségeim vannak a megszondázás tudományos értéke felől, mégsem erről érdemes beszélni. A nyers alaptáblázatok számsorai olyan átütő erővel szolgáltatnak megerősítést fontos pedagógiai összefüggésekről, hogy adatait, még esetleges gyarlóságai ellenére is, feltétlenül a kollégák – osztályfőnökök, történelem- és irodalomtanárok – szíves figyelmébe ajánlom.

Néhány példát említenék. A legelismertebb magyar közéleti személyiségek említési arányai százalékban: Orbán Viktor (19), Göncz Árpád (13), Medgyessy Péter és Kertész Imre (4-4). Kétszázalékos helyet juttattak a diákok Antall Józsefnek, Horthy Miklósnak, Frei Tamásnak, Havas Henriknek és Puskás Ferencnek. A leginkább elutasított magyar közéleti személyiségek sorrendje: Medgyessy Péter (19), Orbán Viktor (15), Rákosi Mátyás (9), Anettka (8), Torgyán József (8) Csurka István (4), Magyar Bálint (4), Kádár János és Kovács László (3-3), Horn Gyula és Szálasi Ferenc (2-2). A tíz „egyszázalékos” közéleti személy közé tartozik mások mellett Horthy Miklós, Kövér László, Friderikusz Sándor, Havas Henrik és Majka. (A részletek megtalálhatók a Felvételi Információs Szolgálat honlapján.)

A névsor és a nevek sorrendje a magyar erkölcsi, politikai és kulturális nevelés szégyene. Minősíti a reform-oktatáspolitika hatékonyságát, a családi és iskolai nevelés ellentmondásait. Kihangzik belőle, hogy a televíziónak erős, a rendszerezett anyagú és intézményes történelemoktatásnak viszont gyenge orientáló képessége van. Föltehető, hogy a 20. századi magyar közéletről szerzett ismeretek töredékesek, felszínesek, törmelék módjára helyezkednek el a diákok tudatában. Feltételezem továbbá, hogy a televízió mellett a propagandisztikus torzítás és a közbeszédben állandósult nyegle, rosszhiszemű toposzok is befolyásolták a diákok véleményét. Nem lep meg, hogy még ez a nem reprezentatív mintán készült, felszíni szondázás is éles társadalmi különbségek tudati jellegzetességeiről árulkodik.

Bennem csak erősödött a meggyőződés, hogy erőteljesebb, ugyanakkor meggyőzőbb erkölcsi nevelésre van szükség. Olyanra, amelynek jellegét nem négyéves ciklusok szabják meg, hanem értékkonszenzuson alapszik, és sarktételeit egyaránt vállalni tudja a zsidó-keresztény értékrendet követő pedagógus és a szekuláris nevelés híve.

Irodalom

Gazsó Ferenc – Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban. Kráter Kiadó. Budapest. 2004.

Kapcsolódó linkek

Felvételi Információs Szolgálat

Marketing Centrum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep