Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Dr. Kronstein Gábor

Példaképek vagy káosz a diákfejekben?

Nem szoktam részinformációk alapján véleményt nyilvánítani. Most kivételt teszek. Felzaklatott, amit a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum véleményszondázásából kiolvastam. Megbízottaik (akik tanárok is lehettek) azt kérdezték 655 középiskola 30 ezer 10-12. évfolyamos diákjától, hogy kit ismernek a 20. századi közéletből. Kit ismernek el közülük, és kit utasítanak el? (Ennek a felmérésnek két előzménye is volt. A 2002-es felvétel egyik adatára emlékezhetünk: a vizsgálati minta 9 százaléka pozitívan említette Hitler Adolfot. Ez az arány a rendvédelmi továbbtanulásra jelentkezők között akkor elérte a 14 százalékot.)

Kétségeim vannak a megszondázás tudományos értéke felől, mégsem erről érdemes beszélni. A nyers alaptáblázatok számsorai olyan átütő erővel szolgáltatnak megerősítést fontos pedagógiai összefüggésekről, hogy adatait, még esetleges gyarlóságai ellenére is, feltétlenül a kollégák – osztályfőnökök, történelem- és irodalomtanárok – szíves figyelmébe ajánlom.

Néhány példát említenék. A legelismertebb magyar közéleti személyiségek említési arányai százalékban: Orbán Viktor (19), Göncz Árpád (13), Medgyessy Péter és Kertész Imre (4-4). Kétszázalékos helyet juttattak a diákok Antall Józsefnek, Horthy Miklósnak, Frei Tamásnak, Havas Henriknek és Puskás Ferencnek. A leginkább elutasított magyar közéleti személyiségek sorrendje: Medgyessy Péter (19), Orbán Viktor (15), Rákosi Mátyás (9), Anettka (8), Torgyán József (8) Csurka István (4), Magyar Bálint (4), Kádár János és Kovács László (3-3), Horn Gyula és Szálasi Ferenc (2-2). A tíz „egyszázalékos” közéleti személy közé tartozik mások mellett Horthy Miklós, Kövér László, Friderikusz Sándor, Havas Henrik és Majka. (A részletek megtalálhatók a Felvételi Információs Szolgálat honlapján.)

A névsor és a nevek sorrendje a magyar erkölcsi, politikai és kulturális nevelés szégyene. Minősíti a reform-oktatáspolitika hatékonyságát, a családi és iskolai nevelés ellentmondásait. Kihangzik belőle, hogy a televíziónak erős, a rendszerezett anyagú és intézményes történelemoktatásnak viszont gyenge orientáló képessége van. Föltehető, hogy a 20. századi magyar közéletről szerzett ismeretek töredékesek, felszínesek, törmelék módjára helyezkednek el a diákok tudatában. Feltételezem továbbá, hogy a televízió mellett a propagandisztikus torzítás és a közbeszédben állandósult nyegle, rosszhiszemű toposzok is befolyásolták a diákok véleményét. Nem lep meg, hogy még ez a nem reprezentatív mintán készült, felszíni szondázás is éles társadalmi különbségek tudati jellegzetességeiről árulkodik.

Bennem csak erősödött a meggyőződés, hogy erőteljesebb, ugyanakkor meggyőzőbb erkölcsi nevelésre van szükség. Olyanra, amelynek jellegét nem négyéves ciklusok szabják meg, hanem értékkonszenzuson alapszik, és sarktételeit egyaránt vállalni tudja a zsidó-keresztény értékrendet követő pedagógus és a szekuláris nevelés híve.

Irodalom

Gazsó Ferenc – Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban. Kráter Kiadó. Budapest. 2004.

Kapcsolódó linkek

Felvételi Információs Szolgálat

Marketing Centrum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.27.
Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?
Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)
Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység...
(Forrás: telex)
--
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep