|
2009. április 22. szerda, 5:28 Címkék: Diákjogok és -kötelességek, fegyelmi eljárás
Diákjogokon a tanulók jogainak összességét értjük. Ezek a jogok minden diákot egyforma mértékben, mindenféle szubjektív korlátozás nélkül megilletnek. Szabályozói mindazok a jogszabályok, a jogszabály felhatalmazásán alapuló iskolai belső szabályok (szervezeti és működési szabályzat, házirend), amelyek a diákok személyével, vagyonával, iskolai tevékenységével kapcsolatosan rendelkeznek, valamint a közoktatási intézmény működésére, dolgozóinak tevékenységére a diákokat érintő tartalommal írnak elő szabályt. Az alábbiakban a Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesületének (MODE) a témához kapcsolódó összeállítása olvasható.
Mi a diákok kötelessége?
Az iskolában a diák kötelessége, hogy:
- részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;
- eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
- életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
- megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét;
- óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
- megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
- az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;
- megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.
Mihez van joga a diáknak?
A tanulókat megilletik az alapvető emberi jogok, melyeket az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fektet le, és a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) is kimond. Ezek tehát minden emberre, tanulóra, pedagógusra, iskolai dolgozóra vonatkoznak:
- élethez való jog,
- személyi szabadsághoz való jog,
- törvény előtti egyenlőséghez való jog,
- állampolgársághoz való jog,
- munkához való jog (munkaszerződés, 14 év alatt tilos),
- szociális biztonsághoz való jog,
- egészséghez való jog,
- művelődéshez való jog,
- egyesülési és békés gyülekezési jog,
- gyermeki jogok,
- szülői jogok (kapcsolattartási jog),
- egészséges környezethez való jog,
- fogyasztóvédelem,
- személyes adatok védelme,
- kollektív büntetés tilalma.
A fentiek alapján, valamint a közoktatási törvény rendelkezései értelmében a tanulókat a következő jogok illetik meg:
- A tanulónak joga, hogy részére a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek közlése, vallási és világnézeti szempontból el nem kötelezett, semleges oktatásban részesüljön.
- (…), hogy nemzeti illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő vallási, idegen nyelvű, kéttannyelvű iskolában, kisebbségi oktatásban részesüljön.
- (…), hogy személyiségét és emberi méltóságát tiszteletben tartsák.
- (…), hogy véleményét szabadon, mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával elmondhassa.
- (…), hogy gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságát tiszteletben tartsák.
- (…), hogy bármilyen szervezet, csoport, kör alapításában, munkájában részt vegyen, függetlenül tanulmányi eredményétől, magatartásától.
- (…), hogy jogai megsértése esetén jogorvoslatért eljárást indítson.
- (…), hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak.
- (…), hogy adatvédelmi szempontból biztonságban érezze magát.
-
A tanulónak joga, hogy kollégiumi lakását, szobáját tiszteletben tartsák (a kollégiumi szoba magánlakásnak minősül).
- (…), hogy levelezését tiszteletben tartsák.
- (…), hogy az iskola falai között biztonságban és egészséges körülmények között nevelkedjen.
- (…), hogy érdekét az általa megbízott személy képviselje, a jogorvoslati eljárásban a tanuló érdekét védje.
- (…), hogy tanácsaival, ötleteivel szervezett formában befolyásolja az iskola működését.
- (…), hogy a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról előre tájékoztassák.
- (…), hogy az iskola eszközeit, könyvtárát, sportlétesítményeit előzetes egyeztetés és felügyelet mellett használja.
- (…), hogy anyagi nehézségei esetén részletfizetési lehetőséget vagy fizetési mentességet kapjon, ill. szociális ösztöndíjban, támogatásban részesüljön.
- A tanulónak joga, hogy válasszon a választható foglalkozás, szakkörök, diákkörök munkájában, és a folyó tanév végéig részt vegyen működésükben.
- (…), hogy másik iskolában vendégtanuló viszonyt létesítsen bizonyos tantárgyak elsajátítására, ill. magántanuló legyen.
- (…), hogy 11-13 évfolyamon megválassza a kötelező tantárgyakon felül tanulni kívánt tantárgyakat, ill. válasszon az érettségik fajtája és minősége közül.
- (…), hogy tanulmányait akkor is a megszokott, adott tantervű, szakú, tagozatú évfolyamon folytathassa, ha állandó lakhelyén az ilyen oktatás megszűnik.
- (…), hogy a gyakorlati képzés kivételével az iskola igazgatója indokolt esetben, részben vagy egészben felmentse a tanulót adott tantárgy tanulása alól.
- (…), hogy érdemjegyeit és osztályzatait ismerje.
- (…), hogy munkája, tanulmányi előmenetele miatt ne szégyenítsék meg, továbbá fogyatékosságát, hiányosságát, szintfelmérő dolgozatainak eredményét csak az adott osztály ismerhesse.
- (…), hogy az iskola, kollégium működéséről, az ott nevelő és oktató pedagógus munkájáról véleményt nyilvánítson.
A tanulói jogok és kötelezettségek a tanulókra külön-külön állnak fenn, azokat egymással összefüggésbe hozni nem lehet. A tanuló jogok a beiratkozástól egészen a tanulói jogviszony megszűnéséig, megszakítás nélkül megilletik a diákot.
A fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárásról akkor beszélünk, ha egy diák kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, és ezért fegyelmi bizottság dönt sorsáról.
A törvény betűje szerint fegyelmi eljárás akkor indítható, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte. Kötelességei azok az írott szabályok, amelyeket a jogszabályok megfogalmaznak számára. Vétkes elkövetésről akkor beszélünk, ha kötelességének megszegését súlyos gondatlansággal vagy szándékosan követi el. Súlyos a tett akkor, ha a tanuló a körülmények alapján mással szemben lényegesen hátrányos dolgot követett el.
A fegyelmi eljárás alapelvei
- A fegyelmi eljárás során a személyes felelősséget kell vizsgálni.
- A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell számára a védekezés lehetőségét, továbbá azt, hogy elmondhassa véleményét, és őt a megbízottja védje az eljárás folyamán.
- Ha a tanuló kijelenti, hogy vitatja a vétséget, amiért büntetni kívánják, vagyis nem ismeri el a tettét, vagy a tényállás tisztázását indokolja, akkor fegyelmi tárgyalást kell összehívni. A fegyelmi eljárás során bizonyítani kell azt, hogy a diák vétkezett.
- A tanulót a fegyelmi eljárás keretében csak egy alkalommal, egy intézetben lehet büntetni, és csak egy büntetést lehet kiszabni.
- A fegyelmi eljárás minden lényeges mozzanatát írásba kell foglalni, és azt írásban a tanulónak meg kell küldeni, a tárgyalás menetét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
- A diákot megilleti az ártatlanság vélelme.
- A diák értelmi képességét, belátási képességét vizsgálni kell az eljárás folyamán.
- A diák által elkövetett vétségnek és a kiszabott fegyelmi büntetésnek egyensúlyban kell lennie.
- A fegyelmi eljárás során csak olyan büntetést lehet kiszabni, amelyet a közoktatási törvény leír. A büntetési nemek közül pedig csak egyet lehet az eljárás keretében kiróni a tanulóra.
- A fegyelmi büntetésnek az elkövető nevelését kell szolgálnia, nem pedig a tett megtorlását.
Fegyelmi büntetések
Jogerős döntés alapján az alábbi büntetések adhatók:
- megrovás,
- szigorú megrovás,
- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
- áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába,
- eltiltás a tanév folytatásától,
- kizárás az iskolából.
Kollégiumi eljárás során:
- megrovás,
- szigorú megrovás,
- kizárás.
A fegyelmi eljárás során a felsoroltakon kívül egyéb büntetés nem szabható ki!
Nem lehet fegyelmi büntetést kiszabni, ha:
- nem lehet bizonyítani a tanuló vétkességét;
- a tanuló nem volt vétkes, vagy tette nem volt súlyos;
- nem követett el kötelezettségszegést;
- a kötelezettségszegéstől számítva már 3 hónap eltelt – ekkor eljárás nem indítható.
A fegyelmi eljárás menete
1. A tanuló és a szülő értesítése: itt meg kell jelölni a vétséget is, az eljárás pontos helyét, idejét.
2. Ha a tanuló vitatja a vétséget vagy a körülményeit, fegyelmi tárgyalást kell összehívni, a fegyelmi eljárásról szóló értesítést úgy kell megküldeni a tanulónak és a szülőnek, hogy külön is megkapják legalább egy héttel a fegyelmi tárgyalás előtt.
3. Ha a tanuló vagy képviselője a fegyelmi tárgyaláson második értesítésre sem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy nem él a védekezés lehetőségével, és az eljárás nélküle is lefolytatható.
4. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület megbízottja vezeti, aki tisztázza a tényállást, ismerteti a tanulóval a vádat és a bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalásra a DÖK képviselőjét is meg kell hívni.
5. A bizonyítékokat egyenként értékelik, minden apró részletre kitérve, ami a tanuló mellett vagy ellene szól.
6. A felsorakoztatott bizonyítékok és az elhangzottak alapján a testület dönt a büntetésről, a határozatot szóban közli a tanulóval, majd egy héten belül írásban is megküldi azt.
7. Az elsőfokú határozat kézhezvételétől 15 napig másodfokú eljárást lehet indíttatni, a kérelmet az elsőfokú döntéshozóhoz kell benyújtani, aki továbbítja a másodfokú szervhez (fenntartó); ez a fellebbezési szakasz.
8. A másodfokú döntést a államigazgatási eljárásra vonatkozó határidők figyelembevételével általában 30 napon belül hozza meg az illetékes.
Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete
|
|
Vissza |
|
|