|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
||||
|
Szabó Anna (Facebook)
Nem oly nehéz észrevenni, hogy nincs tömegigény egy másfajta oktatásra mint olyanra, amilyet a regnáló neméppen-tömeg – hatalom (?) – akar a tömegek pénzéből.
Pontosabban abból a kis hányadából, amit erre szán. Ha a tömegek pedig önmagukat szeretnék újratermelve látni – fekete koronában a vaskupacon és lakásnyi márványborítású teraszon, kinek-kinek, ami dukál, no persze legfeljebb változatlan arányban – akkor így vagyunk rendben. Rendben, amelyet nem a szabadság szült, de életképesnek látszik, s van rá igény, egyre növekvő. Mint oly sok más, el-, letűntnek vélt dologra. Karsztjelenségek, mészkő alapon, egyikük a búvópatak.
Bár lehet, hogy éppen most érkezett el a rendszerszintű játszma az MLM-ben szokásos Szűkítsük a nyerők körét! szakaszba. Hát így se rossz, vagy nem elég sokaknak és nem eléggé. Ki vagyok én, hogy megmondjam, másnak mi fáj? Így hát hurrá, ez az Út, a Tao, amely alfától elvezet omegáig. Vagy csak OMG-ig. LOL, hogy nem hittük el, az ordas eszmék is eszmék, s létük alá jogi alap építhető, képlékeny magyar gránitból. Nevezzük ezt konszolidációnak? Ezt nevezzük konszolidációnak?
Pedig hinni sem kellene, csak emlékezni. „- Meglátta a tanító úr a kerítés fölött a kakastollakat – mesélte apám. Csak nem a három kukorítás jutott eszébe? – gondoltam én. – Akkor aztán szólt a Grünbaumoknak, Gutentágoknak, kezdjenek fekvőtámaszozni. Amíg paroláztak, addig nyomni kellett. A kis Gutentágnak is, pedig az szívbeteg volt. Nem élte meg, hogy elvigyék.
A tanitó úrnak nem volt érzéke a szinesztéziához – a tollak képe nem idézett fel benne hangokat, gondoltam régebben. Érzéseket se. Pedig azok a kukorítások, s közülük is a legfontosabb a harmadik, melyek elvezethetnének a megváltásig…
A fenti cikkfolyamból tudhatom, az oktatás is csak egy business, és működik Mária Terézia rendeletétől fogva as usual, azaz a rendszer újratermelését végzi. Szocializál, sajnos nem teljesen másodlagosan. Olyan és annyi tudást adva, amellyel ebbe a rendszerbe illeszkedni lehet. Annak, aki akar. Meg annak is, aki kénytelen.
Ahogy távoznak a rendszerbe nem illők, tisztul a kép, mint a Balaton partja vagy a Gellérthegy oldala. Nem az kopár, csak az órák. Hihetnénk, a táj lényege, hogy homokos és vizes, tehát vagy tengerpart vagy legalább a Körös-torok, mikor éppen nem árad a folyó, de némi ott töltött idő – harminckét éves lettem én (vagy ez itt körülem?) – után szembesülünk az áradó szomorúsággal. Akkor aztán biccenthetünk, vagy csak lekókad a fejünk, s nézhetjük, ahogy a remény a kis dinnyehéjon, mint ólomkatona a csónakká hajtott újságpapíron, elúszik, bukdácsol, majd elmerül – nem a Fekete-erdő és a Fekete-tenger közt félúton, csak a csatorna vizébe. Repülni már nincs erő, legfeljebb pénz a fapadosra, és integetni az elmenőknek.
Végigolvastam becsülettel, a házit még nem írtam meg. Ez itt vázlatnak is kevés, SMS-ek sora csupán e rút váz tövéből.
Sajnos valóban nem teljesen másodlagosan 😀
Szilárd Blum (Tanárblog oktatási hírcsatorna):
Hajlamos vagyok túl provokatívan fogalmazni, Hanczár Gergőt olvasva megnyugszom, hogy dehogy, én vagyok az arany középút
Viszont ahhoz, hogy hasonlóan píszín fogalmazzak, sokat kéne rágnom a ceruza végét, oszt’ időm meg nincs, szóval az én olvasatomban arról szól a cikk, hogy a tanárok liberálisak, ami egy illiberális társadalomban „homok a fogaskerékben”, ami senkinek sem jó. Vagy ha nem erről szól, akkor is ezzel fogok vitatkozni
A tanárok valószínűleg liberálisabbak az átlagnál, de ha mondjuk a diplomások halmazát nézzük, akkor már nem hiszem. A „vitakészség, az önálló véleményformálás” mint cél sokakban megfogalmazódik, pl. ha „hülyeséget” olvas az egyetlen Tankönyvben, és akkor azt kritizáljuk meg. De kevesen szeretik, ha a diáknak más véleménye van, mint neki.
„Ehelyett – ha igazán jó tanár vagy – visszakap egy, az általa látott értelmezési játéktéren vagy tartományon belül bukásra ítélt embert.” Hát, nem tudom. Ha kritikusan látod a dolgokat, nagyobb a szabadságod: még mindig elhallgathatod a véleményed, de ha hibásan látod a dolgokat, akkor nem vagy adaptív.
Hát Szilárd, az egysoros összefoglalásod szokás szerint elég pontos. Jól értetted a cikk gerincét.
Abban is igazad van, hogy a tanárok igen jelentős százaléka régen sem szerette, ha a gyereknek más véleménye volt mint neki.
Hogy ennek a régi tanári működésnek mennyire kkövetkezménye a jelen rendszer működése, az is jó kérdés. A víz a medret követi és teremti.
Abban nem biztos, hoyy egyetértünk, hogy a „hibás” látás nem adaptív a maga módján.