Értjük egymást? Értsük egymást!   – Jó gyakorlatok és módszertanok a szülőkkel való együttműködésre

A program  2021 május 20-án a Tempus Alma a fán –Fókuszban a társadalmi befogadás az oktatásban című  művalósult meg. 

A rendezvény kerekasztal beszélgetéssel indult, ahol elsősorban arról beszéltem, hogy miért is fontos a szülők és az iskola kapcsolata. A különböző korosztályok más-más igénnyel és lehetőségekkel jellemezhetők. Az általános iskolások szülei akár hetente, de naponta is alkalmat találhatnak a tanárokkal való személyes találkozásra.

A középiskolások nagy része nem a lakhelyén tanul, ezért kollégiumban, vagy albérletben lakik. A szülők nagy távolságra vannak, így az iskolára való rálátásuk csak közvetett, a személyes tapasztalatszerzésre a szülői értekezleteken, illetve a fogadóórákon van alkalmuk. Ezért is nagyon fontos, hogy a kezdetektől kialakuljon az osztályfőnökkel egy bizalmi viszony, hogy a kölcsönös tájékoztatás természetessé váljon minden a „közös gyermeket” érintő kérdésben. A hangsúly a „közös” jelzőn van. A szülők nagyon jól fogadják, ha érzik, hogy az osztályfőnök, mint „pótszülő” átveszi a hétköznapokban a szerepük egy részét.  Ugyanakkor az osztályfőnök is szívesen fogadja a szülők információit. Az a tapasztalat, hogy az egyenrangú partneri viszony a gyerekekre is jó hatással van. Nagyon fontos, hogy a meglévő társadalmi különbségek, szociális adottságok, nevelési nézetek közötti eltérések ellenére a tudás, a tanulás megítélése, az iskolai értékek közelítsenek a családi értékszemlélethez. Ehhez a hagyományos fórumokon kívül iskolatípusonként a helyi adottságok, a pedagógusok kreativitásának függvényében még sok egyéb mód társul. (Ezekről a későbbiekben lesz szó.)

Külön fejezetet érdemelne az elmúlt néhány hónap elemzése nem csak a diákok és a tanítás-tanulás szemszögéből, hanem a szülőkkel való újfajta kapcsolattartás formái miatt is. A „virtuális kávézás” vált be a legjobban, amit a szülők is, kollégák is kedveltek. Ez egy online beszélgetés (Meet keretben), ami sokkal informálisabb és hasznosabb volt, mint a hivatalos értekezletek. A szülők várták a híreket, a tájékoztatást, olykor segítséget, hogyan tudják motiválni a gyermekeiket, hogyan erősíthetik bennük a kitartást és a türelmet. Sok olyan magatartásbéli, tanulásmódszertani problémára derült fény, amit korábban nem tapasztaltak. Adott esetben szakembert, pszichológust is ajánlottunk a tünetek enyhítésére, kezelésére.

Szó esett még arról is, hogy miből hagyható ki a szülő, és miből nem. Nagyon fontos, hogy a hiányzásról tájékoztassuk egymást, hogy tudjuk mikor hol van a gyerek. Az, hogy egy órán probléma van, az adott kollégára tartozik, 2-3 hét múltán mit kezdjen ezzel a szülő? Ezekből kihagyható, kivéve, ha valami rendhagyó dolgot tapasztalunk. Például az adott diák nem tud figyelni az órán, gyakran fáradt. Ennek közösen a nyomába eredhetünk , felderíthetjük, hogy mi okozza a tüneteket: egészségi, családi vagy személyes problémája van, esetleg valamilyen társakkal való konfliktust nem tud feldolgozni. Ilyen esetekben a szülő és a pedagógus közösen próbálhat segítséget nyújtani. 

Jó gyakorlatok

A debreceni Ady Endre Gimnázium egyik fő erénye, hogy úgy működik, mint egy nagy család. Az ide jelentkezők először a nyílt napokon tekinthetnek be a hétköznapjainkba, majd a bekerülők meghívást kapnak egy „bizalomerősítő találkozóra”, amelyen  a szüleikkel együtt vesznek részt és ismerkednek meg az osztályfőnökükkel és az osztálytársaikkal. 

Tőlem az osztályok valamennyi diákja egy névre szóló csomagot kapott, amiben minden fontos információ benne volt némi meglepetés kíséretében. Ezután már ismerősként találkozunk a beiratkozáson. A szülőktől  ekkorra kérek egy  használati utasítást a saját gyermekéről, amelyben olyan információkat oszt meg velem, amik a személyes bemutatkozásnál nem derültek ki.  Például az otthon használatos beceneve, az a mód, ahogyan hadra fogható. Szeretném tudni, hogy mi az, amire különösen érzékeny, illetve van-e olyan egészségi problémája, amire oda kell figyelni. Megkérem a szülőket arra is, hogy írják le,  mit várnak az iskolától, és hogy ők miben tudnak esetleg segíteni. Igyekszem elérni, hogy a szülők megérezzék: számítok rájuk, fontos számomra  a véleményük, és ők is számíthatnak rám.

A másik nagyon jól bevált forma a „Szülő-nevelő-diák” találkozó:  fehér asztal melletti kötetlen beszélgetés némi pogácsa, üdítő, kávé kíséretében, amit a gyerekek rövid műsora előz meg. Ennek az a legnagyobb hozadéka, hogy minden kollégának lehetősége van látni a diákokat a szüleikkel együtt is,  a szülők pedig megismerhetik a szaktanárokat.  

Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a „családlátogatás -másképp”. Ez ugyan nem kötelező, de vannak osztályfőnökök, akik szívesen mennek 6-8 diák kíséretében olyan családokhoz, ahol szívesen fogadják őket. Ennek az az érdekessége, hogy amíg az osztályfőnök a családdal beszélget, az osztálytársak is elfoglalják magukat, és a szülők  gyereküket barátaik körében is látják.

Hagyományosan közös élményszerzési lehetőség az Ady-bérlet a Csokonai Színházban .  A közösen megtekintett előadások tartalmas beszélgetésekre ösztönöznek.

A szülői értekezletek mellett szerveztünk Szülők Akadémiáját, ahol prevenciós előadásokra került sor. A gyerekeknek ezt rendhagyó osztályfőnöki órán szervezzük meg a rendőrséggel, mentősökkel, orvostanhallgatókkal közösen.

Az iskolai rendezvények sorában a nyolcadikosok táncvizsgája, drámás osztályok félévenkénti vizsgája, a mestermunkák bemutatása során a szülők tanúi lehetnek gyermekeik bemutatkozásának, sikerének. (A mestermunka egy korszakot lezáró, azt bemutató előadás és valamilyen önállóan elkészített tárgy kapcsán az előkészületektől a kész műig a munkafolyamat ismertetése. Erre történelem, irodalom, rajz tárgyakból kapnak értékelést.) A szülők ürülnek, ha beleláthatnak gyermekeik iskolai életébe. Ehhez a zárt Facebook csoportunk is hozzásegíti őket, ahol minden fontos közös programot dokumentálunk.

A ballagás, érettségi után a szülők nagy lelkesedéssel szervezik az utolsó közös estét, az érettségi bankettet, ami a feledhetetlen diákévek közös élményeinek utolsó felvonása.

                                                                     Dr. Debreczeniné Nagypál Katalin