2 610 üzenetHozzászólás a(z) juco bejegyzéshez Válasz megszakítása |
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
|
Most olvastam el az arhívból eme csudás cikket: hát nagy butaság Tesótanár – kefebajusszal
Kedves Pedagógusok!
Szeretnék tájékoztatni minden kedves pedagógust, hogy a napokban jelenik meg a második könyvem, ( Holtomiglan?- A családon belüli erőszak volt az első) aminek a címe Az erőszak a családban marad?- Gyermekbántalmazás. Kifejezetten szociális munkásoknak, pedagógusoknak, tanulóknak, valamint a segítő szakmában tevékenykedőknek íródott. A kötet igyekszik átfogó képet adni a gyermekbántalmazás történetéről, jogi kezeléséről az elmult 4 év statisztikáival igazolva, hogy a probléma fölött nem lehet szemet hunyni, a megelőzéssel, a keueléssel foglalkozni kell. Tájékoztat a gyermekvédelemben és a törvényben biztosított lehetőségekről, melyek a bántalmazottak helyzetének jelentős javulását eredményezhetik. Felhívja a figyelmet a jelzőrendszer szerepére, mely a korai felismerés záloga, a prevenció egyetlen lehetősége. Ha valakinek felkeltette a kiadvány az érdeklődését, a silver1@chello. hu e-mail címen jelezhetl A kiadvány ára: 850 Ft.
Tisztelettel: Nagy Henrietta
Nem kérek tanácsot, csak fortyogok itt magamban, hátha találok társakat. A gyermekem 13 éves szülinapjára az elveszett helyett kért új mobilt, ezt egy könnyelmű pillanatomban meg is ígértem neki. Sőt azt is mondtam, hogy választhat. Ő meg ragaszkodik egy 45 ezer forintos változathoz. Szerinte ez nem is olyan drága, hiszen vannak drágábbak is. Miután jeleztem, hogy ennyi pénzt nem adok ki egy ilyen kütyüre, vérig sértődött, duzzog és pimasz. Hogy én nem tartom be az ígéretemet, különben csak egyszer van az embernek egy évben szülinapja stb. stb. Szönyű rossz a hangulatunk ezért… Normális dolog ez az egész?
Hali. Az évfolyamdolgozatomat a családon belüli erőszakról írom, de sajnos nagyon kevés statisztikai anyagot találtam.Nagyon megköszönném, ha valaki tudna segíteni.
Kedves Nyunyó! Családi iszonyok címmel a közelmúltban jelent meg Virág György szerkesztésében egy a témához kapcsolódó kutatási eredményeket tartalmazó könyv (a CompLex és a Magyar Kriminológiai Intézet közös kiadványa.) Tájékozódni lehet a témáról a következő internet címeken: http://www.nane.hu/egyesulet/index.html;
http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/csaladonbelulieroszak.doc;
http://www.im.hu/csaladonbelul/;
http://www.szochalo.hu/index.php?cache=1&tx_ttnews%5Btt_news%5D=101888
Eredményes munkát kívánunk. OFOE
Kedves Mindenki!
Mit lehet tenni, ha egy diák a tanárai nevét nicknek használva disznóságokat írt egy chat fórumra, ami nem moderált, sőt nyoma sincs sehol rendszergazdának.
Szólok az érintett kollégáknak, igen, és azután? Lehet, hogy ha ügy lesz belőle, csak elharapózik a jelenség, mivel az internetre bárki bármit feltehet…
Kedves Zsuzsa! Igazán semmi konkrét dolgot nem lehet ez ellen a jelenség ellen tenni, hiszen az internet nyilvánossága nehezen tartható kordában. Lehet (és kell is azonban) beszélgetni a gyerekekkel ezekről a kérdésekről. A szabályok áthágásának általános divatja különösen veszélyes a jelenlegi technikai fejlettség szintjén. Hiszen ma a gyerek a mobilján bármit, bárkit lefényképezhet, videofelvételt csinálhat észrevétlenül, s név nélkül is feltehet bármit az internetre. Hogy ez a lehetőség mekkora felelősséggel jár, azt csak akkor értjük meg igazán, amikor mi magunk válunk sértett felekké, netán áldozattá. Ez pedig bármelyikünkkel előfordulhat. A diákokban 100 évvel ezelőtt is megvolt a késztetés, hogy borsot törjenek tanáraik orra alá, humorizáljanak velük, róluk, esetleg megbosszulják vélt vagy valós sérelmeiket (ld. pl. Karinthy vagy Kosztolányi műveiben Kökörcsin vagy Novák tanár urakat). A helyzet annyiban változott, hogy kibővültek, mondhatni korlátlanná váltak a cselekvési lehetőségek . A honlapunkon már érintettük ezt a kérdéskört (Bűnök és büntetések). Nagyon érdekelne, hogy Neked és a többi kollégának evvel a dologgal kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak, hogyan vélekedtek a lehetséges megoldásokról. Érdemes lenne mindezen közösen is eltöprengeni. SzJ
A többi csak homok
Már két perce becsöngettek, de idős tanár nem mozdult. Fáradt teste ernyedten pihent a poros szertár egyetlen karosszékében.
-Menni kell!
Hatodik óraja lesz az érettségiző osztályban.
A tananyaggal már régen végeztek. Feletetni sem
kell, már minden jegy gazdára talált. Mit is mondhat még, mit adhat még magából útravalónak?
Szemében kiült a rémület. Nézte elmúlt életének színpadát, a kopott kellékeket. A polcokon dobozok,zacskók sorakoztak katonás rendben. Minden
pontosan felcímkézve. Nehézkesen felállt, talá-
lomra levett egy dobozt a polcról. Csodálkozott a
súlyán de nem nézett bele. Az osztályban a szoká-
sos zsivaly fogadta. Fellépve a katedrára, a doboz
tartalmát az asztalra rendezte. Kisebb-nagyobb kö-
vek, egy zacskó apró kavics, egy fedél nélküli
befőttesüveg. A diákok érdeklődve szemlélték a
kiállítást. A tanár, kezében az üveggel az osztály
felé fordult. Egyenként tette bele a köveket.
-Tele van? – kérdezte váratlanul.
-Igen! – jött a válasz.
Ekkor az apró kavicsokkal töltötte fel a kövek hézagait.
-Tele van?
-Igen, igen! – dübörgött kacagva az osztály, megszimatolva a drámát.
A tanár óvatosan kioldotta a homokkal telt zacskó száját, és tartalmát az üvegbe rázta.
-Tele van? – kérdezte harmadszor is.
-Most már teljesen. – szólt a kórus.
-Igen, most már valóban tele van. – s szemével
messze nézett. Túl az osztályterem falán, hosszú
életének távolába.
-A sorrend. -kiáltotta.
-Jegyezzétek meg, a sorrend!
-Ha a homokot tettem volna először az üvegbe, nem
lett volna hely a köveknek, kavicsoknak. – mondta
tompa hangon.
-Az üveg az élet! A kövek életünk legfontosabb kellékei: a hazánk, a családunk, feleségünk, gyer-
mekeink, az egészségünk, a megszerzett tudásunk,
a barátaink, a hitünk.
A hirtelen beálló csendben, meglepett arcok szegeződtek az öregre.
-A kavicsok, megszerzett vagyonunk: házunk, lakásunk, autónk, s minden ami pénzzel megszerez-
hető.
-A homok, nos a homok, minden egyéb. – s hangja újból lágyan járta be a termet. Megfáradt tekintete lassan ereszkedett a diákjaira.
-Vegyétek ezt még tőlem! Csak a kövek az igazán
fontosak! Teljes marad az életetek akkor is, ha
csak a kövek maradnak meg nektek, merta többi
csak homok.
Kedves Mindenki!
Szeretnék tanácsot kérni.
A gyerekek internetes oldalt szerkesztettek otthon, szabadidejükben. Közülük az egyik,társuk képét (szintén a netről töltötték le)és az osztály-bulin történt eseményeket közölte. Ez esetben be kell e avatkozni az iskolának? Kell e büntetést kiszabnia, vagy összekötő-tanácsadó szerepet kell vállalnia. Köszönöm a segítséget.
Kedves Ibolya!
Néhány momentum nem egészen tiszta a történetben. Nem derül ki például, hogy tiltakozott-e valaki a fotók nyilvánosságra hozatala ellen. Kérdés az is, hogy a fotók publikálása – ha valóban az internetről származnak – miért csak most vált ki ellenérzéseket. Netán más környezetbe kerülve, az érintettre vagy másra nézve sértő üzenetet közvetítenek?
Bármi is a helyzet, az iskola nem szankcionálhat. El lehet persze beszélgetni a gyerekekkel az ügy etikai és jogi hátteréről, a személyes adatok védelméről stb. Ha az érintetteket zavarja a publikálás ténye, kérhetik a képek levételét a honlapról. Ha az oldal készítői ezt nem teljesítik, a szolgáltatónak kell jelezni a hozzájárulás nélküli publikálás tényét, aki köteles intézkedni az ügyben.
Sz.N.
Köszönöm a reagálást. Az fotó az iskola internetes oldaláról került a web.oldalra.A gyermek szülei tiltakoztak először a gyermek szüleinél, aki felrakta a képet, majd az iskolába is bementek és gondolom vért követelt én csak a végkifejletről tudok. A lapot három gyermek szerkesztette, közülük egy volt az aki feltette a lapra az információkat.Ezt mindhárman megerősítették. Az iskola mindhárom gyermeknek igazgatói figyelmeztetőt adott. Az igazság érzetemet bántotta az eset, kíváncsi voltam objektív véleményre ezért talán nem tisztán fogalmaztam. Köszönöm a hozzászólást.
Jellemző eset arra, hogy az iskola megpróbál iskolán kívüli történésekbe beleszólni, és ezt el is várják tőle. A leírás alapján itt sokkal inkább a honlapot készítő gyerekek jogai sérültek, mint azé, akinek a fotóját feltették. (Persze a honlap tartalmár nem ismerjük: az magyarázhatja a szülők felháborodását, de az iskola reakcióját nem igazán.)
Azért ez nem egészen így van. Sérültek itt annak a gyereknek is a jogai, akinek a fotóját (ki tudja milyent?) az engedélye nélkül feltették a honlapra. Ma, amikor már tankönyvbe sem lehet jogtalanul betenni semmit! Mi védi a személyiségi jogokat? Bármelyikünkkel bármi megtörténhet? Miért csak a honlapkészítőknek vannak jogai? Nem értem.
Kedves Balázs! Senki sem vonta kétségbe azt, hogy annak, akinek a képét feltették, sérülhettek a személyiségi jogai. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy az iskola helyesen járt-e el az ügyben. Az intézményt az iskolán kívüli történésekkel kapcsolatban csak nagyon korlátozott, áttételes felelősség terheli, így azonban az is kérdéses, hogy mennyire lehetnek ezek iskolai szankciók alapjai.
Könnyen lehet, hogy a honlap tartalma elfogadhatatlan, felháborító. Az is lehet, hogy a diákokat ennek megalkotására egy iskolán belüli konfliktushelyzet késztette. Ebben az esetben szerintem semmi nem oldódik meg az igazgatói figyelmeztetők kiosztásával. Magát az iskolán belüli konfliktust kellene kezelni, mert ez tényleg az iskola felelőssége (is). Ha pedig jobb nem jut eszébe az iskolának, akkor az ezzel kapcsolatos iskolán belüli megnyilvánulásokat sújthatja a megszokott szankciókkal.
Kedves Juli és Mindenki!
Kissé elnagyoltnak érzem a választ, és az erlölcsi érzékem háborog! Miközben még csak csúnyán sem nézhet a pedagógus, a diáknak szabad ilyen aljas módon visszaélni?
Beszélni kellene róla, igen, de én épp attól tartok, hogy ha eddig még nem jutott eszébe valakinek, akkor épp én adok ötleteket.
Technikai jellegű megoldásnak is kellene lennie, nem lehet valahol letiltani azt az oldalt? Vagy legalább megtudni, hogy ki működteti.
Nem hiszem én sem, hogy „rosszabbak” a mai gyerekek, csak a rosszalkodás eszközei kifinomultabbak.