2 610 üzenetHozzászólás a(z) Hesz Dóra Virág bejegyzéshez Válasz megszakítása |
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
|
Kedves Nagy László Nagyon örülünk a jelentkezésének. E-maileztem a Baraka Alapítványnak, hogy jelezzenek vissza az észrevételeire, remélem megteszik. A filmeket mi még nem láttuk, és nem hallottunk a pályázat eredményeiről sem. Különben milyenek a filmek Maga már látta óket
Az óraszámcsökkenést követi-e tananyagcsökkentés Ha igen, akkor ez mely tantárgyakat és milyen mértékben érint Amíg ezt nem tudjuk, igen nagy feszültségeket okoz az általános iskolákben, „meglesz-e a szükséges óraszámom” Ez egy számunkra létfontosságú gond, hiszen a béremelések következtében a fenntartó önkormányzatok (különösen a kistelepülésiek) nehéz helyzetbe kerültek.
Azon úgy látszik kevesen gondolkodtak el, hogy a jelenlegi óraszámok megtartásával, de megfelelő tananyagkorrekcióval (a jelenlegi óraszámok megtartása mellett) és – ami a mániám – megfelelő tankönyvekkel többet tudnánk csökkenteni a tanulók terhelésén, mint azzal a heti két órával. Nem tartom magam nagyon butának, de ha nekem kétszer-háromszor kell nekifutnom egy általános iskolai tankonyv némelyik mondatának, hogy megértsem, akkor mit várhatok a szerencsétlen kiskölyöktől Szerintem a tankönyvek jelentős része nem alkalmas arra, amire készült, a megfogalmazások túl bonyolultak, nehezen emészthetők. Hiába csökkentünk óraszámot, ha a jelenlegi tananyag és tankönyvek maradnak.
Nekem is az a véleményem, hogy a tankönyvügybe túlságosan korán lettek belevonva a piaci érdekek, és most már nehéz visszazárni a szellemet a palackba. Irtózatos árak és egyáltalán nem garantált színvonal… Így a valóban színvonalas tankönyvek is csak véletlenszerűen fedezhetők fel Kíváncsi lennék, hogy milyen stratégiája van a közoktatásirányításnak ebben a kérdésben.
Bizony, bizony… A tankönyek, a tankönyvkérdés is az oktatásügy egy olyan területe, ahol a pénz beszél… Óriási üzlet, és lehet, hogy rosszindulatú vagyok, de mintha a minisztérium tankönyvirodája nem mindig lenne szakmailag a helyzet magaslatán.
Lehet, hogy konzervatív vagyok, de magam is úgy gondolom, erősen redukálni kellene a választható tankönyvek számát, a maradékot viszont sokkal jobban kontrollálni.
Kedves Olvasóink
Meg kell kövesselek Benneteket, amiért a Tanácsadóba érkezett leveleket egyszerűen “elveszítettük”, és komoly hónapokig nem válaszoltunk rájuk. Így a most küldött válaszok valószínűleg csekély vigaszt és segítséget jelentenek a kérdezőnek. Hogy mégis közöljük őket, azért tesszük, amiért az egész rovatot indítottuk: bízunk benne, hogy válaszaink más olvasóknak is hasznosak lehetnek.
Még egyszer elnézést kérünk az “elfelejtett” kérdezőktől Kérjük, adjatok további lehetőséget és bizalmat, mi pedig a stabilizálódott honlapon most már folyamatosan állunk rendelkezésetekre.
Földes Petra
A „PISA-i nagy magyar birka” című igen szellemes és lendületes írásukra reagálva írom az alábbiakat:
12 évfolyamos iskolánkban (Budapest) az eddig 6., 7. és 9. évfolyamon heti két órában oktatott informatika tantárgyat a negyedére (nem tévedés, a negyedére), azaz heti félórára csökkentették. (Nesze neked, információs társadalom.)
Az intézkedés nyomán egy teljes informatikatanári állás vált feleslegessé. Ráadásul még tovább tágul majd a szakadék az otthoni számítógép- és internet-hozzáféréssel rendelkező gyerekek és azon diákok között, akiknek az iskolában kell elsajátítaniuk a számítógép-használat alapjait.
A dolgon, mondjuk, kevés csodálkoznivaló van: igazgatónk már több ízben válaszolta egy internetes forrás kollégák általi ajánlására a következőt: „Jó, megnézem, nyomtasd ki„
Eszter
Az informatikáról inkább ne is beszéljünk… Ha megnézzük a minisztérium „Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására” című táblázatát, akkor látjuk, hogy 5-8. osztályban heti 0-0,5-1-1 óra. Haladunk az információs társadalom felé. Amúgy előzékenynen adják ehhez a tantervet is; megnézném, aki a 6. osztályos követelményeket abban a heti FÉL órában megtanítja. (Ekkor még csoportbontásról, két tanuló-egy gép, stb. nem is szólok.)
Persze nézhetjük a technikát is (minisztérium: életre nevelés, gyakorlati ismeretek, stb.), nesze nektek, három évfolyamon heti 1 óra, egy évfolyamon heti FÉL
Az osztályfőnökit inkább nem is részletezném…
De, beszéljünk még egy kicsit az informatikáról:
A könyvtárhasználat-tan nálunk eddig évi 4 () órában szinte kizárólag az informatikaórákon – elvétve egy-egy magyarórán – valósult meg (ehhez azonban a könyvtáros jószándékú erőszakossága kellett, hisz a vezetés nem ellenőrizte, hogy a könyvtári órák nem csak a tanmenetekben léteznek-e). Hasznos dolgok folytak ott (on-line katalógusok használata, információkereső nyelvek stb.), melyek nélkül egy felsőoktatásba igyekvő diák ma már nem lehet meg.
Ha az informatika évi félóra, nincs az az erőszakos könyvtáros, aki rá tudná venni informatika szakos kollégáját akár évi 1 óra átadására is a könyvtárhasználat-tan tanítására.
Akkor pedig marad az évtizedek óta bevált „módszer” a könyvtárakban tanácstalanul ácsorgó diákok számára: „Kérdezzük meg a könyvtárost…” Olyan könyvtárhasználati alapismeret ez, mely valóban megtanítható még akár évi 5 percben is.
Eszter
A yahoo-n található ISKOLA mev űű levelezőlistán vázoltam a nálunk zajló vita jellegét. Az oda érkező reakció (ellenvélemény) több szempontból zgalmas, ezért ide másolom további vitát remélve:
„Nagy felfordulas lesz most itten kerem )
Szerintem nagyon provokativ a hangnem (lehet, nem is veletlenul), es jo
szokas szerint tele van csusztatasokkal. Nem vagyok tanar-tanito (akkor
meg minek kotyogok bele ), de tapasztalatom igenis van: 6 gyerkocbol 5
mar iskolas, 2 gimi, 1 alt, 2 waldorf, a legkisebb „rovidlato hangya”
pedig jovore waldorf-varomanyos. Az asszony viszont tanar, rajz,
kezmuvesseg, miazmasok. Altalanos iskola utan most harmadik eve egy
szep nevu, Alternativ specialis szakiskola es gimnazium-ban tanit, ez
gyakorlatilag a serult, es nehezen kezelheto (gyk: „halmozottan
hatranyos helyzetu” …) gyerekeket jelenti…
Tapasztalat tehat van.
>a magyar diákok túlterheltek, nem tudnak számolni, írni, olvasni, „szövegérteni” (made in PISA), ergo
(folytatás)Itt két állítás is van: túlterhelés – ezt bizony szülőként, a fentiek
tekintetében a saját szememmel látom
nem tudnak szövegérteni – ezt viszont a felmérés „tanúsítja”,
ilyen-olyan módon.
Itt egy kicsit meg is állok, nem sok értelme van lépésről lépésre
kivesézni a dolgot, mert az enyémbe is legalább ennyi helyen bele lehet
majd kötni, és akkor arról fog szólni a „vita”, hogy miről is
vitatkozunk…
Az én véleményem sommásan: a jelenlegi iskolarendszer nem a jó időben
oktatja az anyagot. Nem a gyerekek fiziológiai és pszichikai fejlődését
veszi alapul, hanem a tananyagot. Nem a gyereket tanítják, hanem az
anyagot, valami olyaféleképpen, ahogy a doktorok nagyrésze is a
betegséget gyógyítja, nem a beteget.
Ez persze nem a teljes pedagógus-társadalomra igaz, de szintén az
eddigi tapasztalataim alapján: az én gyerekeimet – sajnos – jórészt
ilyen tanárok tanították. Ezért váltottunk a kicsikkel iskolát, ezért
kerültek át a Waldorf elveket „jobban valló” iskolába.
Hirtelen ennyi…” (Kiss Dénes)
Megnéztem a kerettantervi ajánlást, 5-6-ban nincs informatika, 7-8-ban maradt a heti 1 óra. Hogy tudunk-e ezen valamit bűvölni, fogalmam sincs. Nálunk eddig 5-6-ban is volt, ezt én alapozó időszaknak tekintettem, elég kevés gyereknek van otthon számítógépe (csóró Somogy), Internet meg egynél sincs, kell tehát, hogy kicsit játszva ismerkedhessenek a géppel. Az sem baj, ha ez tényleg játszva történik, kell egy kis autóverseny, Aladin stb… és a kiskölyök közben akaratlanul is nagyon hasznos dolgokat tanul. 6. végére már a gyengébbje is magától értetődő természetességel nyúl a géphez. Aztán 7-8-ban szépen megtanul szövegszerkeszteni, komolyabban netezni stb. Na ezt a játszva tanulást vette most el a minésztérium bölcs döntése, mely minden bizonnyal a fejlődéspszichológia új, előttem még ismeretlen eredményein alapszik. Nesze neked elektronikus írni-olvasni tudás, meg Európa A másik szakom földrajz, na az is röhej, amit az utóbbi években ebből a szerencsétlen tantárgyból csináltak. Heti egy óra az egyik félévben, kettő a másikban. 6-ban meg heti egy. Pedig hát valahol meg kellene alapozni a környezettudatos magatartást, meg persze azt is jó lenne megtanítani, hogy hogyan működik a gazdaság, de így csak végigrohanunk az anyagon. Hányszor mondtuk, hogy kevesebb tananyagot, de alaposabban Ehelyett az óraszámok csökkennek, a mi egzisztenciális gondjaink nőnek, a gyereknek meg szegénynek, semmivel sem lesz jobb.
Amikor a paradigmaváltás szükségességéről írtam, akkor annak egyik elemeként épp a tantárgyakra, tanórákra bontott – a valóságtól teljesen elrugaszkodott – iskolai világ ellehetetlenülésére gondoltam. Tudom, hogy ez olyan mélyen ül a tanári gondolkodásban, hogy a megkérdőjelezése egyenesen szentségtörés, de nem egy szentségtörésre van szükség ahhoz, hogy az iskola ne korhadjon tovább, és egyszercsak ne szakadjon rá a bennlévők fejére. Attól a 100%-os növekedéstől például, hogy hatodikban nem egy, hanem kettő földrajzóra lenne, az ég világon nem változik meg semmi, viszont a legjobb energiákat szívhatja el az érte való küzdelem.
Biztos, hogy nem lenne rossz a nem tantárgyakra, tanórákra bontott rendszer, csak szerintem ez elég nehezen valósítható meg akkor, amikor a természettudományos szakokra úgy fogdossák a hallgatókat. Lehet, hogy tévedek, de a jelenleg pályán lévők kb. 20%-a lenne alkalmas erre. (A társadalom-tudományokról nem tudok nyilatkozni, bár szerintem ott meg az a gond, hogy a jelentkezők 50%-a már felvételkor tudja, hogy ő gyerek/iskola közelébe nem kíván menni.)
A tantárgyköziség meg az integrált tantárgyak nehéz nehéz áttörése megérne egy vitát. Úgy gondolom, hogy az iskolák általában tisztelik a hagyományokat, nehéz megszokott kereteket áttörni. A pedagógusképzés is őrzi a szaktantárgyak határait, hiszen nem jellemző, hogy integrált tantárgyak oktatására induljon szak. Egy-egy tantárgyon keresztül is lehet azért hatni a gyerekekre…
Meg szeretném nyugtatni Malfát: akadnak még fiatalok, akik valóban pedagógusok akarnak lenni. Persze nem biztos, hogy azok is lesznek, de hát mi biztos manapság.
Péter Azért túl sommás az a megállapítás, hogy „korhad az iskola”. Olykor megdöbbentően jó iskolákba jut el, és igen jó pedagógusokkal fut össze az ember…
Aki tud segítsen
Jó néhány héttel ezelőtt az ofoe honlapján rátaláltam egy csomó módszerre, amelyeket kiscsoportban jól lehet alkalmazni például ismeretlen emberek játékos megismerkedésére. Most, nyári táborozásra készülve szerettem volna néhány módszert kigyűjteni, de nem találom a megfelelő oldalt. Aki tud segítsen megtalálnom.
Üdvözlettel: Laci