2 610 üzenetHozzászólás a(z) juco bejegyzéshez Válasz megszakítása |
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
|
Kedves Ili
Sortörést a „\” karakterrel tudsz csinálni.
Újra működik!
Az Üzenet rovat néhány napig technikai okokból nem működött. Elnézést kérünk minden a bekapcsolódással hasztalan próbálkozó látogatónktól. Kérjük, hogy amennyiben a honlapunk bármely rovatában gondokat észlel, azonnal jelezze ezt a következő e-mail címek valamelyikén: szatmaryn@axelero.hu vagy szekja@axelero.hu. Közreműködését előre is köszönjük.
Kedves Mindenki Köszönöm a gyors válaszotokat, a tanulásmódszertani szakirodalmat és a letölthető „széttöredezett négyzeteket”.
Kedves Mindenki Megkésve bár(de törve nem) boldog új év(kezdés)et kívánok mindenkinek. Elolvastam a Fenyő féle írást. Véleményem szerint nem törvényekkel kell szabályozni a bizalmat. Eddig is hányszor előfordult, hogy odajöttek diákok hogy „Tanárnő, de ezt ne tessék elmondani a szüleimnek” és ha olyan volt eddig sem mondtuk el, ha meg nem akkor megbeszéltük, hogy erről bizony tudni kell a szülőnek. És -én legalábbis-ha úgy fogom megítélni, ezután is el fogom mondani. És mint szülő én is elvárnám az iskolától, a gyermekem tanáraitól, hogy ha valami olyasmi jut a tudomásukra, amit tudnom kell, akkor azt közöljék velem.Csak így tudunk közösen becsületes, megbízható Embereket nevelni.
Hónapok óta olvasgatom a honlapot. Mikor vitát indítottak a szerkesztők a tanári titoktartásról szóló törvényről, izgatottan vártam a hozzászólásokat. De úgy látszik, a parázs vita elmarad, mert ez a téma sem mozgatja meg tanár kollégáimat; mintha ezt a – szakmailag túlontúl privát szférájukba a „jog” eszközeivel való – durva beavatkozást is felsőbbrendű hallgatással vennék tudomásul. Merthogy sokan durva beavatkozásnak tartják, az kiderül „külsősökkel” vagy egymással folytatott magánbeszélgetéseikből, ironikus mosollyal és legyintéssel félbehagyott, értekezleteken a szomszéd fülébe súgott mondataikból.
Valójában igazuk van: a jog ismét olyat próbál szabályozni, ami képzeletükben mint elemi emberi norma, magától értetődő dolog, axióma él. Legyintenek hát, és teszik, ahogy eddig: aki jogi szabályozás nélkül is el tudja dönteni, kinek mit mikor mondhat el, ahhoz lesz bizalmuk a gyerekeknek, aki meg nem, az csak olvasgassa nyugodtan a jogszabályokat.
Kedves Kata Nekünk is az lenne a célunk, hogy a témában vitára ösztönözzünk, de ez az elektronikus vitagerjesztés nehezen működik. Ha van valami ötleted, hogy miként lehet serkenteni pedagógus körökben a „parázs vitát”, amit én is nagyon reméltem, kérlek, jelezd. Ebben a témában több anyagot rakunk fel a honlapra folyamatosan, és erről (jog és pedagógia) szeretnénk megtartani az egyesületünk tanácskozását is valószínűleg november 8-án. A itt leírt véleményeddel különben teljes mértékben egyetértek, de ez kevés. Lépni kellene, de hogyan
Kedves Juli
Ahogy én látom, a tanárok többsége a végsőkig elmegy szakmai önállóságának megőrzése érdekében. Tudomásul veszi a jogszabályi változásokat, ahol muszáj, be is tartja azokat, de nem veszi különösebben komolyan a gyereket, iskolát csak statisztikai adatokból ismerő döntéshozók véleményét (és akkor nagyon finoman fogalmaztam). Ráadásul hozzászoktak ahhoz, hogy az ő véleményük számít a legkevésbé a valódi élethelyzetektől ily mértékben elrugaszkodott döntések meghozatalában.
Érdekes adalék különben, hogy a mi iskolánkban egy szó sem esett a törvényről hivatalosan, pedig túlvagyunk már értekezletek sokaságán, szülőik is csaknem minden osztályban voltak már. Ha azonban az adminisztráció menete változik meg például, hosszas előadást kapunk az aktualitásokról. Nem hiszem, hogy ez az iskolát minősíti, sokkal inkább a titoktartási törvényhez hasonló jogszabályok felett mond ítéletet.
Kata
Kedves Kata Szívemből szóltálAzt gondolom mindnyájan hozzászoktunk már az ilyen iróasztal mellett készült szüleményekhez, és senki sem veszi már komolyan őket. És gyűlnek gyűlnek az ilyen be nem tartott – tartható rendeletek, aminek aztán senki sem látja mi lesz a vége.
Kedves Kata és Márta Valami közös állásfoglalást például az egyesület nevében mégiscsak ki kellene erőltetni magunkból, mert különben minden így marad, és ehhez még a lelkiismeretünk is háborog, hogy nem tettünk ellene semmit. Figyeljetek oda – többek között – arra a honlapon is szereplő hírre is, amely a tankönyvek drágulását prognosztizálja bizonyos várható jogi természetű szabályozás miatt (szerzői jogdíj). Talán a szakmai nyilvánosság segíthet legalábbis elgondolkodni a döntéshozóknak. Mert válaszolni közvetlenül nem nagyon akarnak egyetlen felvetett kérdésünkre sem.
Én sem vagyok e téren túl optimista, hiszen a hivatalos véleménykérések javarésze formális. Tartok attól, hogy itt a nagy és zajos botrányok közepette a jogdíjjal kapcsolatos, a tankönyveket és taneszközöket érintő jogszabály átcsúszhat. A tankönyvkiadók szervezete írt ugyan mindkét érintett minisztériumnak, az RTL klub Fókusz című műsorában is volt szó róla, de igazi nyilvánossága nincs ennek a kérdésnek. Fontosnak tartanám, hogy ezekben a kérdésekben civil szervezetként (a pedagógusok és szülők nevében)
véleményt nyilvánítsunk. Akkor is, ha nem biztos, hogy foganatja lesz. De hátha mégis…
A pedagógia és a törvény
Az elején fontos leszögezni; messzemenően egyetértek azzal, hogy törvények alapján végezzük a mindennapi munkánkat. Ennek betartása mindegyikünk számára kötelező, hiszen a demokrácia sajátja, hogy a többségi akaratnak a közösség minden tagja engedelmeskedik. Törvények kellenek, szabályozzák életünket, ugyanakkor meg is védenek bennünket.
A kérdés csupán az, hogy minden probléma megoldható-e a törvény által. A közoktatási tv. módosítása nagy teret szentel a hátrányok mérséklésének. A törekvést messzemenően támogatom, hiszen nem csak az egyénnek, az országnak is rossz, ha tehetségek, jó képességek vesznek el. Fontos lenne a mind jobban képzett munkaerő a gazdaság fejlődéséhez. De ha arra gondolok, hogy a hátrányos megkülönböztetés leggyakrabban nem manifeszt módon, hanem látens folyamatok által valósul meg, akkor elgondolkodtató, hogy ezek felett a folyamatok felett van-e hatalma a törvénynek Ki, hogyan ellenőrzi azt, hogy a tanító néni melyik gyerekre mosolyog, kit kérdez többször, kit dícsér és kit nem Lehet, hogy az ő (tanító néni) viselkedésében semmi jogszerűtlent nem találunk, különbséget mégis tesz.
A törvény hatálya rövidebb időre szól, mint az erkölcsé. A törvényeket kormányok módosítják (nálunk – az oktatásban – négy évenként), de az alapvető erkölcsi szabályok évszázadosak.
Kérdéses, hogy a nevelés – mint az iskola egyik fő feladata – milyen hatékony lesz, és milyen eredménnyel zárul ebben a változó világban Ha négy évenként más elvek alapján, más szemléletű közokt. tv. és tanterv szerint oktatjuk és neveljük gyermekeinket, hogyan alakul ki a személyiségük, jellemük szilárd alapja, aminek segítségével megállják a helyüket a társadalomban, kiszámítható társakká válnak a környezetük számára és ép, egészséges testi-lelki életet tudnak élni.
Persze kérdés az is, hogy változik-e az iskola a törvényekkel és tantervekkel együtt, vagy a dokumentumok bekerülnek a fiókba, és az iskola élete úgy folyik tovább, mint annak előtte.
És itt egy újabb probléma. Ha a közoktatás megújításra szorul, a régi reflexek megváltoztatására vajon a törvény-e a megfelelő eszköz Attól tartok nem feltétlenül. Ha az oktatás- nevelés az osztályteremben zajlik, az osztályterem ajtaja pedig be van téve, nehéz nyomon követni a jogszerűséget. A pedagógusképzés/továbbképzés talán hozhatna szemléletváltozást, de az eltömegesedett felsőoktatásban a tanárképzés szinte mindenfajta szűrés nélkül bocsátja a munkaerőpiacra az oklevéllel rendelkező tanárok tömegét.
Ui.: A kaposvári konferencia (VII. Nemzetközi Erkölcs- Művészetfilozófiai és Nevelési Konf.) plenáris ülésén mutatta be Földesi Tamás A Janus-arcú titok c. kiadás alatt lévő könyvét. Kedvcsinálónak néhány gondolat a mű alapvetéséből:
A titok közbülső hely az igazság és a hazugság között. A titok hallgatás. „Nem hazudik”-és ez jó. „Nem mond igazat”-és ez rossz. Akkor a titoknak melyik arca a domináns A lényeg: mi a titok következménye, milyen emberi hatásai vannak Van, amikor erény ha hallgatok, van , amikor az az erény, ha nyilvánosságra hozom. Ez felelősséggel jár. A titok birtokosa dilemmák elé kerül. A demokrácia működésében két törekvés él: 1, derüljön ki a titok- kormányzati felelősség, 2, ne derüljön ki – személyiségi jogok.
Akár ennek tükrében is értelmezhető a pedagógus titoktartási kötelezettsége, és dilemmái. Lehet, hogy a probléma tényleg bonyolultabb, minthogy jogszabállyal meg lehetne oldani.
Izgalmas Ildikó (több részből álló) hozzászólása a jog és pedagógia kérdésköréről.Elgondolkodva az általa írottakon valóban nehéz eldönteni, hogy a kérdés kapcsán optimisták vagy pesszimisták legyünk-e. Nem véletlen, hogy váltják egymást a vidám és szomorú fejecskét. Vajon az elvek, bármily szépek is mennyire érvényesíthetők a jelenlegi gyakorlatban