 Évekkel ezelőtt merült fel a kérdés, hogy kell-e egyáltalán osztályfőnök az iskolában, illetve épp osztályfőnök kell-e. Akkoriban arra jutottunk, hogy nem fontos, hogy egyetlen személy cipelje az egész, sok esetben elviselhetetlenül nehéz batyut az adminisztrációtól az osztályprogramok megszervezéséig, azonban egy olyan eleme van ennek a hagyományos szerepnek, amelyről azt gondoljuk, hogy nem ereszthető el, ez pedig a személyesség. És ez az online iskolában sincs másképp...
 Az Orbán-rendszert a hisztériakeltés, a megtévesztés, és a többség szemében kedves eszmékkel való visszaélés tartja össze – véli Lányi András filozófus, ökopolitikus, aki szerint a klímavédelmi akcióterv politikai rögtönzés, és a parlamenti pártok zöldülése nem jelent valódi elkötelezettséget az elkerülhetetlen változások mellett. A huszonegyedik századi politikai filozófia hívószava az ökológia. Lányi Andrással a koronavírusról, a környezetbarát oligarchákról, a süllyedő hajó kapitányáról, az idézőjeles baloldalról, az acsarkodó értelmiségről, és a menekültválság megoldásáról beszélgettünk (Magyar Hang, 2020 március).
 2020. február 11-én (január 42-én) sor került a - 42 - Pedagógiai problémahelyzetek feldolgozása blockbusterek segítségével című tanulmánykötet bemutatójára, melyen nem csak a kötet szerzői és a téma iránt érdeklődők vettek részt, hanem tiszteletüket tették a neveléstudományi diszciplína, valamint az Athenaeum Kiadó képviselői is. A rendezvénynek a Kodolányi János Egyetem adott otthont. A rendezvényt Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó ügyvezetője és Nagy Ádám, a kötet szerkesztője nyitotta meg: beszámoltak a - 42 - gyökereiről, illetve annak újdonságértékéről, célközönségéről, sajátosságairól (Lőrincz Andrea).
 Minthogy az ember- és társadalomtudományok szinte végzetesen lemaradtak a technika és természettudományok mögött, ezért lekileg és társadalmilag vakrepülésben száguldunk a gép-ember szintézisébe. Tudjuk, hogyan lehet mesterséges humán lényt gyártani, de nem tudjuk, hogy az egyén és a társadalom hogyan viszonyuljon ehhez, és mit kezdjen ezzel a lénnyel, hogy ismét egyensúlyba, harmóniába kerülhessen a fejlődés, és az emberiség egy elfogadható pszichikus egészségszintet érhessen el, amivel képes legalább a túlélésre (Gyarmathy Éva).
 Annak ürügyén idézzük fel Fenyő D. György több, mint egy évtizede, 2009-ben megjelent írását az osztályfőnöki szerepről, hogy a szerző idén Pedagógus Kutatói Pályadíjat kapott. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon érvényesnek tekinthetők-e napjainkban ezek a gondolatok. Van-e közöttük túlhaladott, illetve betarthatatlan elvárás? Hiányzik-e valami lényeges gondolat a listáról?
 Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?
Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról
 2020. február 22–én, szombaton 10 órai kezdettel konferenciát rendez a Magyartanárok Egyesülete, valamint az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete az Eötvös József Gimnáziumban. A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel ezúttal is díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve.
A pellengér új formái – bullying, cyberbullying – konferencia pedagógusoknak
Már vagy 20 ezer évvel ezelőtt használt az ember a testi gyengeségeinek kompenzálására nem csupán szerszámokat, hanem olyan a testére szerelt segédeszközöket, mint például a hideg elviselésére az állati bőrök, bundák, amelyek lehetővé tették az északi vidékek meghódítását. Ezeknek az eszközöknek a használata szükséges, és a normalitáshoz tartozik a korlátozott hidegtűrés, a folyamatos lélegzés szükségessége és a repülni tudás hiánya, és abnormális, vagy pontosabban szólva atipikus, ha valaki az átlagosnál elviseli védőfelszerelés nélkül a -50 Celsius-t, a mélytengereket, repülni tud, vagy akár gyorsabban fut, számol és rengeteg ismeretet tud megjegyezni segédeszköz nélkül, vagyis ha többet és mást tud, mint a többség (Gyarmathy Éva).
Na, most képzeljük el, a gépekkel meghekkelt humán rendszereket! Már most probléma például, hogy a műlábak nem fáradnak el, így a láb hiánya nemhogy nem hátrány, hanem előny is lehet egy sportoló esetében. Konkrétan is felmerült a kérdés, hogy Oscar Pistorius futóbajnok nem elfogadható előnyt élvez riválisaival szemben, mert karbon szálas művégtagokkal fut, amelyek nem fáradnak el, és ezért Pistorius eltiltandó a versenyeken való részvételtől. Másrészről még a legnagyobb gondossággal összeszerelt androidok is még egy ideig igen csak fogyatékos kinézetűek lesznek, sőt, nagyon is fogyatékosak emberi szemmel… (Gyarmathy Éva).
 Gettó Balboa, vagyis egy hollywoodi sztori a Józsefvárosban. A magyar készítésű dokumentumfilm egy ökölvívó edzőről, a 8. kerület korábbi rettegett alvilági figurájáról Sipos Mihályról és a kisváltósúlyú magyar bajnok, Szabó Zoltánról szól. Szemléletváltás, kitartás, a szegény gyerekek támogatása - ezek a legfontosabb hívószavak. Március 5-án vetítjük a Café Kinóban: A film utáni beszélgetés meghívott vendége a film rendezője: Bogdán Árpád és a producer: Józsa László. Moderátor a Deák Diák Általános Iskola igazgatója: Farczádi-Bencze Tamás.
Facebook esemény linkje
 A Mindennapi Pszichológia Best Of válogatássorozatának hetedik számában receptet adunk arra, hogyan kényeztessük el gyermekeinket – ugyanakkor azoknak is hasznos ötleteket nyújtunk, akik működő példákat és útmutatást szeretnének kapni a szeretet, a dicséret, az indulatkezelés, a viselkedészavarok, a motiváció és a tanulás terén, hogy gyermekeiknek boldog, szorongásoktól és megfelelési kényszerektől mentes gyermekkort teremtsenek. A kiadvány az OFOE honlapján is megrendelhető.
A mai iskola prototípusa (0.0) a 14. századi kolostorokban formálódott, és erre épült fel a 19. század végétől a spártai hagyományok méltó utódja, a porosz szemléletű általános iskoláztatási rendszer (1.0). A lényege, hogy az információ egy irányban, a tudás forrásától a "tudatlan, megregulázandó kis fejek" felé halad. Ezt a rendszert nem ingatta meg, hogy közben eltelt néhány évszázad, a technika és vele a kultúra egyre gyorsuló fejlődésbe, változásba kezdett. A rendszer egyelőre azzal oldja meg a problémát, hogy a gyerekeket betöri a régi gondolkodásmódba, vagy ha ez nem lehetséges, akkor "hibásnak" minősíti. A tanulók egyre nagyobb százaléka tudományos alapokon kiállított papírt (diagnózist) kap arról, hogy nem tud megfelelni a rendszernek. (Gyarmathy Éva).
 Baktatok hazafelé, megint ugyanazt a filmet fűzték be: előttem 10 méterre a felső szomszéd cipeli elsős kisfia táskáját, a gyerek vidáman ugrál a síkos járdán. Jó időt baktatok, megint beérem őket, közben elgondolom, hogy a pendrive korában egy elsős elemis táskája nehezebb, mint amit elbír az anyja (Vass Judit).
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
