|
|
Sajtófigyelő
2022.08.15. Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak? Újabb mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás reformja, ennek – a kormány álláspontja szerint – célja, hogy tovább nőjön az intézmények autonómiája és a hallgatói felelősségvá... (Forrás: Mandiner) --
2022.08.15. Több iskolában is online oktatást rendelhetnek el a rezsiköltségek emelkedése miatt Az ELTE spórolásra kényszerül, bezárhatja néhány részlegét. A legdrágább rezsivel bíró TTK képzéseit átállítják online formájú távoktatásra. Az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagó... (Forrás: index) --
2022.08.15. Novák Katalin: A magyarságot, a biztonságot és a barátságot jelentik az Erzsébet-táborok A köztársasági elnök hozzátette: a tábor a biztonságot is jelenti lelki és fizikai értelemben, a szülőknek nem kell aggódniuk gyerekeik miatt, emellett új barátságok szövődnek, és a... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2022.08.15. Még nem döntött az ELTE, hogy átáll-e az online oktatásra „Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet... (Forrás: Népszava) --
2022.08.15. Drágulhatnak a kollégiumok, de az állami ösztöndíjas hallgatók zöme ugyanannyit fizet majd, mint eddig A rezsi emelkedése miatt a kollégiumi díjak is magasabbak lehetnek, de a drágulás az állami ösztöndíjasként tanulók nagy részét nem érinti majd. (Forrás: Eduline) --
2022.08.15. Setényi János: Egy oktatáspolitikai vízió a Tanuláskutatóból A cél az, hogy 2030-ra a magyarok birtokolhassák a legversenyképesebb tanulási rendszert Közép-Európában, azaz minden Kárpát-medencei magyar képes legyen arra, hogy élethossziglani tanulá... (Forrás: Mandiner) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep           |
Dr. Gyarmathy Évával közölt interjút a szabadeuropa.hu. Erre szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét a beszélgetésből kiemelt néhány gondolattal. Olvasásra ajánljuk az interjút mindenkinek, aki pedagógusként, szülőként, felelős állampolgárként érdeklődik a közoktatás ügye iránt, és kíváncsi egy hiteles, felkészült és elhivatott szakember véleményére. (Gyulai Zsuzsa)
Az itt közölt cikket Knausz Imre 2000-ben írta, és az akkoriban még létező Népszabadságban jelent meg. A szerző több, mint két évtizeddel ezelőtt az ellenoldali összeesküvés-elméletek ironikus kritikájának szánta az írását. Ma ez már nem vicc, hanem az aktuális oktatáspolitika valós törekvése.
Bármennyire megszokhatatlan, mára mégis evidenciának tekinthető, hogy az országban két szerkértábor feszül egymásnak. Vannak a kormány narratíváját feltétlenül elfogadók, és az azt határozottan elutasítók, a két fél között pedig nincs átjárás, nem létezik érdemi kommunikáció. A vigasztalan szembenállás következményei talán jobban megérthetőek konkrét történetekből, ezért adjuk itt közre Szarka Judit írását. 
Elektronikusan már elérhető az Új Pedagógiai Szemle ezévi 5-6. száma. Olvasónaplónkban ezúttal Jakab György tanulmányából emeltünk ki részleteket. A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy ebben a mind ellentmondásosabbá és harciasabbá váló világban mit tegyen, mit tehet a pedagógus? Mit jelent az manapság, hogy ki kellene dolgozni a „túlélés pedagógiáját”?
Józan megközelítésben annak, hogy kistelepülések kis létszámú iskoláiból ne kelljen kicsit nagyobb települések eddig közepes, most majd nagy iskoláiba járni, ára van: fenn kell tartani az iskolát, az épületet, a személyzetet, felszerelni, a rommá használt felszerelést időnként pótolni (akkor is, ha az EU nem ad rá pénzt, mert az iskola akkor is magyar és a nemzeté, ha pénzbe kerül nekünk, a nemzetnek, a magyaroknak). Érdemes-e vajon? Mit ad a kis iskola? Mivel és miben ad többet a nagyobb település nagy iskolája? (Szabó Anna)
Mint minden iskolában, nálunk is most, a napokban van a bizonyítványosztás. Bár sok és fárasztó háttérmunkával jár, mégis nagyon jó érzés mindenkinek azzal odaadni az egész éves eredmények listáját, hogy lám, mennyit lépett előre az illető önmagához képest. Van, aki csak egy picit, de rengeteg munkával, ezért méltán lehet rá büszke. Van, aki egy régóta kitűzött célt ért el végre. És akad olyan is, akinek nem az iskola a legfontosabb az életében most, mégis szánt erre is időt és figyelmet. Ez mindenkinek ünnepi pillanat, és hálás vagyok a sorsnak, hogy annyiszor ünnepelhetek, ahányszor csak átadok egy bizonyítványt. Közben pedig eszembe jut, hogy diákként mennyire másként éltem ezt meg...(Kerényi Kata)
Az évezredek során a pedagógus volt már annyi minden: rabszolga (paidagogosz), mester, a nemzet napszámosa, fáklya, lámpás, „tanár úr, kérem” stb. de pária még soha. Most pedig mintha itt tartanánk. Az érdekképviseletre jogosult szakszervezetek egyre harcosabban próbálkoznak a jogos követelések érvényesítésével, de ők is visszapattannak a kormányzati páncélról. Újra éledni látszik a kockás inges Tanítanék mozgalom, erősödik a polgári engedetlenség iránti hajlandóság. Vajon felül tudnak-e kerekedni ezek a törekvések az általános bizalmatlanságon, közönyön és kiégettségen? (Szekszárdi Júlia)
Tóth Dániel pszichológus, gyakorló szülő és gamer, már 15 éve kutatja a digitális világ rejtelmeit. Tapasztalatait most egy kétkötetes könyvben foglalja össze. Olyan témákat érint, mint a videójátékok hatása a gyerekekre, a függőségek, a cyberbullying, a digitális szexualitás és az agresszió. Cikkünkből az is kiderül, hogy kiknek ajánlja a könyvét, és hogy az intézmények hogyan juthatnak hozzá egy ingyenes e-book példányhoz. (Hipersuli)
Elektronikusan elérhető az Új Pedagógiai Szemle 2022. 3-4. száma. Olvasónaplőnkban Gonczöl Enikőnek a finn oktatási rendszerről szól írását emeljük ki, A cikk annak a csendes kultúraváltásnak az evolúciós folyamatát vázolja fel esettanulmány formájában, amit a komprehenzív iskolaszerkezet kialakítását, majd a pedagógusképzés megújítását követően, az 1990-es évek gazdasági krízisének idején megtett bátor szakpolitikai lépések indítottak el.