Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2011. október 29. szombat, 15:57

Tételes válaszok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága által készített, „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” című tájékoztató írásban szereplő állításokra (10.)

Készült a Hálózat a Tanszabadságért tagjainak észrevételei alapján 2011. novemberében

A Hálózat a Tanszabadságért alapító tagjai az államtitkárság által írottakat nem hagyhatják szó nélkül. A „kritika kritikájának kritikájában” kitérünk az államtitkárság írásában szereplő pontokra, elemezzük az azokban foglaltakat, bemutatjuk, mely részein találhatók az említett valótlanságok, felszínes megközelítések, szakmai tévedések, ellentmondások, és személyeskedések. Az irományt nem tartjuk méltónak Magyarország kormányához, kérjük a készítőit, hogy kérjenek bocsánatot a pedagógus társadalomtól annak színvonaláért, illetve az érintettektől az inszinuációkért.

Minden nap megjelentetünk egy további pontot az elemzésünkkel, sorban, az államtitkárság írása szerint. Kilenc már megjelent, ezeket itt olvashatja: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9). Nézzük a tizedik pontot!

X.

Az államtitkárság állítása:
„Nem igaz, hogy a Nemzeti alaptanterv, kiszorítja a kompetencia alapú oktatást.

Az igazság:
A Nemzeti alaptantervben megőrizzük a kompetenciák fejlesztésének elveit, ugyanakkor a tartalmi szabályozással meghatározzuk azt a tudás- és műveltségi minimumot, ami minden magyar gyereknek alanyi jogon jár. Így a Nemzeti alaptanterv megteremti az ismeretek és a kompetenciák harmóniáját.”

A válaszunk:

Az ismeretek és a kompetenciák harmóniájának megteremtésére természetesen semmi szükség, hiszen a pedagógiában a legszélesebb körben elfogadott definíciók szerint az ismeretek részei a kompetenciáknak. Az ismereteket és a kompetenciákat egymással szembe állító gondolkodásmód olyasmi, ami – s most finom lesz a megfogalmazás – az egyetemi pedagógia alapkurzusok elemi követelményeinek sem felel meg.

Régi szakmai ellentét feszül a különböző nézeteket vallók között a tananyagnak a különböző szintű tantervekben való szerepeltetésével kapcsolatban. A hazai szakmai fejlődés nagy ellentmondása, hogy „kivitatására” semmilyen oktatáspolitikai irányítás alatt nem volt esély, úgy tűnik, most sincs. Számtalan leírása létezik annak az érvelésnek, amely a tananyag központi, részletes meghatározását káros gyakorlatként mutatja be. E helyen most csak a lényeget idézve: (1) az oktatott tartalom központi előírása gátolja az innovációs folyamatokat, (2) rendkívüli mértékben szűkíti az érdemi pedagógiai differenciálás, a személyre szóló nevelés lehetőségeit, (3) feltételezi, hogy kialakítható konszenzus a tanítandó tananyagot, vagy/és annak minimumát illetően, pedig nagy valószínűséggel még csak többségi vélemény sem lehet majd egy-egy tantárgy központi kerettanterve mögött, (4) mélységesen sérti a pedagógusokat, mert feltételezi róluk, vagy közülük sokakról, hogy nem tanítanak majd olyasmit, ami egyébként minden józan belátás szerint tanítandó lenne, (5) az olyan fogalmak, mint tantervi minimum, nemzeti műveltség elvileg értelmezhetetlenek.

A törvénytervezet egyáltalán nem szól a kompetenciafejlesztés szükségességéről. Elképzelhető, hogy ez nem is feladata egy törvénynek, és sokkal inkább a Nemzeti alaptanterv, majd a kerettantervek megjelenése után kell e kérdést megvitatni. Az mindenesetre rendkívül figyelmeztető jel – bár szintén nem érinti a törvénytervezettel kapcsolatos vitát, miközben rávilágít a kormány kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos várható politikájára –, hogy mint ismertté vált, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (nyilván nem a kormány intencióitól függetlenül) 47 milliárd Ft-ot von ki a TÁMOP programokból, alapvetően megnyirbálva az oktatásfejlesztési EU-s forrásokat. Ez a kompetenciafejlesztés pedagógiai kultúrájának elterjesztéséhez kapcsolódó programok végét jelenti, illetve megszakad az oktatási programcsomagok fejlesztésének folyamata, s a már kész programcsomagok implementációja sem folytatódhat. Ez valószínűleg halálos csapás a hazai oktatásfejlesztési folyamatokra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.09.13.
Balla István: A karanténoktatás legalább megmutatta a szülőknek, mi megy a magyar iskolában
A koronavírus miatt hosszú hónapokra online módra átállított oktatás nagy lehetőség lett volna arra, hogy a kényszerhelyzet miatt az iskola a 21. századba lépjen, ám ezt nem használtuk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.09.13.
A pedagógusok felelősségéről
Spirit rádió Ellenpont c. műsorának linkje, ahol Ercse Kriszta Nagy Erzsivel a pedagógusok felelősségéről, az iskolai erőszakról, a (pedagógiai) lehetőségekről, a társadalmi és a központi...
(Forrás: Spirit FM)
--
2021.09.01.
Diákok százezrei ülnek be ma az iskolapadba
A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes...
(Forrás: Világgazdaság)
--
2021.09.01.
Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka
Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.08.31.
FELSZÁLLT A FÜST: NINCSEN VESZÉLY, NINCS KORLÁTOZÁS, A MINISZTÉRIUMNAK SEMMI DOLGA 2021-08-31
Bár Maruzsa Zoltán a mai napig nem válaszolt a tanévre való felkészülését firtató kérdéseinkre, a felkészítésre nem panaszkodhatnak az iskolák, óvodák: már a tanévnyitó előtti napon...
(Forrás: ckpinfo)
--
2021.08.31.
Érzékenyítő programja miatt támadják az Illyést – A helyi Fidesz elítéli és megvédi az LMBTQ-lobbitól a budaörsi gyerekeket
2021. június 10-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közösségi oldalán számolt be, hogy több civil szervezet is tartott előadásokat, workshopokat az iskolájukban. Többek között egy transznem...
(Forrás: Budaőrsi Info)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep