Így élünk és így eszünk

Két új munkafüzet a globális neveléshez

A sokszor emlegetett és egyre erőteljesebben megélt globalizációs változások mind inkább hétköznapjaink részévé válnak, mégis egyre kevésbé tudunk lépést taratani e jelenségekkel, nehezünkre esik értelmezni őket, mert hiányoznak hozzájuk az ismereteink. Ugyanezzel a problémával küzd az iskola is, ami természeténél fogva lassabban reagál a változásokra, sokszor nehezen ad válaszokat a globális kérdésekre, kihívásokra. Pedig a jövő nemzedék számára fontos, hogy megértse annak a világnak a folyamatait, amibe beleszületett, amiben él, amit ő maga is formál, és ami egyre határozottabban jelentkezik a mindennapjaiban.

Ehhez a nagyon gyorsan változó világhoz, az abban való eligazodáshoz, a jelenségek, összefüggések megértéséhez igyekszik mankót nyújtani a globális nevelés. Ez nem önálló tantárgy, hanem egy szemlélet, amely megpróbál az oktatás hagyományos keretein belül olyan globális kérdéseket közvetíteni, amelyek segítenek felelős döntéseket hozni a mindennapjainkról, illetve megérteni, hogy minden cselekedetünknek hatása van nemcsak a közvetlen, hanem a globális környezetünkre is. Nem mindegy tehát, hogy mit eszünk, mivel közlekedünk, milyen árucikket, terméket vásárolunk meg, és mit teszünk, ha ezek feleslegessé válnak. Ahogyan az sem, hogy miként fordulunk embertársainkhoz, hajlandóak vagyunk-e megismerni, elfogadni a sajátunktól eltérő szokásokat, kultúrákat, vallásokat – egyáltalán, képesek vagyunk-e értelmezni a számtalan forrásból felénk özönlő információkat, vagy legalább csak eligazodni köztük.

A globalizáció egyik jellemzője a kölcsönhatások rendszere. Egymástól térben és akár időben távol zajló folyamatok hatnak egymásra, anélkül, hogy mi, földlakók, akik ezeket a folyamatokat működtetjük és/vagy elszenvedjük, tudatában lennénk ezeknek a hatásoknak. Például egy távoli országban előállított vagy megtermelt áru megvásárlásával a szállítás során keletkező szén-dioxidot is a „kosarunkba tesszük”, s egyúttal elfogadjuk, hogy a termék előállítása esetleg méltatlan körülmények között történt.

A globalizáció témái életünk jóformán minden területén jelen vannak, de a könnyebb érthetőség kedvéért álljon itt néhány fontos kategória, melyekben igen dominánsan megjelenik a globális szemlélet:

• emberi jogi oktatás
• környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelés
• békére nevelés
• interkulturális tanítás és vallási tolerancia
• aktív állampolgárságra nevelés.

Az Anthropolis Egyesület három éve nyitotta meg az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának Könyvtárában (Budapest VII., Kazinczy utca 23–27.) a mindenki számára elérhető Globális Nevelés Tudásközpontot azzal a céllal, hogy tananyagokkal, oktatási eszközökkel és személyes tanácsadással segítse a globális nevelés szemléletének térnyerését a hazai oktatásban. A Tudásközpont időről időre ingyenes rendezvényeket szervez, amelyek igyekeznek minél szélesebb körben értelmezni a globális nevelés területét, illetve fórumot biztosítani a legkülönbözőbb kérdésköröknek, hétköznapi vagy első pillantásra távolinak tűnő, ám minket is érintő problémáknak. Az Anthropolis munkatársai háttéranyagokkal és tanácsadással segítik a globális nevelés szemléletére fogékony pedagógusokat, oktatókat és diákokat, illetve igény szerint workshopokat tartanak iskolákban, oktatási intézményekben diákoknak és tanároknak egyaránt.

A globális nevelés tanításához az Anthropolis Egyesület két oktatói munkafüzetet jelentetett meg. Az Így élnek mások és az Így esznek mások kötetek a világ felfedezésére, más kultúrák, szokások megismerésére ösztönöznek szemléletes módon, egy-egy fotósorozat és a hozzájuk kapcsolódó kérdéskörök, projektötletek segítségével. A kötetek célja, hogy a tanulók a globális nevelés keretében megismerkedjenek más életformákkal és étkezési szokásokkal, s ezeket összevethessék saját tapasztalataikkal. Ezáltal úgy fedezhetik fel a kulturális sajátosságokat, hogy közben nem a már ismert – vagy kevésbé ismert – sztereotípiákra vagy előítéletekre támaszkodnak, s egyúttal megérthetik a tőlük különböző lakhatási és étkezési szokásokat.

Mindkét kötet gerincét egy-egy fotósorozat alkotja, amelyek bár körbejárják a világot, mégis számos olyan elem felismerhető rajtuk, amelyek akár saját hazánk valamely településén is felbukkanhatnak. Az Így élnek mások kötet fotósorozata a világ 16 országából egy-egy, az adott kultúrában átlagosnak mondható családot mutat be, láttatva életkörülményeiket, struktúrájukat és legjellemzőbb tárgyi környezetüket. Ugyanígy jár el az Így esznek mások kötet is, amely a kiválasztott, az adott kulturális, földrajzi, anyagi és vallási környezetből kiemelt – s érthető módon teljesen reprezentatívnak nem mondható – család heti élelmiszerszükségletét mutatja be a mellékelt 16 nagyalakú fényképen.

Mindkét kötet bőséges információval szolgál a családokról, segít megismerni körülményeiket, kultúrájukat, illetve bemutatja a vidék jellemzőit – de legfőképpen elgondolkodtat, kérdéseket tesz fel és kutatásra, vitára sarkall. A kötetek a kínált tudáson túl leginkább közös vagy egyéni feladatmegoldásokra, kutatásokra ösztönöznek, így a diákok nemcsak a távolabbi, hanem a saját kultúrájukról is árnyaltabb képet kaphatnak. Hiszen a globális különbségek nem csak több ezer kilométeres távolságban jelentkezhetnek, sokszor elég csak a szomszédba átkopogtatni értük. Ezért is lényeges, hogy a különböző kultúrákat, hagyományokat megismerjük és értelmezzük. A két kötet témái olyannyira az emberiség legelemibb hétköznapi szükségleteire koncentrálnak, hogy valamilyen szinten mindenkit érintenek, a képek egyfajta modellt, magatartási normát mutatnak, elgondolkodtatnak, a saját tapasztalatok megvitatására ösztönöznek, ami pedig nagyban segítheti a tanulók szociális kompetenciáját és kapcsolatteremtési képességét.

További információ: www.anthropolis.hu és www.globedu.eu