Mit kell tudni az életpályamodellről?

Kinek az életpályája?

Az előmeneteli rendszer fenntartótól függetlenül mindenkire érvényes, aki köznevelési intézményben pedagógus munkakört lát el. Valamint érinti azokat, akik pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértőként, pedagógiai előadóként, illetve gyermekotthonban pedagógus-munkakörben dolgoznak.
Tehát az egyházi- és alapítványi fenntartású intézmények alkalmazottaira is vonatkozik az előmeneteli rendszer fokozataiba való besorolás, és az előmenetel (későbbiekben látható) lehetősége, illetve kötelezettsége. (Az illetménytáblában rögzített kötelező illetményminimum is vonatkozik valamennyi fenntartóra; ami a nem-állami fenntartású intézményben dolgozókra nem vonatkozik, az a kötelező Pedagógus Kar-tagság, ami témánk szempontjából most nem releváns.)

Hogyan épül fel az életpálya?

A minősítési rendszer öt fokozatból áll: gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár. Ezek közül az első három fokozat egymásra épül, majd a pedagógus II. fokozat elérése után az előmenetel lehetősége kétfelé válik. Vagyis kinek-kinek a szakmai érdeklődése, pályafutása, eredményei határozzák meg, hogy ha tovább kíván lépni, a gyakorlatibb „mesterpedagógus”, vagy a tudományosabb „kutatótanár” fokozatot célozza meg, de természetesen az is lehet, hogy valaki mesterpedagógusból lesz majd később kutatótanár.

Az előmenetel, vagyis a következő minősítés előírt időn belüli megszerzése a Pedagógus II. fokozatig kötelező, míg a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatot lehetőségként tartalmazza a rendszer. Ez a két fokozat sajátos viszonyban áll egymással: mindkettő a Pedagógus II. fokozatban eltöltött 6 év után pályázható meg, tehát akár egymás alternatívájának is tekinthető, azonban a két fokozat jövedelemben kifejeződő presztízse nem azonos: a kutatótanárokat magasabb jövedelemmel ismeri el a rendszer, mint mesterpedagógusokat. (Osztályfőnöki egyesületként a kommentártól ezen a ponton inkább tartózkodnánk.)

Később azt is látni fogjuk, hogy a mesterpedagógussá, illetve kutatótanárrá válás folyamata a minősítési rendszerben valójában nem elágazás: a kutatótanár fokozat megszerzése inkább a mesterpedagógus fokozat átugrását jelenti (tehát a törvényalkotó tényleg magasabb presztízsűnek álmodja és képzeli ezt a fokozatot).

A megfelelő fokozatba való átsorolás napja mindig a sikeres eljárást követő év első napja. A minősítő eljárásban való részvétel a kötelező pontokon díjmentes (tehát nem kell fizetni a gyakornokok minősítő vizsgájáért és a Pedagógus I. fokozat 9. évében zajló minősítő eljárásért). Viszont a sikertelenséget követő megismételt eljárás, valamint a nem kötelező (idő előtti, illetve mesterpedagógus, kutatótanár fokozatot megcélzó) eljárásban való részvétel eljárási díjhoz kötött, melynek összege a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér, jelenleg 98 000 Ft) 70%-a, azaz mintegy 70 000 Ft.

Kötelező minősítés: a gyakornoktól a pedagógus II. fokozatig

A pályakezdő pedagógusok kivétel nélkül gyakornoki minősítéssel kezdik meg a munkát. A gyakornoki idő két év, és minősítő vizsgával zárul. A vizsga a gyakornoki idő lejártának hónapjában esedékes, de mivel ez normál esetben éppen július-augusztusra esik, ilyenkor a tanév utolsó hónapjában kell megszervezni a minősítő vizsgát. Sikeres minősítő vizsga esetén a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba kerül. Ha a gyakornok a minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, a gyakornoki ideje legfeljebb két évvel meghosszabbítható, melynek végén újból minősítő vizsgát tehet. Ha a megismételt minősítő vizsga is „nem felelt meg” eredménnyel zárul, a gyakornok munkaviszonya a köznevelési törvény 64. § (8) szerint megszűnik.

A Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus az ebben a fokozatban eltelt 6 év után kezdeményezheti a Pedagógus II. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítési eljárást. Ha a besorolástól számítva 9 év eltelt, a minősítő eljárásban való részvétel kötelező. Ilyenkor az eljárásban való részvételt a foglalkoztató intézmény előírja a pedagógusnak. A minősítési eljárás eredménye „megfelelt”, vagy „újabb minősítés szükséges” lehet. Utóbbi esetben két éven belül van lehetőség az eljárás megismétlésére. Ha a megismételt minősítési eljárás is sikertelenül zárul, a pedagógus munkaviszonya a köznevelési törvény 64. § (8) alapján megszűnik. Tehát annak, aki a pályán szeretne maradni, a Pedagógus I. fokozat elérését követő maximum 11. évben meg kell szereznie a Pedagógus II. fokozatot.

Mesterpedagógus, kutatótanár

A mesterpedagógussá minősítő eljárásban való részvétel feltétele a pedagógus szakvizsga és a Pedagógus II. fokozatban eltöltött 6 év szakmai gyakorlat. Ha a minősítési eljárás sikertelen és a pedagógus a Pedagógus II. fokozatban marad, az eljárás kétévenként megismételhető.

A kutatótanár fokozat megszerzésére legalább 6 év, a Pedagógus II. fokozatban szerzett szakmai gyakorlattal lehet pályázni. Feltétele a pedagógusként is gyakorolt szakterülethez kötődő tudományos fokozat és a rendszeres publikációs tevékenység. A kutatótanár fokozatba való átsorolást a pedagógus a munkáltatójánál kezdeményezheti, amennyiben megfelel ezeknek a feltételeknek. A munkáltató továbbítja a kérelmet a kormányhivatalnak, aki mérlegeli a feltételek meglétét, és végső soron ő adhatja ki az igazolást, melynek alapján a munkáltató a Kutatótanár fokozatba átsorolja a pedagógust. Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

A Kutatótanár fokozatba való átlépésnek a feltétele az is, hogy a szóban forgó pedagógus már két minősítési eljárásban sikeresen vett részt. Minősítő eljárásnak az előmeneteli rendszer a Pedagógus I.-ből a II.-be, valamint a II.-ből a Mestertanár fokozatba való átmenetet nevezi. Vagyis, ha valaki közvetlenül a Pedagógus II. fokozatból szeretne Kutatótanár lenni, annak számára a meglévő feltételek mérlegelésén túl, minősítővizsgát is szerveznek. Ez a rendelkezés teszi lehetővé, hogy a minősítések rendszere lineáris, egymásra épülő maradjon, miközben gyakorlatilag lehetővé teszi a Mestertanár fokozat átugrását.

Mi számít a besorolásnál gyakorlati időnek?

Fontos tudni, hogy esetleges munkáltató- vagy munkakör változások során, gyarapszik-e a következő fokozat megszerzéséhez szükséges gyakorlati idő. A rendelet értelmében az alábbi munkakörök betöltése számít gyakorlati időnek:

pedagógus-munkakör; pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakör közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban; óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony; az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszony; pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenység.

Ki dönt a jelentkezésünk sorsáról, az eljárásban való részvételünkről?

Mivel a minősítési eljárás keretszámok és minősítési terv alapján történik (ezzel kezelve azt a tágabb összefüggést, hogy a sikeres minősítéseknek költségvetési vonzata van), az eljárásba való jelentkezés egyáltalán nem jelenti automatikusan az eljárásban való részvétel lehetőségét. A minősítési eljárásban elsősorban azok vesznek részt, akiknek az adott évben a minősítési eljárás kötelező; a többiek jelentkezését a vizsgáztatói kapacitás és a költségvetési keret függvényében, a területi arányosságot szem előtt tartva fogadják el.

A minősítési eljárásra minden évben március 31-ig kell jelentkezni, az OH április 30-ig dönt a jelentkezések elfogadásáról, amit a munkáltató május 31-ig közöl a jelentkezővel, magára az eljárásra pedig a következő tanévben kerül sor.

Mit kell most tennem?

A sok vihart kavart átsorolásokkal minden pedagógus munkakört betöltő alkalmazott a Pedagógus I. kategóriába került. Azok számára, akik több mint 8 év gyakorlati idővel rendelkeznek, ez most nem jelenti azt, hogy (a 9 éves szabály miatt) azonnal minősítési eljárásra kell jelentkezniük; ezt 2014 és 2018 között szabadon megtehetik. (Értelmezésem szerint ez viszont azt is jelenti, hogy aki 2018 előtt jelentkezik minősítő vizsgára, az nem mentesül az eljárási díj megfizetése alól.)

Azok számára, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 14 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, egyszeri lehetőség van a Pedagógus II. fokozatba való gyorsított bekerülésre. Ez fontos lehetőség, hiszen a későbbiekben, a fentebb jelzett keretszámok tükrében, egyáltalán nem garantált a gyors előrehaladás (ráadásul pénzbe is kerül), miközben teljesen abszurd, hogy a szóban forgó szakemberek egyáltalán, egyetlen percre is a Pedagógus I. fokozatba kerültek…

Vagyis, akinek megvan a szakvizsgája és a 14 év szakmai gyakorlata, a következőképpen kerülhet a Pedagógus II. fokozatba: 2014. április 30-ig kérvényezni kell az átsorolását, és fel kell töltenie az elektronikus portfólióját az OH által működtetett (cikkünk elkészítésének idején még nem elérhető) felületre. Azokat, akiknek a portfóliója tartalmazza a szükséges dokumentumokat (lásd később), ideiglenesen átsorolják a Pedagógus II. fokozatba, azzal a kitétellel, hogy számukra 2018. december 31-ig kötelező részt venni a teljes minősítő eljáráson, hogy megerősítsék a Pedagógus II. fokozatba való besorolásukat (ellenkező esetben 2019. január 1-től a Pedagógus I-be kerülnek). (Itt jelzem, hogy a kormányrendelet korábban kiszivárgott tervezetében még 2013. őszére volt ez az előrehozott eljárás esedékes.) Mivel ezzel a kivételes eljárással a minősítés kérelemre, és nem a rendelet által előírt minősítő eljárás keretében történik, értelmezésem szerint az ebben való részvétel nem eljárásidíj-köteles, de erről nem árt hivatalos állásfoglalást kérni.

Lehetőség lesz a Mesterpedagógus fokozat közvetlen elnyerésére is: azok számára, akik 15 év szakmai gyakorlattal, pedagógus szakvizsgával rendelkeznek és szerepelnek az Országos szakértői névjegyzéken, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken, a miniszter (az OH-n keresztül) pályázatot fog kiírni Mesterpedagógus fokozat elnyerésére. A fokozatba átsorolás kötelezettségekkel is jár majd: ilyen a szaktanácsadói továbbképzés elvégzése, valamint külön díjazás nélkül szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása. Ezeknek a feladatoknak az elmulasztása visszaminősítést von maga után.

Kik vesznek részt a minősítésemben?

A minősítési eljárás minősítő bizottság előtt zajlik. A bizottság általában háromtagú. A bizottság elnökét a kormányhivatal delegálja. Az elnök Mesterpedagógus fokozatba sorolt, köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, és az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szerepel.

A gyakornokok minősítő vizsgáján a bizottság egyik tagja a pedagógusképzés képviseletében a kormányhivatal által kijelölt felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a részt vett a megfelelő felkészítésben; másik tagja pedig a gyakornokot alkalmazó intézmény vezetője, vagy az ő megbízásából az intézményben dolgozó, pedagógus szakvizsgával rendelkező, vezetői megbízást betöltő alkalmazott.

A minősítési eljárásban a bizottság egyik tagja lehet vagy a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő, vagy pedig pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja. Az ő bizottsági tagságuk minden esetben külön jogszabály által előírt képzés elvégzéséhez kötött. A bizottság másik tagja az intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott. Ha az intézményvezető minősítő eljárása zajlik, akkor „vezetői” szerepben a fenntartó képviselője vesz részt a bizottságban.

A Kutatótanár fokozatba történő besorolásnál a bizottság tagja az MTA delegáltja is.

A minősítő bizottságot minden esetben úgy kell összeállítani, hogy azonos munkakörben dolgozó pedagógust csak magasabb fokozatba besorolt pedagógus értékelhessen (a bizottság intézményi delegáltjának a minősített kollégánál magasabb minősítésűnek kell lennie). Kitétel továbbá, hogy a minősítő bizottság egyik tagjának azonos szakúnak kell lennie a minősített pedagógus főszakjával (vagyis a minősítés évében legnagyobb óraszámban tanított szakjával).

Mi történik az eljárás során?

A kormányrendelet szabályozza a (gyakornokokra vonatkozó) minősítő vizsga és a minősítési eljárás lebonyolítását.

Hogyha a fentebb leírt jelentkezési procedúra nyomán sikerült az adott évben a minősítési eljárásba bekerülnünk, a minősítés folyamata az alábbi lépésekből áll: a portfólió előzetes vizsgálata; a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése; az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése; az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése; az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése; az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint a portfólióvédés lebonyolítása.

Mindez azt jelenti, hogy a minősítő bizottság több körben és több formában ismerkedik a minősítésben részt vevő pedagógus munkájával – ilyen a portfólió, illetve az intézményi értékelési folyamatokban keletkezett dokumentumok előzetes megismerése; az óralátogatás; a portfólióvédés.

A rendelet szerint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok egységesek és nyilvánosak, vagyis mindegyik bizottság ugyanazokkal a értékelési eszközökkel dolgozik, és ezek a minősítettek számára is elérhetők (cikkünk megírásának pillanatában ezek a dokumentumok még nem állnak rendelkezésre, az viszont tudható, hogy a próbaminősítések során valóban teszteltek ilyen szempontsorokat). Ezeket az eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.

Mi kerüljön a portfóliómba?

A portfólióértékelés mint a minősítési eljárás központi eleme arra tesz kísérletet, hogy lehetőséget teremtsen a minősítési eljárásban részt vevő tanároknak a saját szakmaiságuk bemutatására. A portfólió összeállítása során két szempontot fontos figyelembe venni: ezek a portfólió kötelező elemei, illetve a tartalmi elbírálást meghatározó pedagógus kompetenciák.

A rendelet meghatározza, hogy milyen elemek kerüljenek a portfólióba:

• a szakmai önéletrajz
• a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve
• a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai
• önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai
• a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása
• a szakmai életút értékelése.

A fentieknek megfelelő dokumentumokat sokféleképpen lehet elkészíteni, kiválogatni, reflexiókkal ellátni. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy mely szempontok szerint értékelik majd a gyűjteményt. A bírálók azt nézik a portfólióban, hogy mennyire tükröződnek benne az alábbiakban felsorolt pedagógus kompetenciák (ezért fontos, hogy készüljön a portfólióhoz egy bevezető, értelmező rész, ami azt tartalmazza, hogy mely dokumentumok mely kompetenciákhoz kapcsolhatók, és mintegy végigvezeti a bírálót a portfólióban található dokumentumokon).

A rendelet szerint a nyolc pedagóguskompetencia:

• szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
• pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
• a tanulás támogatása,
• a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
• pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
• kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
• elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

(Természetesen a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében a fentiek csak az ő munkájukban megjelenő kompetenciákra vonatkoznak.)

A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját a rendelet szerint az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A rendeletnek ez a része azt jelenti, hogy a fentieknél is részletesebb előírás várható a portfólióval kapcsolatban. Félelmeim szerint ez nem segíteni, hanem formalizálni fogja a portfóliókészítés folyamatát; sokkal jobban szeretném, ha nem előírásokkal, hanem szakmai támogatással, segítséggel igyekeznének a rendszer megalkotói a portfóliókészítés eredményességét elősegíteni. Mert a portfólió mint értékelési mód lehet a jókedvű, szabad önbemutatás eszköze, az önazonosság megélésének katalizátora (és ez volt a szakmai fejlesztés eredeti célja), és lehet álságos, formális, fölöslegesnek tűnő feladatteljesítés is. Nagyon remélem, hogy megússza ez a jobb sorsra érdemes kezdeményezés, és a születendő szabályok nem fogják a portfólió készítését agyonformalizálni.

Hol találom meg mindezt?

Ez az összeállítás inkább átfogó igyekezett lenni, mint részleteiben tökéletes. Ahogy látható, sok részletszabály és átmeneti rendelkezés finomhangolása folyamatosan zajlik, ezért a legjobb taktika, ha mindenki önállóan és folyamatosan tájékozódik az őt érintő kérdésekben.

A Köznevelési törvény 64-65. §-a tartalmazza az előmeneteli rendszer kereteit meghatározó rendelkezéseket.

A részletes szabályokat tartalmazó 326/2013 kormányrendelet itt található.

A portfóliókra és a minősítő vizsgák értékelésére vonatkozó részletes követelmények cikkünk megírásakor még nem hozzáférhetők, azokat vélhetőleg az OH honlapján hozzák majd nyilvánosságra.

Földes Petra